Moszkva negatívan fogadta azt, hogy a NATO szavatolni akarja a Kercsi-szoros ukrán hajók általi hajózhatóságát, és Oroszország nem érti, hogy a szövetség ezt hogyan gondolja megvalósítani – mondta Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője.
A szóvivő Kay Bailey Hutchison, az Egyesült Államok NATO-nagykövete kedden Washingtonban tett kijelentésére válaszolt. Az amerikai diplomata elmondta, hogy a NATO-külügyminiszterek szerdán kezdődő kétnapos washingtoni tanácskozásukon olyan, Oroszország feltartóztatását célzó intézkedéscsomagot fognak elfogadni, amelynek keretében a szövetség megerősített flottajelenlétével fogja biztosítani az ukrán hajók áthaladását a Kercsi-szoroson, és intenzívebbé teszi a légi felderítést is a régióban.
„Nem értjük, hogy mit ért ez alatt” – mondta az orosz szóvivő az amerikai nagykövetnek az ukrán hajók áthaladásának biztosítására vonatkozó kijelentésével kapcsolatban.
Peszkov szavai szerint mind a Kercsi-szoros hajózhatóságának – a szóvivő szerint a nemzetközi joggal összhangban álló – rendje, mind pedig az azzal kapcsolatos orosz álláspont közismert.
Arra a kérdésre, hogy Oroszország át fogja-e engedni a NATO hajóit a Kercsi-szoroson át az Azovi-tengerre, az orosz elnöki szóvivő azt mondta, hogy meg kell várni az arra vonatkozó igénybejelentést. További találgatásokba nem bocsátkozott. Rámutatott, hogy Moszkva álláspontja szerint az Azovi-tenger zárt tenger, és a hadihajók jelenlétét a Fekete-tengeren az 1936-os montreux-i egyezmény szabályozza. Ennek értelmében a nem Fekete-tengeri hatalmak hadihajói legfeljebb 21 napig tartózkodhatnak a vízterületen.
Alekszandr Grusko orosz külügyminiszter-helyettes szerdán újságíróknak nyilatkozva kijelentette, hogy az orosz Fekete-tengeri flotta szükség esetén kész lesz válaszolni a NATO-nak a térségben meghirdetett terveire, és felkészült „minden lehetséges fordulatra a katonai biztonság szférájában”. Katonai szempontból értelmetlennek nevezte a NATO-jelenlét megerősítését, ami szerinte csak további kockázatokkal, nem pedig a térség és a szövetség biztonságának megerősödésével jár majd.
November 25-én a Kercsi-szoros közelében, a Fekete-tengeren, az orosz parti őrség tüzet nyitott három kisebb ukrán hadihajóra, amelyeket elfoglalt, az elfogott 24 fős legénység ellen pedig tiltott határátlépés címén eljárást indított. A történtek miatt átmenetileg hadiállapotot vezettek be Ukrajna egy részében. A nyugati országok zöme agresszióval és a nemzetközi jog megsértésével vádolta Oroszországot, követelte az ukrán tengerészek elengedését, és szankciókat vezetett be. Moszkva szerint a kercsi „provokáció” ürügy volt a hadiállapot bevezetésére Petro Porosenko ukrán államfő számára, aki így akarta növelni esélyeit az elnökválasztáson.
Az elfogott tengerészeket egyébként Moszkva lefortovói börtönében, Tatyjana Moszkalkova orosz emberi jogi ombudsman társaságában, szerdán felkereste Dunja Mijatinovic, az Európa Tanács emberi jogi biztosa. Az orosz ombudsmani hivatal sajtószolgálata szerint az ET tisztségviselője személyesen győződhetett meg az ukrán vádlottak fogva tartási körülményeiről és egészségi állapotáról; az érintettek ezen kérdésekkel kapcsolatban nem emeltek panaszt.
A kommüniké szerint a tengerészek – bár teljes élelmezést kapnak – élelmiszercsomagokat fogadhatnak hozzátartozóiktól, és személyes számlával rendelkeznek, amelyről további élelmiszerek és tisztálkodási eszközök beszerzését fedezhetik. Biztosítják számukra az ügyvédjeikkel és az ukrán konzulokkal való találkozás és a hozzátartozóikkal való levelezés lehetőségét.