Hegyi-Karabah politikai státusáról nincs szó az örmény kormányfő, az azeri elnök és az orosz elnök fegyveres konfliktust lezáró megállapodásában – jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője újságíróknak kedden Moszkvában.
Peszkov szerint a terület státusával kapcsolatban a felek addig is a nemzetközi jog, mindenekelőtt az ENSZ Biztonsági Tanácsa vonatkozó határozataiból és más dokumentumokból indulnak ki.
Nikol Pasinján örmény miniszterelnök, Ilham Aliyev azeri elnök és Vlagyimir Putyin orosz államfő keddre virradóra megszületett megállapodása alapján a konfliktus szereplői a harcok beszüntetése nyomán az általuk jelenleg elfoglalt állásokban maradnak. Jerevánnak ezt követően november 15-ig a kelabdzsari régiót, november 20-ig az agdami régiót és gazahi régió megszállt területeit, december 1-jéig pedig a lacsini régiót kell visszaszolgáltatnia Bakunak, az Örményországot Hegyi-Karabahhal összekötő, öt kilométer szélességű lacsini folyosó kivételével.
A kivonuló örmény csapatok helyét a demarkációs vonal és a korridor mentén orosz békefenntartók veszik át, akiknek átdobása a területre kedd hajnalban megkezdődött. Az orosz védelmi tárca közölte, hogy már tíz, orosz békefenntartókat, páncélozott harcjárműveket és hadfelszerelést szállító Il-76-os repülőgép indult el Uljanovszkból Hegyi-Karabahba. Susan Sztepanjánnak, az örmény védelmi minisztérium szóvivőjének a tájékoztatása szerint az orosz katonák elkezdték elfoglalni állásaikat a tartományban, ahol viszonylagos nyugalom állt be, miután a felek hajnalban beszüntették a harci cselekményeket.
Az orosz békefenntartók vezérkara, mintegy nyolcvan fő, a nap folyamán megérkezett az örményországi Erebuni repülőtérre.
Az orosz elnöki szóvivő rámutatott, hogy Hegyi-Karabah ügyében háromoldalú megállapodás született, abban Oroszország mellett az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) másik társelnöke – az Egyesült Államok és Franciaország – nem vett részt. Hangsúlyozta, hogy az egyezség nem számol török békefenntartók jelenlétével.
Közölte, hogy Azerbajdzsán, de nem Hegyi-Karabah területén a tűzszünet megfigyelésére létrehozandó központ egy külön megállapodás tárgya lesz. Az orosz külügyminisztérium hírügynökségeket úgy tájékoztatott, hogy Ankara szerepe a rendezésben az orosz-török megfigyelő központ munkájában való részvételre korlátozódik, és nem lesz közvetlen köze a békefenntartó művelethez.
Peszkov kifejezte reményét, hogy Örményország – ahol a megállapodás ellenzői erőszakba hajló tiltakozásba kezdtek – megfelelő módon fogadja a megállapodást, és nem kívánta kommentálni a jereváni fejleményeket.
„Ez a két ország, Azerbajdzsán és Örményország népének győzelme, mert a háborút megállították” – kommentálta Peszkov azt, hogy Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszter gratulált Azerbajdzsánnak „a harctéren és a tárgyalóasztalnál elért győzelméhez”.
Kedden Vlagyimir Putyin és Recep Tayyip Erdogan, valamint Szergej Lavrov is megvitatta telefonon a hegyi-karabahi helyzetet. A megállapodást Erdogan „helyes lépésnek” minősítette.
A vérontás megállítása mellett a Kreml szóvivője méltatta még a megállapodás humanitárius vonatkozásainak fontosságát is. Ezek értelmében az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának (UNHCR) ellenőrzése alatt Hegyi-Karabahba és a környező területekre visszatérhetnek a menekültek, valamint hogy a szemben álló felek ki fogják cserélni a hadifoglyokat és az elesetteket.
Putyin a Sanghaji Együttműködési Szervezet keddi virtuális csúcstalálkozóján „igazi nagy tragédiának” nevezte a hegyi-karabahi konfliktust, ugyanakkor nagy megelégedésének adott hangot az elért kompromisszum miatt, amellyel sikerült véget vetni a vérontásnak.
„Remélem, hogy az általunk az elmúlt időben megtett lépések elvezetnek a tartós béke megteremtéséhez Azerbajdzsán és Örményország népe érdekében” – mondta.
Putyin az orosz védelmi minisztérium és a hadiipar vezetőivel megtartott tanácskozásán megnevezte az Azerbajdzsán által az örmény légtérben, a hegyi-karabahi válságövezettől távol hétfőn lelőtt orosz Mi-24-es helikopter személyzetét, és a családok kárpótlására utasította Szergej Sojgu védelmi minisztert. Az elnök szerint az incidensben Jurij Iscsuk őrnagy, a gép parancsnoka és Roman Fegyin főhadnagy életét vesztette, a helikopter navigátora pedig közepes súlyosságú sérüléseket szenvedett.
A véletlennek mondott történtekért az azeri külügyminisztérium bocsánatot kért és fájdalomdíjat ajánlott fel. Aliyev elnök Putyinnak megígérte a felelősök megbüntetését, a bakui főügyészség pedig szolgálat közben elkövetett, halált okozó hanyagság címén büntetőeljárást indított.
Bakuban Aliyev Örményország „kapitulációjának” nevezte a három vezető közös nyilatkozatát, amely egy sokéves „megszállás” végét jelenti. Pasinján tagadta, hogy az örmény fegyveres erők vereséget szenvedtek, de elismerte, hogy „katasztrófa” történt, amiért vállalta a felelősséget.
Az Azerbajdzsántól egyoldalúan elszakadt, majd magát függetlennek nyilvánító, örmény többségű Hegyi-Karabah hovatartozása miatti háborús konfliktus 1988-ban, még a Szovjetunió fennállásakor robbant ki, és azóta újra és újra fegyveres összetűzésekhez vezetett az örmények és az azeriek között. A térségben idén szeptember 27-én újult erővel lángoltak fel a harcok. Azerbajdzsán elhatározta, hogy fegyverrel foglalja vissza az enklávét. A harcok elől civilek tízezrei menekültek el, az összecsapásokban mindkét fél súlyos veszteségeket szenvedett el.
