A Kreml Oroszország belügyeibe való elfogadhatatlan beavatkozásnak tekinti az Egyesült Államok és az Európai Unió által a Navalnij-ügy címén meghirdetett legújabb szankciókat – jelentette ki Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő.
„Ezek semmi mást nem jelentenek, mint beavatkozást Oroszország belügyeibe. Egészében véve csak sajnálkozásunkat tudjuk kifejezni azzal kapcsolatban, hogy azok, akik ebben az esetben opponenseink, éppen ilyen, a kétoldalú kapcsolatokra abszolút romboló hatást gyakorló módszerekhez folyamodtak” – mondta a szóvivő, hozzátéve, hogy Moszkvának a Washingtonnal és Brüsszellel fennálló viszonya amúgy is „siralmas állapotban” van.
Peszkov „felháborítónak” nevezte azt az amerikai vádat, miszerint az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálatnak (FSZB) köze van Alekszej Navalnij ellenzéki politikus augusztusi „állítólagos megmérgezéséhez”. Felszólította az amerikai és az európai felet, hogy ha ennek az állításnak alátámasztására érvei és bizonyítékai vannak, akkor terjessze elő őket.
„Abszurdnak” és „alaptalannak” nevezte azokat a büntetőintézkedéseket, amelyeket a nyugati országok a Navalnij-üggyel kapcsolatban az orosz államapparátus és erőszakszervezetek több vezetője ellen bevezettek.
Egyúttal „hatástalannak” is nevezte a szankciókat, rámutatva, hogy azok az érintett magánszemélyek esetében gyakorlatilag csak „megkettőzik” azokat az orosz jogszabályokat, amelyek amúgy is megtiltják számukra, hogy külföldi kintlévőségekkel rendelkezzenek. Közölte, hogy Moszkva a szankciók nyomán sem kívánja megszakítani a kapcsolatait az európai és az amerikai rendvédelmi szervekkel, és mindent elkövet annak érdekében, hogy az orosz állampolgárok jogai ne sérüljenek.
Közölte, hogy a szakosodott állami szervek az orosz vezetés elé fogják terjeszteni a válaszintézkedésekre vonatkozó javaslataikat. Hangsúlyozta, hogy Moszkva be fogja tartani a kölcsönösség elvét az államközi kapcsolatokban, és ellenlépései az orosz állampolgárok érdekeit fogják szolgálni.
Az EU kedden négy orosz vezető ellen hirdetett szankciókat Navalnij letartóztatása miatt, az emberi jogok megsértésére hivatkozva. Ezután az Egyesült Államok is büntetőintézkedéseket léptetett életbe magánszemélyek, valamint 14 olyan jogi személy ellen, akiket/amelyeket biológiai és vegyi fegyverek gyártásával vádolt meg.
Marija Zaharova külügyi szóvivő a Vesztyi FM állami rádiónak nyilatkozva kifogásolta, hogy Washington a vegyi fegyverek elleni küzdelem harcosaként pozicionálja magát, holott nem semmisítette meg a készleteit úgy, ahogy szerinte Moszkva tette évekkel ezelőtt. Zaharova hangot adott álláspontjának, miszerint az Oroszország elleni szankciók bevezetésével az EU és az Egyesült Államok saját belső problémáiról, egyebek között a koronavírus okozta Covid-19 betegség elleni védekezésben megmutatkozó nehézségekről kísérelte meg elterelni a figyelmet.
Azt hangoztatta, hogy a Washington és Brüsszel közötti „vélt partnerség” csak a ruszofóbián alapul.
Leonyid Szluckij, az orosz parlamenti alsóház külügyi bizottságának elnöke ugyancsak a Vesztyi FM hallgatóságához szólva azt sürgette, hogy a nyugati szankciókra válaszul Oroszország állítsa le annak az üzem- és kenőanyagnak exportját, amelyet az ukrán hadsereg az ország délkeleti területeit ellenőrzésük alatt tartó szakadárok elleni harcban használ. Úgy vélekedett, hogy Moszkvának ezt már régen meg kellett volna tennie.
