Donald Trump elnöksége óta először találkozott egymással az Egyesült Államok és Kuba külügyminisztere, Rex Tillerson és Bruno Rodriguez Parilla. A zárt ajtók mögött tartott megbeszélést a kubai kormány kérte.
A tárgyalásokról sem az amerikai, sem a kubai diplomácia irányítója nem nyilatkozott, de Heather Nauert amerikai külügyi szóvivő tájékoztatása szerint „határozott és őszinte” légkörben megvitatták az amerikai diplomaták rejtélyes havannai megbetegedéseit.
Tavaly óta legalább 21 amerikai és 5 kanadai diplomata vagy családtagjuk betegedett meg Havannában. Döntő többségüket valamilyen agyi károsodás érte, és bár az átfogó orvosi vizsgálatok még folynak, az amerikai álláspont szerint „akusztikus támadások” érték őket. A gyanú szerint eddig nem azonosított hangkibocsátó szerkezet okozhatott maradandó egészségügyi károsodásokat.
Az amerikai külügyi szóvivő szerint „a megbeszélés tükrözte az amerikai kormányzat mélységes aggodalmát diplomatái épsége és biztonsága miatt”. Hozzátette: Tillerson külügyminiszter „felhívta kubai kollégája figyelmét a helyzet súlyosságára és a kiemelte a kubai hatóságok kötelezettségét a követségi munkatársak és családtagjaik épségének megóvására a Bécsi Konvenció előírása szerint”.
John Sullivan amerikai külügyminiszter-helyettes kedden a kongresszusban azt mondta: észszerű alapja van annak a gyanúnak, hogy a kubai hatóságok részt vettek a diplomaták egészségét károsító akciókban, de legalábbis tudtak azokról. Ugyanakkor leszögezte, hogy mivel az ügyben még túl sok az ismeretlen elem, ezért felelős tisztségviselőként biztosan nem állíthatja, hogy a kubai hatóságoknak közük volt a megbetegedésekhez.
Washington eddig kerülte, hogy közvetlenül Kubát vádolja meg az „akusztikus támadások” elkövetésével, de azt mindig hangsúlyozta, hogy a kubai kormánynak kötelessége a területén dolgozó külföldi diplomaták védelme. Májusban azonban két kubai diplomatát kiutasítottak az Egyesült Államokból és Tillerson külügyminiszter a múlt héten azt is felvetette, hogy esetleg bezárják az Egyesült Államok havannai nagykövetségét.
Kuba eddig következetesen tagadta, hogy köze lett volna a rejtélyes megbetegedésekhez. A kubai külügyminiszter a múlt héten az ENSZ Közgyűlése ülésszakának általános vitájában felszólalva leszögezte: a kubai kormány szintén vizsgálatot indított, és eddig „nem sikerült azonosítania a megbetegedések okait”. Parilla azt mondta: „szerencsétlen lenne, ha egy ilyen jellegű ügyet átpolitizálnának”.
A kedd esti külügyminiszteri tárgyalások után a kubai külügyminisztérium közleményt adott ki. Ebben azt hangsúlyozta, hogy Kuba „szigorúan aláveti magát a Bécsi Konvenció diplomaták sérthetetlenségét védő előírásainak és e téren kifogástalan eredményeket mutat fel”. A közlemény idézte Parilla szavait, miszerint „Kuba soha nem hajtott és a jövőben sem hajt végre ilyen jellegű akciókat és soha nem engedte és a jövőben sem engedi, hogy területét mások ilyen célokra felhasználják”.
