Továbbra is a gyorshajtás számít az elsődleges baleseti oknak Magyarország közútjain, ugyanakkor az elmúlt évtized statisztikái javuló közlekedésbiztonsági helyzetről tanúskodnak. A tendenciákról és eredményekről Halmosi Zsolt rendőr vezérőrnagy, országos rendőrfőkapitány-helyettest kérdeztük.
— Milyen fő trendek jellemezték Magyarországon a közlekedésbiztonságot az elmúlt tíz esztendőben?
— A közlekedésbiztonsági helyzet az elmúlt évtized során – az egyes éveket tekintve – változatos, hullámzó képet mutat, de összességében kedvező a trend, mivel az előzetes statisztikai adatok 2010-hez képest jelentős javulást mutatnak. A halálos kimenetelű balesetek száma 18,3 százalékkal, míg a balesetben elhunytak száma több mint 18,6 százalékkal volt kevesebb 2019-ben, mint 2010-ben (akkor 649 halálos kimenetelű baleset történt, amelyben 740 személy vesztette életét). Jelentős mértékben csökkent az ittasan okozott balesetek száma is: míg 2010-ben a balesetet okozók 11,5 százaléka volt ittas állapotban (1883 esetben), addig ez az arány 2019-ben 8,4 százalékra mérséklődött (1396 eset).
— Hogyan alakultak ebben az időszakban a különböző baleseti statisztikák?
— 2018 szeptembere óta a baleseti statisztikai mutatók javuló tendenciát mutatnak, ami az elmúlt év egészére is jellemző volt. Az előzetes statisztikai adatok alapján 2019-ben a személysérüléssel járó közúti balesetek, a halálos kimenetelű, a súlyos, valamint a könnyű sérüléssel járó balesetek száma 2018-hoz képest egyaránt csökkent. Tavaly 530 halálos kimenetelű baleset történt, ami 6,5 százalékkal kevesebb az egy évvel korábbi 567 esetnél. A balesetben elhunyt személyek számában 4,9 százalékos volt a csökkenés mértéke, 2018-ban 633-an vesztették életüket közúti balesetben, 2019-ben pedig 602-en.
— Mi számít a legfőbb baleseti oknak Magyarországon, és ez hogyan változott az elmúlt évtizedben?
— A közúti balesetek főbb okainak sorrendjében az elmúlt évekhez képest 2019-ben sem történt változás. Első helyen emelhető ki a sebesség nem megfelelő megválasztása (a balesetek 31 százalékában), másodikként az elsőbbségi jog meg nem adása (25 százalék), harmadikként pedig az irányváltoztatás, haladás és kanyarodás szabályainak be nem tartása (17 százalék).
— Melyek voltak az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) legfontosabb közlekedésbiztonsági intézkedései, kampányai az elmúlt tíz esztendőben, és ezek milyen eredményeket hoztak? Hogyan értékeli ezeket az ORFK?
— A közlekedésbiztonság területén a 2013-as év volt a legsikeresebb, majd többéves megtorpanás után újra egyértelműen javulást mutató statisztikai adatokról számolhattunk be. Ehhez ugyanakkor a hagyományos rendőri eszközök alkalmazása mellett szükség volt a korábbi ellenőrzési gyakorlat megváltoztatására is, ami annak felismerésén alapult, hogy a közúti közlekedésben részt vevők egy részénél nem elég csupán az önkéntes szabálykövető magatartásra hagyatkozni. A rendőrség és az ORFK-Országos Balesetmegelőzési Bizottság (ORFK-OBB) munkája során kiemelt hangsúlyt helyez a megelőzésre, a hatályos jogszabályok propagálására, a jogsértések szankcióinak tudatosítására, a kulturált közlekedésre nevelésre. A baleset-megelőzési tevékenység elsősorban az ittas járművezetés, valamint a vezetés közbeni mobiltelefon-használat elleni fellépéshez, a gyalogosok és a kerékpárosok közlekedésbiztonságához, a gyermek- és ifjúsági, valamint a családi közlekedésbiztonsági programokhoz kapcsolódott. A felvilágosító tevékenység részeként a hagyományos módszerek mellett a közelmúltban kezdtük alkalmazni az újszerű, esetenként humoros, olykor sokkoló kampányokat (rádióspotok, kisfilmek készítése közismert személyek bevonásával). Ezek az újszerű elemek hatékonynak bizonyulnak, azokat is meg lehet szólítani, akikhez a hagyományos módszerek nem jutnak el vagy azokra nem fogékonyak. Ide sorolható az ORFK-OBB felkérésére a Készenléti Rendőrség zenekara által az Intim Torna Illegál együttessel az ittas járművezetés ellen készített közös dalhoz kapcsolódó videóklip, amely a rangos PR- és marketingdíjat, az European Excellence Awardsot is elnyerte.
— Melyek a bizottság ilyen célú tevékenységének legfontosabb célcsoportjai?
— Az ORFK-OBB a közúti közlekedés biztonságosabbá tételét immár évtizedek óta kiemelt feladatnak tekinti, tevékenységében a gyermekkorúaktól az időskorúakig minden korosztály szerepel a célcsoportok között. Évről évre meghirdetünk felmenő rendszerű közlekedésbiztonsági versenyeket a gyermekek, fiatalok részére, valamint elméleti és vezetéstechnikai felkészültséget megmérettető közlekedésbiztonsági versenyeket is rendezünk. Mindemellett az ORFK-OBB országos kampányokkal, témahetekkel is felhívja a figyelmet a közlekedésbiztonság fontosságára, ilyen a Biztonság Hete és a Látni és látszani 2019 – egymásért elnevezésű témahét. Tavaly is folytatódott Az iskola rendőre program, a SuliMoped program, valamint a felmenő rendszerű gyermek- és ifjúsági közlekedésbiztonsági vetélkedők. Az iskola rendőre programhoz a 2019/2020-as tanévben összesen 2963 közoktatási intézmény csatlakozott, a delegált rendőrök létszáma pedig 2209 fő volt.
— Milyen speciális eszközökkel, módszerekkel igyekeznek erősíteni a közlekedésbiztonságot az utakon?
— A rendőrség nem rendészeti jellegű, civil szolgálati gépkocsikkal már 2018-ban megkezdte a közlekedési jogsértések – elsősorban a sebességtúllépések – közlekedés közbeni felderítését és dokumentálását, majd az ezt követő helyszíni intézkedések lefolytatását. A gépkocsik mindegyike rendelkezik menet közbeni mérésre is alkalmas hitelesített járműsebesség-mérő berendezéssel. Az ilyen – a közlekedők számára fel nem ismerhető módon végzett – ellenőrzés eredményessége és visszatartó hatása abban rejlik, hogy a „lebukás” kockázata miatt jogkövetésre ösztönöz. A 2019 decemberében meghirdetett országos „pofátlan(tan)ítási akció” is rámutatott arra, hogy a közlekedésrendészet céljainak eléréséhez a civil szolgálati gépkocsikba szerelt menetrögzítő kamerák hasznos eszközül szolgálnak.
— Készül az ORFK arra az időszakra, amikor megjelenhetnek az önvezető járművek az utakon?
— Az önvezető járművek megjelenése és az ezzel kapcsolatos, a közlekedést érintő szabályozások még nem ítélhetők meg, a használatukhoz szükséges jogszabályi hátteret ki kell alakítani, különös gonddal a felelősség kérdésére.
Egyetlen hétvége alatt sikerült felállítani a kórházparancsnoki rendszert Magyarországon
A koronavírus-járvány miatt, illetve a kórházparancsnokról és az egészségügyi készlet védelméről szóló 72/2020. (III. 28.) kormányrendelet alapján a kórházparancsnoki rendszert rendkívül rövid idő alatt kellett létrehozni. Miután 2020. március 28-án délután megjelent a vonatkozó kormányrendelet, az országos kórházfőparancsnoknak kinevezett Halmosi Zsolt rendőr vezérőrnagy már másnap eligazítást tartott a 109 kórházparancsnoknak, ahol átadta részükre a miniszterelnök által aláírt megbízólevelet. Mint azt a Biztonságpiac érdeklődésére az ORFK közölte: gyakorlatilag egy hétvége alatt kellett egy rendkívül fontos, új rendszert felállítani, a kommunikációhoz szükséges feltételeket és rendszereket megteremteni. Mivel a kórházparancsnokok 108 egészségügyi intézményben kezdték el a munkájukat, a személyes találkozás lehetőségei rendkívül korlátozottak voltak. Az országos kórházfőparancsnok a rendészetért felelős miniszter közvetlen irányítása alatt teljesíti feladatait. Nagyon pozitívak voltak a kórházparancsnokok visszajelzései a fogadtatásukkal kapcsolatban. Az ORFK-nál hangsúlyozták, hogy ebben a munkában nagyon fontos a kiváló együttműködés a kórházak főigazgatói, igazgatói és a kórházparancsnokok között. A cél az volt, hogy az egészségügyi ellátórendszer a koronavírus-járvány minden fázisában képes legyen a rászorulók kezelésére.
Az intézmények vezetőinek és a kórházparancsnokoknak is nagy kihívást jelentett ezeknek a feladatoknak az ellátása, mivel nem egy kijárt úton kellett haladniuk. Az új rendszerben a rendőrség és a katasztrófavédelem 29-29, a honvédség pedig 51 kórházparancsnokot delegált az intézményekhez, akik valamennyien felelős beosztásokat töltöttek be a küldő szervezetben. Míg a kórházparancsnokok 2020. március 27-én még a szokásos beosztásukból érkeztek haza a munkaidőt követően, március 30-án már teljesen új kihívásokkal kellett szembesülniük. Korábbi feladataikat többnyire a helyetteseik vették át, ők pedig a kórházparancsnoki teendőket főállásban látják el. A jelenlegi kórházparancsnoki rendszerhez hasonlóan országos kórházfőparancsnok kinevezésére még nem került sor. A kórházparancsnoki beosztás létrejötte egyébként 1849-ig vezethető vissza: 1849. április 25-én Klapka György hadügyminiszter-helyettes rendeletet adott ki a honvédorvosi kar munkájának megerősítésére, amelynek értelmében a kórházparancsnokok kötelesek igénybe venni az önkéntesek munkáját. A kórházparancsnoki megfogalmazást ebben az időszakban honvédorvosi vezetőkre értelmezték, akik nem olyan tevékenységet folytattak, mint a 2020. március 29-től hatályba lépett kormányrendelet alapján kinevezett kórházparancsnokok.
(A cikk a 2020 szeptember 22-én, a Biztonságpiac 2020 Konferencia és Kiállítás alkalmából kiadott évkönyvben jelent meg nyomtatásban.)
