Andrzej Duda lengyel elnök hétfőn bejelentette, hogy vétót emel a lengyel igazságügyi átalakítással kapcsolatos három törvény közül kettő, az országos igazságszolgáltatási tanácsot (KRS) és a legfelsőbb bíróságot érintő jogszabály ellen, melyet élesen bírált az Európai Bizottság és az Európa Tanács főtitkára is.
A harmadik, a bíróságok szervezetéről szóló törvényjavaslatot az államfő aláírja – tudatta Duda szóvivője.
Duda sajtóértekezletén kifogásolta, hogy a legfelsőbb bíróságról szóló törvény előterjesztői nem konzultáltak vele a jogszabálytervezetről. Az elnök a lengyel alkotmányos hagyománytól idegennek nevezte a legfelsőbb bíróságról szóló törvény azon előírásait, melyek alapján – mint mondta – „a főügyész beavatkozhatna a legfelsőbb bíróság munkájába”.
Duda hozzátette: a legfelsőbb bíróságról szóló jogszabály összefügg a KRS-ről szólóval, ezért mindkettő ellen vétót emel. Kilátásba helyezte: két hónapon belül két új törvényjavaslatot készít elő, szakértők segítségével. Elismerte: a lengyel igazságszolgáltatás „kétségtelenül javításra szorul eljárási, formális, és sajnos sok esetben erkölcsi szinten is”. Hangsúlyozta: híve az igazságügyi reformnak, de „ebben a formában ez nem növeli az igazságosság és a biztonság érzetét”.
Duda egyúttal fontosnak nevezte, hogy a változások miatt „a társadalom és az állam ne kerüljön szembe egymással”.
Az utóbbi napokban országszerte megtartott, a bírósági reformot ellenző tüntetésekre utalva „nyugalomra és megfontoltságra” szólította fel a parlamenti többséggel rendelkező Jog és Igazságosság (PiS) párt és a ellenzéki pártok politikusait egyaránt. „Békétlen, politikai háború által háborgatott állam nem fejlődhet úgy, mint egy nyugodt ország” – húzta alá.
A varsói államfői palota előtt hétfő délelőtt tüntető csoport azt követelte, hogy Duda vétózza meg a harmadik, a bíróságok szervezetéről szóló törvényt is. Az államfő által jóváhagyott törvénymódosítás megváltoztatja a bíróságok elnökei kinevezésének és visszahívásának eddigi gyakorlatát úgy, hogy ebbe nagyobb beleszólása lesz az igazságügyi miniszternek, emellett a jövőben az egyes pereket vezető bírákat nem kinevezés, hanem sorsolás útján fogják kijelölni.
Az első lengyel sajtókommentárok meglepőnek nevezik az államfő lépését. Jacek Karnowski, a WSieci konzervatív hetilap főszerkesztője úgy értékelte: az elnöki vétó lehetetlenné teszi a lengyel igazságügy mélyreható átalakítását. Politikailag a döntés a kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) párt jelöltjeként megválasztott államfő függetlenné válását jelenti – értékelte Karnowski.
A PiS-többségű parlament már elfogadta mindhárom jogszabályt. A KRS fő feladata a bíróságok és a bírák függetlenségének fenntartása. A 25 fős testületnek 15 bíró is tagja, akiket a különböző bíróságok (legfelsőbb bíróság, fellebbviteli, közigazgatási, körzeti és katonai bíróságok) tagjai közül választanak meg. A törvénymódosítás értelmében megszűnt volna a testületben lévő 15 jelenlegi bíró mandátuma, utódaikat pedig a szejm választotta volna meg, nem pedig a szakmai szervezetek, mint eddig. A javaslatba az államfő javaslatára került bele, hogy ne egyszerű, hanem háromötödös többséggel lehessen megválasztani a KRS új tagjait.
A legfelsőbb bíróságról szóló tervezet az eddigi négy helyett három kamarát hozott volna létre, megváltoztatta volna a bírák kinevezésének rendjét, és nyugdíjba küldte volna a jelenlegi bírákat, hacsak az államfő kivételt nem tesz valakivel. Az új bírákat az eddigi gyakorlatnak megfelelően az államfő nevezi ki a KRS javaslatára.
A tervezett átalakítások miatt az Európai Bizottság, valamint az Európa Tanács is komoly aggodalmának adott hangot, mert úgy ítélték meg, hogy a kormányon lévő, jobboldali, konzervatív Jog és Igazságosság (PiS) párt ellenőrzése alá akarja vonni az igazságszolgáltatást, csorbítva a hatalmi ágak szétválasztását és a jogállamiságot. Frans Timmermans, az Európai Bizottság első alelnöke a múlt héten már arról beszélt, hogy a brüsszeli testület „nagyon közel” áll ahhoz, hogy javasolja Lengyelországgal szemben annak a még sosem alkalmazott eljárásnak a megindítását, amelyre az Európai Unió szerződésének hetedik cikke ad lehetőséget az unió alapértékeit súlyosan megsértő országokkal szemben.
