Megemlékezéseket tartottak szerdán Münchenben az 1972-es nyári olimpián izraeli sportolók ellen elkövetett túszejtő merénylet áldozatairól. A központi rendezvényen Horst Seehofer bajor miniszterelnök hangsúlyozta: a negyven éve történt támadás elkövetői az egész demokratikus világra rontottak rá.
A müncheni olimpiai faluban – ahol 1972. szeptember 5-én hajnalban elkezdődött a 11 izraeli sportoló halálához vezető terrorakció – koszorút helyezett el többek között Christian Ude müncheni polgármester és Szilvan Salom izraeli miniszterelnök-helyettes.
Szilvan Salom és Horst Seehofer a koszorúzás után megbeszélést folytatott, és megállapodtak abban, hogy a túszejtő akció helyszínének közelében emlékművet állítanak fel a müncheni önkormányzat, a német kormány, a németországi zsidó hitközségek és a német olimpiai sportszövetség (DOSB) közreműködésével. A megbeszélés után Seehofer hangsúlyozta: „a sebeket nem tudjuk begyógyítani, de megpróbálhatjuk enyhíteni a fájdalmat”. Salom hozzátette: Izrael nagyra értékeli a német kezdeményezést.
Negyven éve a Fekete Szeptember nevű palesztin terrorista csoport az olimpiai faluban két izraeli sportolót megölt, kilencet pedig túszul ejtett. A túszok életéért cserébe egyebek mellett azt követelték, hogy Izrael engedjen szabadon több mint 200 palesztin foglyot. A terrorelhárításban járatlan német hatóságok a terroristákat és a túszokat helikopterrel a közeli fürstenfeldbrucki katonai repülőtérre szállították. A repülőtéren túszmentő akciót indítottak, amely véres kudarcba fulladt, meghalt mind a 9 izraeli sportoló, öt terrorista és egy német rendőr. Három terroristát élve elfogtak.
Az évfordulón a központi megemlékezést a használaton kívüli katonai repülőtéren tartották. Beszédet mondott többek között a bajor miniszterelnök, aki hangsúlyozta: a támadás „megváltoztatta a világot”, és a terrorista merényletek veszélye „ma is realitás”.
Dieter Graumann, a németországi zsidók központi tanácsának (ZJD) elnöke kiemelte: négy évtizede a német biztonsági hatóságok „romboló hatású dilettantizmusról” tettek tanúbizonyságot. Hozzá nem értésük addig „elképzelhetetlen volt”, és a véres kudarc után „nem gyakoroltak önkritikát”. Graumann bírálta a Nemzetközi Olimpiai Bizottságot is, amiért engedte a játékok folytatását.
Szilvan Salom az 1972-ben elkövetett terrortámadásnak a jelenkorra vonatkozó tanulságait levonva felszólította a nemzetközi közösséget, hogy lépjen fel az Izrael elleni terrorral szemben.
