A hágai székhelyű Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) kedden, másodfokon hozott ítéletében megerősítette Bosco Ntaganda kongói lázadóvezér háborús és emberiesség elleni bűncselekmények miatt 2019 novemberében elsőfokon kiszabott 30 éves szabadságvesztését.
A Nemzetközi Büntetőbíróság indoklásában közölte, a lázadóvezér ellen felhozott összes vádpontot megalapozottnak találta, amelyek között gyilkosságok, etnikai alapú üldözés, nemi erőszak, szexrabszolgaságra kényszerítés és gyerekkatonák toborzása szerepelnek.
Kijelentették, a bűncselekmények súlyossága és nagysága miatt nem találtak valódi enyhítő körülményeket, ezért indokolt a három évtizedes szabadságvesztés, és ezzel semmisnek tekintik az idén 47 éves hadúrnak a 2019-ben hozott elsőfokú ítélet elleni fellebbezését. Az ítélet jogerős, fellebbezésnek nincs helye – tették hozzá.
Ez a leghosszabb börtönbüntetés, amelyet az ICC valaha kiszabott.
Nemzetközi Büntetőbíróság legutóbb március elején foglalkozott Bosco Ntaganda ügyével, akkor 30 millió dollár (mintegy 930 millió forint) kárpótlást ítélt meg a volt kongói hadúr áldozatainak. A jóvátételre a Ntaganda vezette Kongói Felszabadítás Hazafias Erői (FPLC) félkatonai szervezet által lemészároltak hozzátartozói, a nemi erőszak és szexuális rabszolgaság áldozatai és a szervezet által toborzott gyermekkatonák jogosultak. A kártalanítás több mint 100 ezer embert érint. A szervezet történelmében ez eddig a legmagasabb összegű jóvátételi határozat.
A 2015 szeptembere óta tartó per során több mint 2100 áldozatot hallgattak meg. Ntaganda, aki az eljárás során végig ártatlannak vallotta magát, a Kongó Felszabadítása Hazafias Erői (FPLC) nevű félkatonai szervezet „vezérkari főnöke” volt. A szervezet a 2000-es évek elején rendkívül súlyos bűntetteket követett el az ország északkeleti részében. Sajtóhírek szerint több esetben várandós nőket és gyerekeket is lemészároltak, a nemi erőszak pedig mindennapos volt.
A milíciát vezetőt Thomas Lubanga Dyilo kongói hadúr jelenleg 14 éves börtönbüntetését tölti Hágában.
A Terminátor gúnynéven is ismert Ntaganda később az M23 nevű kongói milíciának is tagja volt, amely végül békeszerződést írt alá a kormánnyal 2013-ban. A férfi éveken át tartó bujkálás után ebben az évben váratlanul feladta magát az Egyesült Államok ruandai nagykövetségén.
Az 1998 és 2003 között dúlt kongói belső háborúskodások során milliók vesztették életüket.
A háborús és emberiesség elleni bűncselekmények kivizsgálására 2002-ben megalakított Nemzetközi Büntetőbírósághoz 123 ország csatlakozott, az Egyesült Államok azonban nem fogadja el a testület joghatóságát. Az ICC a világ első állandó törvényszéke, amely a háborús és emberiesség elleni bűnöket akkor is vizsgálja, ha az adott ország erre nem képes vagy nem hajlandó. A törvényszék csak a 2002. július 1. után elkövetett bűncselekmények ügyében ítélkezhet, joghatósága az alapokmányát ratifikáló országokra terjed ki.
