Idén február elején Magyarország adott otthont egy nemzetközi konferenciának, ahol a drónokkal kapcsolatos közlekedés-szabályozási és adatvédelmi problémákat vitatták meg a terület szakértői. A terület szabályozása megoldásért kiállt, mivel az elmúlt hónapokban szinte nem volt olyan fórum – a bulvárlapoktól kezdve a jogelméleti műhelyekig -, ahol ne merült volna fel a civil szférában is mind felkapottabb eszközök szabályozása.
Mi az a drón?
Drónnak a levegőben közlekedő, számítógéppel vagy híradástechnikai vezérlővel irányított, légijárműnek nem minősülő, azonban kép- és hangrögzítésre alkalmas eszközöket nevezzük. Ezek az eszközök az utóbbi években rohamosan terjednek, mára gyakorlatilag bárki számára elérhetővé váltak. Fejlett vezérlésük és kameráik révén alkalmasak arra, hogy a magánlakásnak minősülő helyiségekben történteket rögzítse, így a drónok elterjedése felveti a titkosszolgálati eszközökkel kapcsolatos szabályozás újraértelmezésének kérdését.
Kamerák és digitális hangrögzítő eszközök
A különféle hang és képrögzítésre alkalmas, sok esetben álcázott kamerák (toll, cigarettásdoboz, gyufa stb.), a digitális diktafonok, és kisméretű hangrögzítő eszközök általában kereskedelmi forgalomban szabadon forgalmazható eszközök.
A Római Szerződés 23. cikke előírja, hogy egy olyan áru forgalmazását, amely bármelyik európai uniós tagországban legális kereskedelmi forgalomba került, egyetlen másik tagállamban sem lehet korlátozni. Tekintettel arra, hogy ezek az eszközök az Európai Unióban általában szabadon forgalmazhatóak, így hazánkban sem korlátozott a forgalmazásuk, tehát azokat bárki megszerezheti.
Titkosszolgálati eszközök
A technikai eszközök, különösen távközlési berendezések, számítástechnikai rendszerek távolról történő ellenőrzésére alkalmas készülékek titkosszolgálati eszköznek minősülnek. A titkosszolgálati eszközök jogi szabályozása Magyarországon, mint ahogyan az Európai Unión belül, a haditechnikai termékek, illetve szolgáltatások szabályanyagával összhangban – egységes rendező elv mentén – a kettős felhasználású termékek bevezetésével valósult meg.
Haditechnikai terméknek és szolgáltatásnak – a haditechnikai termékek gyártásának és a haditechnikai szolgáltatások nyújtásának engedélyezéséről szóló 2005. évi CIX. törvény (Httv.) 1. § c) pontja alapján – a védelem terén alapvető biztonsági érdekeket érintő, kifejezetten katonai, nemzetbiztonsági, rendvédelmi és rendészeti célokra alkalmas, az Európai Unió közös katonai listáján található, illetve nemzeti érdekből ide sorolt termékek vagy szolgáltatások számítanak.
A Httv. végrehajtására kiadott, a haditechnikai eszközök és szolgáltatások kivitelének, behozatalának, transzferjének és tranzitjának engedélyezéséről, valamint a vállalkozások tanúsításáról szóló 160/2011. (VIII. 18.) Korm. rendelet (Korm. rendelet) 1. számú mellékletének XXVI. fejezete határozza meg az engedélyköteles haditechnikai eszközök és szolgáltatások jegyzékében – felhasználási cél szerint tipizált – a titkosszolgálati eszközöket, összhangban a kettős felhasználású termékek kivitelére, transzferjére, brókertevékenységére és tranzitjára vonatkozó közösségi ellenőrzési rendszer kialakításáról szóló 428/2009/EK rendelettel. A 428/2009/EK rendelete 2. cikk (1) bekezdése értelmében kettős felhasználású terméknek számítanak „azok a termékek, beleértve a szoftvert és a technológiát is, amelyek polgári és katonai célokra egyaránt felhasználhatók, e fogalom továbbá magában foglalja azokat a termékeket is, amelyek egyaránt felhasználhatók nem robbantási célokra és nukleáris fegyverek vagy más nukleáris robbanószerkezetek előállításához történő, bármilyen formájú hozzájárulás céljára”.
Mivel a Korm. rendelet 1. sz. mellékletének 26. fejezetében rögzített fogalmakat általánosan az érintett eszközök felhasználási célja alapján határozták meg, annak megállapítása, hogy a Korm. rendelet hatálya alá tartozó engedélyköteles eszközről van-e szó, minden esetben szakértői kérdés. A titkosszolgálati eszközök legfontosabb jellemzője, hogy azok jogellenes használata alkalmas a magánlakás, a magántitok és a levéltitok sérthetetlenségéhez, a személyes adatok védelméhez, valamint a birtokvédelemhez fűződő jogok megsértésére, azaz arra, hogy a használó – az érintett személy tudta nélkül – a magszférába tartozó adatokat, információkat szerezzen.
A titkosszolgálati eszközök „kereskedelmének” szabályozása annak függvénye, hogy az az Európai Unió vámterületén – melyen a Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló 2913/92/EGK rendelet 3. cikkében meghatározott területet kell érteni – belül marad, vagy azon kívül esik. Egy adott termék Európai Unión belüli szabadforgalomba helyezését követően, az EU vámterületén belül az áruk szabad mozgása mint alapszabadság határozza meg a további forgalmazást, míg a „külkereskedelmi” célú ügyletek az érintett hatóságok részletesen szabályozott ellenőrzésével zajlanak.
A Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatalról (MKEH) és a területi mérésügyi és műszaki biztonsági hatóságokról szóló 320/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet 6. § (2) bekezdésének b) pontjában a kormány külkereskedelmi államigazgatási hatóságként az MKEH-t jelölte ki.
Az engedélyeztetési hivatal Haditechnikai és Exportellenőrzési Hatóságának Exportellenőrzési Osztálya jár el a kettős felhasználású termékek export-, transzfer-, brókerügyleti és tranzitengedélyeivel kapcsolatos ügyekben, ellenőrzi e termékek Európai Unión kívüli harmadik országból Magyarországra történő behozatalát és kiadja a Nemzetközi Importigazolást, lefolytatja a nemzetközi kötelezettségekkel kapcsolatos konzultációkat, ellátja a nemzetközi egyezmények hazai végrehajtásából adódó feladatokat, illetve eljár a nemzetközi kereskedelmi szankciókban elrendelt nem kettős felhasználású termékek exportengedélyezésével kapcsolatos ügyekben.
A szabadon forgalmazható eszközök és az adatvédelem
Tény, hogy a szabadon forgalmazható rejtett és álcázott kamerák, valamint a kisméretű hangfelvevő és hangtovábbító eszközök alkalmasak lehetnek arra, hogy használatukkal mások személyiségi jogát megsértsék. Fontos hangsúlyozni azonban, hogy nem az eszköz és annak forgalmazása, hanem annak illegális felhasználása okozhat sérelmet.
A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) XI. fejezete személyiségi jogként nevesíti a személyes adatok védelméhez és a képmáshoz és hangfelvételhez való jogot. Kép- vagy hangfelvétel elkészítéséhez és felhasználásához az érintett személy hozzájárulása szükséges. Nincs szükség az érintett hozzájárulására a felvétel elkészítéséhez, és az elkészített felvétel felhasználásához tömegfelvétel és nyilvános közéleti szereplésről készült felvétel esetén. A Ptk. a személyiségi jogok megsértésének szankcionálására a korábbi Polgári Törvénykönyvnél tágabb kereteket nyújt a sérelemdíj intézményének a bevezetésével.
Ennek értelmében, akit személyiségi jogában megsértenek, sérelemdíjat követelhet az őt ért nem vagyoni sérelemért.
Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (Info. tv.) rendelkezései alapján, személyes adatnak minősül: az érintettel kapcsolatba hozható adat – különösen az érintett neve, azonosító jele, valamint egy vagy több fizikai, fiziológiai, mentális, gazdasági, kulturális vagy szociális azonosságára jellemző ismeret –, valamint az adatból levonható, az érintettre vonatkozó következtetés. A különleges adatok közé sorolja a törvény a faji eredetre, a nemzetiséghez tartozásra, a politikai véleményre vagy pártállásra, a vallásos vagy más világnézeti meggyőződésre, az érdek-képviseleti szervezeti tagságra, a szexuális életre, az egészségi állapotra, a kóros szenvedélyre vonatkozó, valamint bűnügyi személyes adatokat. (Ez utóbbi alatt a büntetőeljárás során vagy azt megelőzően a bűncselekménnyel vagy a büntetőeljárással összefüggésben, a büntetőeljárás lefolytatására, illetve a bűncselekmények felderítésére jogosult szerveknél, továbbá a büntetés-végrehajtás szervezeténél keletkezett, az érintettel kapcsolatba hozható, valamint a büntetett előéletre vonatkozó személyes adatot értjük.)
Személyes adat kizárólag meghatározott célból, jog gyakorlása és kötelezettség teljesítése érdekében kezelhető. Az adatkezelésnek minden szakaszában meg kell felelnie az adatkezelés céljának, az adatok felvételének és kezelésének tisztességesnek és törvényesnek kell lennie. Személyes adat akkor kezelhető, ha ahhoz az érintett hozzájárul, vagy azt törvény vagy – törvény felhatalmazása alapján, az abban meghatározott körben – helyi önkormányzat rendelete közérdeken alapuló célból elrendeli. Különleges adat akkor kezelhető, ha az adatkezeléshez az érintett írásban hozzájárul, vagy az törvényben kihirdetett nemzetközi szerződés végrehajtásához szükséges, vagy azt az Alaptörvényben biztosított alapvető jog érvényesítése, továbbá a nemzetbiztonság, a bűncselekmények megelőzése vagy üldözése érdekében vagy honvédelmi érdekből törvény elrendeli. Az információs önrendelkezési jogról és az információs szabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (Info. tv.) alapján adatkezelést jelent az alkalmazott eljárástól függetlenül az adatokon végzett bármely művelet vagy a műveletek összessége, így különösen gyűjtése, felvétele, rögzítése, rendszerezése, tárolása, megváltoztatása, felhasználása, lekérdezése, továbbítása, nyilvánosságra hozatala, összehangolása vagy összekapcsolása, zárolása, törlése és megsemmisítése, valamint az adatok további felhasználásának megakadályozása, fénykép-, hang- vagy képfelvétel készítése, valamint a személy azonosítására alkalmas fizikai jellemzők (például ujj- vagy tenyérnyomat, DNS-minta, íriszkép) rögzítése.
Általánosságban elmondható, hogy ezen eszközökkel nyíltan készített felvételek kapcsán felmerülő adatkezelésre az Info. tv. fentiekben ismertetett szabályait kell alkalmazni. Az adatok nyilvánosságra hozatala az érintett fél beleegyezésével, vagy ha az adat meghatározott eljárásban kerül felhasználásra, az eljárásra vonatkozó törvény szabályait figyelembe véve lehetséges. A titkos információgyűjtés módszerével készített felvételek adatkezelését és felhasználását – meghatározott szervezetek részére – csak törvény írhatja elő.
Titkos információgyűjtést törvényi felhatalmazás alapján a rendőrség, a Nemzeti Vám- és Adóhivatal és, az ügyészség és a nemzetbiztonsági szolgálatok végezhetnek.
A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (Btk.) több tényállása is szankcionálja mások személyes adatainak, titkainak és adathordozókon tárolt információinak jogosulatlan megszerzését és felhasználását.
A Btk. 422. § (1) bekezdése alapján tiltott adatszerzés bűntett elkövetése miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő, aki személyes adat, magántitok, gazdasági titok vagy üzleti titok jogosulatlan megismerése céljából más lakását, egyéb helyiségét vagy az azokhoz tartozó bekerített helyet titokban átkutatja, más lakásában, egyéb helyiségében vagy az azokhoz tartozó bekerített helyen történteket technikai eszköz alkalmazásával megfigyeli vagy rögzíti, más közlést tartalmazó zárt küldeményét felbontja vagy megszerzi, és annak tartalmát technikai eszközzel rögzíti, elektronikus hírközlő hálózat – ideértve az információs rendszert is – útján másnak továbbított vagy azon tárolt adatot kifürkész, és az észlelteket technikai eszközzel rögzíti.
Bűntettet követ el és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő az is, aki az előbbiekben meghatározott módon megismert személyes adatot, magántitkot, gazdasági titkot vagy üzleti titkot továbbít vagy felhasznál.
A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a tiltott adatszerzést hivatalos eljárás színlelésével, üzletszerűen, bűnszövetségben vagy jelentős érdeksérelmet okozva követik el.
Információs rendszer vagy adat megsértése vétségét követi el a Btk. 423. § (1) bekezdése alapján és kettő évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő, aki információs rendszerbe az információs rendszer védelmét biztosító technikai intézkedés megsértésével vagy kijátszásával jogosulatlanul belép, vagy a belépési jogosultsága kereteit túllépve vagy azt megsértve bent marad, az információs rendszer működését jogosulatlanul vagy jogosultsága kereteit megsértve akadályozza, vagy információs rendszerben lévő adatot jogosulatlanul vagy jogosultsága kereteit megsértve megváltoztat, töröl vagy hozzáférhetetlenné tesz.
A büntetés bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény jelentős számú információs rendszert érint. A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt közérdekű üzem ellen követik el.
A Btk. a fenti tényállásokon túl büntetni rendeli továbbá a személyes adattal visszaélést, a magántitok megsértését és a gazdasági titok megsértését is.
A kérdéses eszközök alkalmazása jogilag korlátozott, azaz a személyes adatok védelme mind polgári jogi, mind büntető jogi oldalról kiemelt védelemben részesül.
Speciális szabályozásra várva
A drónok által rögzített felvételekkel kapcsolatban az itt bemutatott adatvédelmi, adatkezelési szabályok érvényesek, tehát például más lakásában, egyéb helyiségében vagy az azokhoz tartozó bekerített helyiségek drónnal való megfigyelése és az ott történtek rögzítése a tiltott adatszerzés bűntettét valósítja meg.
Magyarországon jelenleg a drónok alkalmazása nem szabályozott, ezeket az eszközöket a légtér használatra vonatkozó általános előírások alapján lehet használni. A légi közlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény (Lt.) vonatkozó rendelkezései csak általános, keret jellegű szabályozást tartalmaznak, mindazonáltal tény, hogy a drónok rohamos terjedése speciális szabályozást igényel. Az Lt. 6. § (5) bekezdésében foglaltak alapján a légiközlekedési hatóság, az állami célú légiközlekedéssel összefüggő feladatok tekintetében a katonai légügyi hatóság engedélyével repülhet az a légijármű, amely vezető nélküli repülésre alkalmas, továbbá a jogszabályban meghatározott repülőmodell, illetve repülőeszköz. Lakott terület felett a modellreptetés a légiközlekedési hatóság engedélyén túlmenően csak a helyi önkormányzat által feladatkörében kiadott rendeletben kijelölt területen és feltételek mellett hajtható végre.
A modellreptetésre vonatkozó részletszabályokat a Magyar Modellező Szövetség dolgozta ki (szabályzatok formájában). A járműmodellek mozgásának irányítására használt rádióalkalmazások által használható frekvenciasáv, illetve frekvencia meghatározására a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elnökének – a nemzeti frekvencia felosztás megállapításáról szóló – 15/2012. (XII. 29.) NMHH rendelete alapján kerül sor, az NMHH által gyakorolt hatósági jogkörök egyidejű jelenléte mellett.
Az állami repülések céljára szolgáló kijelölt légterekben végrehajtott repülések szabályairól szóló 3/2006. (II. 6.) HM rendelet 33. §-a további szabályokat tartalmaz a személyzet nélküli légijárművel történő repülés szabályaira vonatkozóan. A rendelet fogalmi meghatározása alapján a személyzet nélküli légijármű olyan eszköznek minősül, amely az indítás módjától függetlenül, repülését a fedélzeten tartózkodó személyzet nélkül hajtja végre, és újra felhasználható. A jogalkotó kiköti, hogy az állami repülések céljára szolgáló légterekben kizárólag az illetékes légiforgalmi irányító egységhez eljuttatott terv alapján használható az eszköz. A személyzet nélküli légijármű alkalmazása során további feltétel a többi légijárműtől történő elkülönítés biztosítása. A térbeli elkülönítés mértéke a légijármű-vezető által vezetett légi jármű esetén alkalmazott érték kétszerese. A repülés biztonságának növelése érdekében garanciális szabálynak tekinthető a rendelet azon előírása, miszerint az eszközt olyan berendezéssel kell ellátni, amely az irányítás megszakadása esetén automatikusan leállítja a hajtóművet (motort), és hozzájárul a leszállás biztonságos végrehajtásához.
Cikkünk a Biztonságpiac 2015 évkönyvben jelent meg.
