Törökország az iraki központi kormánnyal együtt indítana hadműveletet a Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) főhadiszállása ellen az észak-iraki hegyekben – mondta Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszter csütörtökön Bécsben a CNN Türk török hírtelevízió jelentése szerint.
Cavusoglu kifejtette: Ankara és Bagdad egyetért abban, hogy a terrorszervezetnek tekintett PKK ellen közös katonai beavatkozásra van szükség, és az offenzíva a május 12-i iraki parlamenti választások után kezdődhet meg. A PKK-t az Európai Unió és az Egyesült Államok is terrorszervezetnek tartja.
Hulusi Akar török vezérkari főnök múlt csütörtökön az iraki fővárosban tárgyalt. Akar bagdadi sajtótájékoztatóján már akkor jelezte: a két ország haderői még magasabb szintre helyezik a határvédelmet és a terrorizmus elleni harcot.
Cavusoglu Bécsben egyúttal azt is kijelentette, hogy a PKK szíriai ágának tartott Népvédelmi Egységek (YPG) nevű kurd milícia ellen az északnyugat-szíriai Afrín körzetben január 20-án indított Olajág fedőnevű török hadművelet májusig befejeződik. Leszögezte: Ankara rendelkezik annyi kapacitással, hogy az afríni és az észak-iraki beavatkozást akár párhuzamosan is végrehajtsa.
Ankara célja, hogy egy úgynevezett „biztonságos övezetet” alakítson ki a határvidéken mintegy harminc kilométeres mélységben.
A török külügyminiszter arról is beszámolt, hogy Stockholmban tartózkodik az YPG politikai szárnyának, a szíriai kurd Demokratikus Egység Pártjának (PYD) az egykori vezetője, Száleh Muszlim. Hozzátette, hogy Ankara a politikus „átmeneti letartóztatását” kérte a svéd hatóságoktól.
Törökország szemében az YPG és a PYD is terrorista csoport, és úgy véli, hogy térnyerésük felerősíti a Délkelet-Törökországban élő több mint tízmilliós kurd kisebbség függetlenségi törekvéseit.
A PYD korábbi társelnökét február végén a cseh rendőrség vette őrizetbe török kérésre, nemzetközi elfogatóparancs alapján, de a prágai városi bíróság pár nappal később ügyének kivizsgálásáig szabadlábra helyezte a férfit, aki azonban nem hagyhatja el az Európai Uniót. Törökország március elején Németországtól is kérte Muszlim őrizetbe vételét és kiadatását, miután a kurd politikus Berlinben felszólalt a PYD helyi szimpatizánsainak rendezvényén. A férfi ugyan tavaly távozott a szíriai kurd párt vezetéséből, de még ma is jelentős a befolyása a PYD-ben.
