Ellentétes a nemzetközi joggal, hogy a prágai városi bíróság kedden szabadlábra helyezte ügyének kivizsgálásáig Száleh Muszlimot, a legfőbb szíriai kurd párt hét végén Prágában őrizetbe vett egykori vezetőjét – mondta Bekir Bozdag török kormányszóvivő.
Bozdag egyúttal azt is kijelentette, hogy a bíróság döntése negatív hatással lesz Törökország és Csehország kétoldalú kapcsolataira. A 67 éves Muszlim a szíriai kurd Demokratikus Egység Pártja (PYD) egykori társelnöke. Ankara terrorista csoportnak tartja a pártot. A férfi ugyan tavaly távozott a párt vezetéséből, de még ma is jelentős a befolyása a PYD-re.
A török kormányszóvivő úgy vélte, Muszlim szabadlábra helyezése a terrorizmus elleni harcban kinyilvánított „közös akaratnak” is ellentmond. Jelezte: Ankara megnézi a bírósági határozat indoklását, ugyanakkor – mint megjegyezte – „olyan embert engedtek szabadon, aki aktívan tevékenykedik egy terrorszervezet élén”. „Ez egyértelműen a terrorizmus, sőt a Törökország elleni terrortevékenység támogatása” – szögezte le.
Száleh Muszlimot török kérésre, nemzetközi elfogatóparancs alapján vette őrizetbe a cseh rendőrség szombaton. A kurd politikus a közel-keleti helyzetről rendszeresen Prágában megtartott tanácskozáson vett részt, meghívott vendégként. A török igazságügyi minisztérium vasárnap hivatalosan kérelmezte a szíriai állampolgárságú férfi kiadatását.
Civil szervezetek szerint Ankarának nincs joga letartóztatási parancsot kiadni Muszlim ellen, mert nem török, hanem szíriai állampolgár.
A kurd politikus védőügyvédje kedden elmondta: a cseh bíróság elfogadta Muszlim ígéretét, hogy együttműködik az ügyét kivizsgáló szervekkel, ezért szabadlábra helyezte őt.
A török haderő január 20-a óta nagyszabású offenzívát folytat a PYD fegyveres szárnya, a Népvédelmi Egységek (YPG) nevű kurd milícia ellen az észak-szíriai Afrín kerületben. Az YPG jelentős területeket tart ellenőrzése alatt Szíria északi, török határ menti körzeteiben. A szíriai konfliktus 2011-es kezdete óta a kurd milícia és szövetségesei önhatalmúlag autonóm kantonokat alakítottak ki a térségben.
A török külügyminisztérium keddi közleményében azt írta, a cseh bíróság döntése „összeegyeztethetetlen a terrorizmus elleni harcra vonatkozó felelősséggel”. Hozzátették: a PYD és az YPG a törökországi szakadár Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) szíriai ága.
Törökország, az Európai Unió és az Egyesült Államok is terrorszervezetnek tekinti a PKK-t. Ankara úgy véli, a PYD és az YPG esetleges megerősödése számára nemzetbiztonsági kockázatot jelent, mert felerősítheti a Délkelet-Törökországban élő több mint tízmilliós kurd kisebbség függetlenedési törekvéseit.
