Ankarai nagykövetének meggyilkolása után Oroszország befagyasztja a Törökországgal a vízummentességről folytatott tárgyalásokat – jelentette szerdán orosz diplomáciai forrásokra hivatkozva az Izvesztyija című kormányhoz közeli napilap.
A lap informátora szerint Törökországnak fokoznia kell az országba érkező külföldiek biztonságát és garantálnia kell a tüzetes vizsgálatot minden olyan személy esetében, aki Oroszországba kíván utazni.
„A minapi tragikus események és egy sor más incidens miatt Moszkva nem kész arra, hogy vízummentes beutazást biztosítson a török állampolgárok számára” – mondta a meg nem nevezett forrás.
Oleg Sziromolotov orosz külügyminiszter-helyettes az ankarai nagykövet, Andrej Karlov meggyilkolása után közölte, hogy a diplomáciai tárca az elszaporodott terrorcselekmények miatt továbbra is óvatosságra int a törökországi utazásokkal kapcsolatban.
Nihat Zeybekci török gazdasági miniszter októberben közölte, hogy a két ország között tárgyalások folynak az év során korábban bevezetett vízumkényszer mielőbbi visszavonásáról. Moszkva január elsején egyoldalúan felfüggesztette az orosz-török vízummentességet, miután a török légvédelem légtérsértésre hivatkozva lelőtt egy Szíriában szolgálatot teljesítő orosz bombázó repülőgépet.
Ankara nem hozott azonnal hasonló válaszintézkedést, ám később vízumkötelessé tette az újságírók és a teherautósofőrök beutazását. A török fél júniusban bocsánatot kért az incidens miatt, majd döntés született a korlátozás visszavonásáról.
A Roszbalt orosz hírügynökség úgy értesült, hogy Andrej Karlovnak a merénylet idején azért nem volt személyi őrizete, mert Törökország nem engedélyezte, hogy területén az orosz diplomáciai személyzetet és kirendeltségeket az orosz Külföldi Hírszerző Szolgálat (SzRV) erre szakosodott, Zaszlon elnevezésű különleges egységének tagjai védelmezzék. A gyilkosság után Moszkva és Ankara felújította a tárgyalásokat a Zaszlon (magyarul védőegység vagy kordon) beengedéséről.
A Zaszlon az SzVR saját biztonsági központjának 7. osztálya, fegyveresei egyebek között Irakban, Szíriában, Afganisztánban, Líbiában és Jemenben biztosítják az orosz diplomáciai képviseleteket. Moszkva több mint tíz éve kérte Ankarától, hogy alkalmazhassa az orosz különleges szolgálatot, mert megnőtt misszióinak veszélyeztetettsége a Törökországba az Észak-Kaukázusból és máshonnan nagy számban érkező szélsőségesek miatt. A török kormány azonban ezt megtagadta.
A Zaszlon egy névtelenül nyilatkozó tagja a hírügynökségnek elmondta, hogy Karlov ankarai beszéde alatt – amely közben a merénylet történt – az orosz nagykövet mellett a szolgálat két civil ruhás, pisztollyal felfegyverzett tagjának kellett volna állnia, akik megakadályozták volna, hogy bárki is a diplomata háta mögé kerüljön. A termet az informátor szerint más biztonsági embereknek is biztosítaniuk kellett volna. Karlovnak Ankarában páncélozott személygépkocsival kellett volna közlekednie, amelyben a Zaszlon géppisztolyos tagjai ültek volna mellette.
A hétfőn meggyilkolt nagykövet koporsóját kedden Ankarában katonai tiszteletadással búcsúztatták, Moszkvában pedig ugyanígy fogadták. Az orosz fővárosban a szertartáson jelen volt Szergej Lavrov orosz és Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszter.
