Emlékszik még a 2002-es árvízre? Lehet, hogy idén rekordot dönt a Dunán az árhullám. Evakuálás, készültség, óvintézekedések, fokozódó nemzetközi helyzet.
Hétfőn már két megyében, Győr-Moson-Sopron és Komárom-Esztergom megyében jelentett be rendkívüli árvízvédelmi készültséget Pintér Sándor belügyminiszter.
A jelenlegi információk szerint az eddigi legnagyobb vízmagasság várható az árhullám levonulásakor. A belügyminiszter szerint a technikai és a humán erőforrás is rendelkezésre áll a védekezésre, négyóránként tájékoztatást adnak az embereknek, de ha lényeges vízszintemelkedés lesz, akkor akár óránkénti tájékoztatást is adhatnak.
Pintér kiemelt célnak nevezte az emberi élet védelmét és megjegyezte: a katasztrófavédelem, a rendőrség és a honvédség mellett az önkéntesek, karitatív szervezetek segítségére is számítanak.
A későbbiekben várhatóan hajózási tilalmat léptetnek életbe és a közlekedést is korlátozzák, az ár várhatóan 18-20 nap múlva hagyja el az országot.
Tarlós István főpolgármester bejelentette: kedd reggel elkezdik lezárni az óbudai Királyok útja – Nánási út elsőrendű védvonal úgynevezett kapuit, és nem zárható ki, hogy az árhullám miatt kisebb evakuálásokra lesz szükség Csillaghegyen. Tájékoztatása szerint kedd délelőtt 10 órakor a közösségi közlekedést is leállítják ugyanitt, és arra kérte a területen belül parkolókat, hogy még hétfő este vigyék el onnan az autójukat.
Elmondta azt is, hogy megkezdték a homokzsákok kihordását a Margitszigetre is, és szerdán megkezdik a Margit híd védelmének kialakítását is.
A főpolgármester kitért arra: a főváros 8 méteres vízszintig önállóan el tudja látni a védekezési feladatokat, e magasság felett a katasztrófavédelem segítségét kérik.
Czunyiné Bertalan Judit, Komárom-Esztergom megye kormánymegbízottja arról beszélt, hogy kiemelten figyelik Komárom és Sződ térségét, ahol megkezdték a gátat erősítését és magasítását, továbbá a másik frekventált szakaszon, Tát és Esztergom térségében is megkezdték az előkészületeket.
Széles Sándor, Győr-Moson-Sopron megye kormánymegbízottja arról számolt be, hogy Vámosszabadinál várhatóan le kell zárni a határátkelőt, s felkészültek az utak és hidak védelmére.
Bakondi György, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság főigazgatója arról tájékoztatott: kedd reggel 8 órakor megkezdi a működését a Nemzeti Veszélyhelyzet-kezelési Központ. Korlátozzák a veszélyes anyagok szállítását, és fokozottan felügyelik a veszélyes üzemeket, kritikus infrastruktúrákat is – tette hozzá.
Balogh János, az országos rendőrfőkapitány helyettese, a Készenléti Rendőrség parancsnoka arról beszélt, hogy a rendőrség készen áll az árvízi helyzet kezelésére, s egyéb területekről csak végső esetben vonják el az állományt.
Benkő Tibor vezérezredes, a Honvéd Vezérkar főnöke jelezte: a katonai szervezeteknél elrendelték a készenléti szolgálatot, kedden 200 emberrel kezdik a gátak megerősítését.
Czirner József, az Országos Mentőszolgálat közép-dunántúli régiójának orvos igazgatója arról beszélt, hogy megerősítették a szolgálatot, s az esetleges útlezárások miatt megtervezték a kerülőutakat is.
Molnár Béla, az Országos Vízügyi Főigazgatóság főigazgatója arról számolt be, hogy négymillió homokzsákkal és 4-5 ezer emberrel készülnek az árhullámra. A folyamatos csapadék miatt várhatóan kedvezőtlen irányba kell módosítani az előrejelzéseket, a legmagasabb vízszintet minden felső-dunai szakaszon eléri a víz. Közlése szerint a tetőzés péntekre-szombatra várható, de utána is fenntartják a figyelőszolgálatot.
Hoffmann Imre közfoglalkoztatási helyettes államtitkár bejelentette: eddig is 20 ezer közfoglalkoztatott vett részt a védművek karbantartásában, őket a védekezési munkálatokra is át tudják csoportosítani.
Mobilgátat építenek Szentendrén
Hétfőn megkezdődött Szentendrén annak a mobil árvízvédelmi falnak az építése, amely a belvárost védi a Duna áradásától. A munkálatok hétfőn és kedden, fokozatosan zajlanak, a gátat tíz ember 8 óra tudja összeállítani.
Először kerülhet éles helyzetbe az új mobilgát, amely a terheléses próbát már sikerrel vette. A 333 méter hosszúságban felépülő mobil védelmi rendszer teljes magassága a mértékadó árvízszint fölött 1,35 méterrel végződik. Ez a 2006-os árvíz szintjét mintegy 70 centiméterrel haladja meg, és szükség esetén tovább magasítható.
Szentendrén péntek estére várják a Duna tetőzését, a folyó vízállása a várakozások szerint – mintegy 7,5 méterrel – a 2006-os szint közelében lesz.
A mobilfal csak egy része az új gátnak, amely 2,5 kilométer hosszú – emlékeztetett a városháza munkatársa -, a további szakaszon a kivitelező Swietelsky-KÖTIVIÉP’B Konzorcium munkatársai védekezésre alkalmas állapotba hozzák a munkaterületet.
A városi déli része egy korábbi projektnek köszönhetően már biztonságban van.
Szentendre önállóan védekezik a Városi Szolgáltató Zrt. munkatársainak, az önkéntes tűzoltóság, a polgárőrség munkatársainak segítségével, és ha kell, a lakosság is bekapcsolódik a munkába azoknál a szakaszoknál – a természetes ártereknél -, ahol nincs megfelelően kiépült védvonal.
Minden korábbinál több homokzsák Pest megyében
Az eddiginél több homokzsákkal készülnek az árvízre a Duna legveszélyeztetettebb Pest megyei szakaszaira.
Az érintett kirendeltségeken lévő készleteket több ezer darabbal kiegészítették, így jelenleg például Érden összesen 40 ezer, Vácon 20 ezer homokzsák használható fel az árvízi védekezésre.
Soron kívül intézkedtek a várhatóan fokozott védekezésre kényszerülő települések homokzsákkal való ellátásáról is. Dunakeszire és Kisorosziba például 5-5 ezer, Tahiba és Leányfalura 3-3 ezer zsákot szállítottak. Leányfalu térségében a 11-es utat is meg kell védeni a víztől.
A Pest Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság illetékességi területén eddig hat településen rendeltek el elsőfokú árvízvédelmi készültséget: Kismaroson, Leányfalun, Pócsmegyeren, Szigetmonostoron, Sződligeten és Tahitótfaluban.
Kedden még az eső is nehezít
A várható felhőszakadás miatt keddre több megyére elsőfokú figyelmeztetést adott ki az Országos Meteorológiai Szolgálat.
A meteorológiai szolgálat hétfői veszélyjelzése szerint kedden Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves, Nógrád és Pest megyékben, valamint a főváros területén várható felhőszakadás: az intenzív záporokból, zivatarokból rövid idő alatt 30 milliméternél is több csapadék hullhat.
Szintén elsőfokú figyelmeztetést adtak ki az erős szél miatt Fejér, Győr-Moson-Sopron és Veszprém megyékre.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat szöveges figyelmeztetésében azt írta: kedd délután, este az Északi-középhegység és Közép-Magyarország térségében elszórtan zivatarok alakulhatnak ki, amelyekhez néhol felhőszakadás, erős szél és kisebb méretű jég társulhat.
Az előrejelzés szerint kedd délelőttig még több helyen is előfordulhatnak 70 kilométer/óránál erősebb széllökések. Napközben a legerősebb széllökések – az északnyugati területek kivételével – már döntően 60-65 kilométer/óra alatt valószínűek.
Kedden a legalacsonyabb hőmérséklet 8 és 13 Celsius-fok között alakul. A legmagasabb nappali hőmérséklet 15 és 21 fok között valószínű.
Ideiglenes védőgát épül Leányfalunál
Ideiglenes védőgátat építenek a 11-es főúton Leányfalunál, emiatt átmeneti forgalomkorlátozásra kell számítaniuk az autósoknak – közölte a Magyar Közút Nonprofit Zrt. szóvivője hétfőn az MTI-vel.
Pécsi Norbert Sándor elmondta, hogy a 11-es főút 28-as kilométerszelvényének környékén körülbelül 300 méter hosszan dolgoznak az ideiglenes gát építésén. Az érintett útszakaszon félpályás útzár és óránkénti 40 kilométeres sebességkorlátozás van érvényben, a forgalmat rendőrök terelik. A munkálatok várhatóan este 10 óráig tartanak – tette hozzá a szóvivő.
Nő a készültségi fokozat Észak-Dunántúlon
Több körzetben emelte az árvízvédelmi készültség szintjét az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság – olvasható az igazgatóság honlapján hétfőn közzétett összefoglalóban.
Este hat órától a Dunán Esztergomnál, Komárom és Almásfüzitő térségében, továbbá a Mosoni-Duna és a Rábca térségében Kunszigetnél és Abdánál elsőről másodfokúra emelték a készültséget.
Hasonló intézkedés lépett életbe a Rába mentén Ikrény és Rábapatona körzetében, a Győr-Koroncó árvízvédelmi szakaszon, valamint Mérgesnél – írták.
Ideiglenesen bezár az A38
A Budapestet hamarosan elérő dunai árhullám miatt időszakosan bezár az A38 hajó, amelynek programjai így június 6. és 9. között elmaradnak.
Az ezt követő, jövő heti rendezvények sorsáról a hét második felében, előreláthatóan pénteken születik döntés.
Több ezer embert telepítettek ki Németországban
Több ezer embernek kellett elhagynia otthonát Németország déli és délkeleti részén a hetek óta tartó esős időjárás következtében keletkezett árvíz miatt, a legsúlyosabb helyzet hétfőn Passauban alakult ki, ahol a város központját az épületek első emeletéig ellepte a víz.
A Duna, az Inn és az Ilz találkozásánál fekvő bajor város teljes területén leállították az ivóvíz-szolgáltatást. A víz alá került történelmi városmagot a villanyhálózatról is lekapcsolták, a negyed lakosságát kitelepítették.
Bajorország mellett Szászország, Türingia és Szász-Anhalt tartomány több térségében is vészhelyzet alakult ki, és árvízre készülnek egyebek között Hessenben és Észak-Rajna-Vesztfáliában. A belügyminisztérium összesítése szerint a katasztrófavédelem 2000 munkatársa, a Bundeswehr 1400 katonája és 600 rendőr támogatja a helyi hatóságok és a több tízezer önkéntes munkáját az árvízvédelemben.
Az árvíznek halálos áldozata is van Németországban. Hétfőn a baden-württembergi Metzingen térségében, az Erms folyóban megtalálták egy 46 éves férfi holttestét, akit 13 kilométerrel odébb sodort el az ár pénteken, miközben egy építkezés árvízvédelmi biztosításán dolgozott.
A Duna passaui vízállásáról ellentmondásosak a hírek. A müncheni Süddeutsche Zeitung online kiadása szerint 12,50 métert meghaladó magasságú árhullám hömpölyög a folyón, az n-tv hírtelevízió tudósítása szerint viszont már nem is tudják mérni a vízállást, mert a műszereket is ellepte a víz. A Passauer Neue Presse című helyi lap szerint a vízállás hétfőn délelőtt meghaladta az eddigi legmagasabb szintet, az 1501-ben feljegyzett 1222 centimétert. A dpa hírügynökség viszont a bajor vízgazdálkodási hivatal szakértőire hivatkozva azt írta, hogy az 1501-es nagy árvíz idején 1300 és 1320 centiméter között lehetett a legmagasabb vízállás. Az biztos, hogy a bajor városban az utóbbi ötszáz év legsúlyosabb árvize pusztít, és valószínű, hogy a városnál találkozó folyók felső szakaszának vízgyűjtő területén keddig eltart az esős idő, az árhullám így csak később tetőzik.
Bajorországban összesen tíz járásban és városban rendeltek el katasztrófariadót. Az árvíz egy szakaszon elborította a régió egyik legfontosabb útját, a München és Salzburg közötti A8-as autópályát, amelyet mindkét irányban le kellett zárni. A természeti csapás a vasúti közlekedést is akadályozza.
Szászországban is tíz járásban, illetve városban volt érvényben katasztrófariadó hétfőn. Egyedül Lipcse térségében 6000 embert kellett biztonságba helyezni az áradó folyók elől. Türingiában és Szász-Anhalt tartományban is ezreket telepítettek ki az árvíz miatt. Az ország keleti részén, a volt NDK területén fekvő tartományokban az évszázad árvizeként emlegetett 2002-es nagy árvízhez hasonló katasztrófától tartanak.
A szövetségi kormány pénzügyi támogatást ígért a központi költségvetés terhére. Hans-Peter Friedrich belügyminiszter hétfőn több települést felkeresett az árvíz sújtotta keleti tartományokban. Angela Merkel kancellár kedden utazik a térségbe.
Bécs biztonságban van
Az osztrák fővárost, Bécset nem fenyegeti veszély a Dunán levonuló rendkívüli árhullám miatt – közölték hétfőn a helyi hatóságok.
A fővároshoz közeli Klosterneuburg Duna-parti üdülőtelepét már vasárnap kiürítették. A Klosterneuburg és Bécs között fekvő Kahlenbergdorfnál is kiönthet a Duna, de magában a fővárosban nem számolnak elöntésekkel.
A Bécs szempontjából mérvadó, korneuburgi mérőállomáson másodpercenként 8180 köbméter vízhozamot mértek hétfőn. Az előrejelzések szerint a Duna tetőzésekor tízezer köbméterig nőhet ez az érték, és megközelítőleg megegyezik majd az évszázad árvizeként számon tartott 2002-es árvízkor mért mennyiséggel.
A bécsi árvízi védművek ennél jóval többet bírnak a hatóságok szerint, 14 ezer köbméteres értékig biztonságosak. Ilyen magas érték a statisztikai számítások szerint több ezer évenként egyszer fordulhat elő.
Az osztrák fővárosban kedd délután és szerda reggel között várják a Duna tetőzését.
Az árvízi védekezésben az 1972 és 1987 között épült Új-Duna csatornának jut a főszerep. Megépítését az 1954-es nagy árvíz után határozták el. A 21 kilométer hosszú, 150 méter széles meder a város területén belül, a Duna bécsi főágával párhuzamosan fut. Az egykori dunai ártér helyén alakították ki, a Duna főágától mesterséges sziget választja el. Átlagos vízállás mellett a két végén zsilip zárja le, amelyeket árvíz esetén megnyitnak, így csökkentve a folyó főágára jutó vízmennyiséget.
Forrás: BP