Az 1849-es debreceni ütközetről emlékeztek meg pénteken a helyi honvédtemetőben, ahol felavatták a csatában elesett orosz katonák emlékkövét.
Szloszjár Balázs ezredes, az 5. számú Bocskai lövészdandár parancsnoka felidézte: az 1849. augusztus 2-i debreceni csata elérte célját, a Nagysándor József tábornok vezette hadtest ugyan elveszítette a csatát a rendkívüli túlerőben lévő orosz sereggel szemben, de feltartotta az ellenséget, hogy a Görgey vezette főerők el tudjanak vonulni, és felkészülhessenek a további csatákra.
„Az itt eltemetett katonák valamennyien hősök, akik valamilyen céllal harcoltak, majd haltak meg, legyen az a hazájuk védelme vagy a parancsok maradéktalan végrehajtása” – hangoztatta az ezredes. A megemlékezés keretében a Hősök temetőjében felavatták a 170 évvel ezelőtti debreceni ütközetben elesett orosz katonák emlékkövét.
Avatóbeszédében Komolay Szabolcs, Debrecen alpolgármestere is arról beszélt, hogy a háborúk áldozatainak jár a végtisztesség és a tisztelet, függetlenül attól, melyik oldalon harcoltak. „A debreceni polgárok megadták a végtisztességet a csatában elesett honvédeknek és orosz katonáknak. Az ütközetet követően itt, a Csigedomb aljába 112 magyar és 634 orosz katona földi maradványait hantolták el” – idézte fel, hozzátéve, hogy ez volt a Hősök temetőjének elődje, ahol ma már több mint 2000 ismert és ismeretlen hős nyugszik.
Oroszország debreceni főkonzulátusának kérését a város „nyitott szívvel fogadta”, így péntektől emlékkő őrzi azoknak az orosz katonáknak az emlékét, akik a debreceni csatában vesztették életüket – mondta az alpolgármester. A megemlékezésen – a debreceni orosz főkonzul jelenlétében – megkoszorúzták a magyar katonák emlékét őrző „haldokló oroszlán” emlékművet, és az orosz katonák emlékére felavatott emlékkövet.
Ezt követően a Bocskai dandár könyvtárában bemutatták A debreceni Honvédtemető és Hősök temetője című forráskiadványt. A Papp József helytörténész szerkesztette kötet forrásai és tanulmányai közül kiemelték Papp temetőtörténeti dolgozatát, valamint Horváth Attila helytörténeti kutató eredeti orosz és magyar levéltári forrásokon nyugvó hadtörténeti munkáját, amely minden eddiginél teljesebb formában adja közre a 170 évvel ezelőtti ütközet történetét.
