Az Alkotmánybíróság (Ab) alkotmányellenesség miatt megsemmisítette a bírák nemzetbiztonsági ellenőrzésére vonatkozó egyes rendelkezéseket kedden kihirdetett nyilvános határozatával.

Az ügyben Darák Péter, a Kúria elnöke fordult az Ab-hez, kérve a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvény bírák ellenőrzésére, illetve annak felülvizsgálatára vonatkozó rendelkezései alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését.

Az indítvány kitért arra, hogy a 2013-ban bevezetett új szabályok „- a bíróságok vonatkozásában is – koncepcióváltást tükröztek”, azt határozták meg, hogy milyen körben nem kell kezdeményezni a nemzetbiztonsági ellenőrzést, kivétel csupán a Kúria elnöke és az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke volt.

A Kúria elnöke indítványában felvetette, hogy a törvény kiveszi az országgyűlési képviselőket a nemzetbiztonsági ellenőrzés alól, a bírákat azonban nem, továbbá nem állapítható meg pontosan, mely bírákra milyen esetekben vonatkozik az adott szabályozás, „a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső bírák száma kitágulhat, az elrendelő és vizsgált személyi kör pontosan nem behatárolható és önkényes döntéseket eredményezhet”.

Darák hivatkozott arra: az Ab „gyakorlata szerint az ítélkezési tevékenységbe történő bármely külső beavatkozás sokkal súlyosabb fenyegetést jelent az alkotmányos berendezkedésre, mint a bírói hatalom esetleges túlsúlya”. A Kúria elnöke szerint a támadott rendelkezések sértik a bírói függetlenség, a jogállamiság, jogbiztonság, illetve a hatalommegosztás elvét, ezért alaptörvény-ellenesek.

Az Ab egy ombudsmani indítvány nyomán korábban már foglalkozott a 2013-as szabályozással és egyes elemeit alkotmányellenesség miatt megsemmisítette, ezért 2014-ben módosult a szabályozás. Az Ab kedden kimondta, hogy a Kúria elnökének indítványa megalapozott.

Indoklása szerint a nemzetbiztonsági érdekek védelme alkotmányos cél és állami kötelezettség is, ám a támadott szabályozás olyan visszaélésekre adhat lehetőséget, amelyek nem egyeztethetőek össze a bírói függetlenséggel. A bírói függetlenségnek a jogállamiság szempontjából betöltött kiemelkedő jelentősége azt igényli, hogy rendkívül világosak legyenek a bírói hatalmi ágra vonatkozó szabályok – szögezte le az Ab.

Hozzátette, a bírói függetlenség lényeges eleme a szolgálati jogviszony megszűnésének megfelelő szabályozása, a nemzetbiztonsági ellenőrzés következménye lehet a bírói szolgálati viszony „fenn nem tartása”, ami pedig visszaélésekre adhat lehetőséget. Ez viszont összeegyeztethetetlen azzal a követelménnyel, hogy a bírákat csak sarkalatos törvényben meghatározott okból és eljárás keretében lehet elmozdítani.

Az ügyben az Ab a vélt vagy valós nemzetbiztonsági érdek, illetve a Kúria elnöke által felvetett alapjogi sérelem közti mérlegelést végezte el. Ennek nyomán megállapította, hogy a kifogásolt rendelkezések miatt főszabállyá válhat a bírók megszorítás nélküli nemzetbiztonsági ellenőrzése, holott az alaptörvényből nem következik olyan nemzetbiztonsági érdek, amely ennek szükségességét igazolná.

Az Alkotmánybíróság kitért arra is, hogy a nemzetbiztonsági ellenőrzésnek alávetett személy lehallgatható, operatív eszközökkel megfigyelhető, és ez érinti mindazokat, akikkel kapcsolatot tart, például a családtagjait, de adott esetben a szintén bíróságon dolgozó kollégáit is, és szükségszerűen érinti az egyébként ítélkező tevékenységet ellátó bíróra szignált ügyekkel kapcsolatos információkat is. A törvény lehetővé teszi azt is, hogy a nemzetbiztonsági szolgálatok kezeljék a nemzetbiztonsági ellenőrzési feladatok ellátása során keletkezett adatokat a beosztás, tisztség megszűnésétől számított húsz évig.

Az Ab szerint a szabályozás akkor arányos, alkotmányos, ha – a magánszféra, valamint a nemzetbiztonsági érdekek érvényesítése és a bírói függetlenség között kellő egyensúlyt teremtve – a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá tartozó bírók körét egyértelműen és annak figyelembevételével határozza meg, hogy kik azok a bírók, akik nemzetbiztonsági szempontból érzékeny ügyekben járnak el vagy ilyen beosztást töltenek be.

A testület a Kúria elnökének indítványát megalapozottnak találta, és megállapította, hogy a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló kétharmados törvény egyes szövegrészei alaptörvény-ellenesek, sértik a bírói függetlenséget és a magánszféra tiszteletben tartására vonatkozó alapjogot, ezért azokat 2018. június 29-ei határidővel megsemmisítette. A jövőbeniség indoka az, hogy a megsemmisített rendelkezések helyett az Országgyűlésnek új szabályokat kell alkotnia.

Az Ab alaptörvény-ellenesnek nyilvánította annak az új szabályozásnak egyes elemeit is, amelyek a nemzetbiztonsági ellenőrzés felülvizsgálati eljárására vonatkoznak, arra hivatkozással, hogy a rendelkezések tartalma nincs pontosan meghatározva.

A többségi határozathoz Szívós Mária alkotmánybíró fűzött különvéleményt.