Idén immár második alkalommal rendezte meg a Biztonságpiac.hu, a Gazdálkodási és Tudományos Társaságok Szövetsége (GTTSZ) és a Magyar Rendészettudományi Társaság (MRTT) a Biztonságpiac Konferencia és Kiállítás elnevezésű rendezvényt az ORFK Teve utcai székházában. Összeállításunkban az immár kétnaposra bővült konferencián elhangzott előadások összefoglalóját közöljük.
A konferencián készült fotók – folyamatosan bővülő – galériáját a Biztonságpiac.hu Facebook-oldalán tekintheti meg. Klikk!
A biztonság társadalmi termék
A konferencia első pódiumbeszélgetésén Simon Attila, a Honvédelmi Minisztérium (HM) nemzetközi hadfelszerelési és hadiipari együttműködési osztályának vezetője kifejtette: a hazai hadiipar mai állapotát a rendszerváltás határozta meg. A ’90-es évek közepéig tartó átalakulás megváltoztatta a biztonságipari szférát. Az állam mára pedig – egyes kivételektől eltekintve – teljesen kivonult a hadiiparból. Az újkori kihívások miatt csökkent a hadsereg létszáma is, ezért – illetve a kiélezett nemzetközi versenyhelyzet miatt – a hazai piac beszűkült. Simon Attila szerint a magyar hadiipart a helyén kell kezelni, hiszen nem sokat változott a rendszerváltás előtti időkhöz képest. A gazdasági válság új megoldásokra sarkallt, hiszen csökkentek a megrendelések a fegyveres erők részéről, mindez létszám és termékportfólió racionalizálást eredményezett. A magyar hadiipar helyzetére kitérve Simon megjegyezte, hogy a Magyar Honvédség potenciális felvevőpiac, de ez önmagában nem elég. A hadiipar és a biztonságpiaci szereplők integrációjára van szükség. Ennek fontos eleme a kutatás-fejlesztés, hiszen új termék csak megfelelő alapokra építve jöhet létre, ehhez pedig megfelelő forrásokat, és környezetet kell biztosítani.
Mint arra Horváth Attila, a Terrorelhárítási Központ felderítési igazgatóhelyettese rámutatott: egyre nagyobb igény van a high-tech megoldások iránt, magyar cégektől elsősorban audio-vizuális termékeket, megoldásokat vásárol a TEK. Horváth Attila leszögezte: Magyarországon jelenleg nincs terrorfenyegetettség, ami többek között annak is köszönhető, hogy terrorelhárítás nagy erőket fordít a megelőzésre. Ennek érdekében fejlett, azonnali elérhetőséget biztosító információs hálózatot építettek ki ötven másik országgal.
„A biztonságtechnika legfőbb letéteményese a rendőrség” – jegyezte meg Kincses Ildikó, az ORFK Igazgatásrendészeti Főosztályának vezetője. A technológiai fejlődés mellett ugyanakkor a személy- és vagyonvédelmi cégek, valamint a magánnyomozati tevékenységet végző cégek is segítik a rendőrség munkáját. Mivel sokan látnak potenciált a biztonsági szférában, növekvő tendencia mutatkozik az igazolványköteles tevékenységet végzők számában. A vagyonőrök számára kötelezően előírt tavalyi továbbképzés tanulságait levonva Kincses Ildikó elmondta: az ORFK helyszíni ellenőrzések során vizsgálja, hogy jogszerűen végzi-e valaki a tevékenységet. Tavaly összesen 59 esetben szabott ki felügyeleti bírságot a rendőrség a képzési kötelezettség elmulasztása miatt.
„Amíg a rendőrség, az ügyészség, és a bíróság jól dolgozik, folyton lesz munka” – mondta Lajtár József vezérőrnagy, a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságának informatikai és gazdasági helyettes vezetője. A legfontosabb előrelépésnek a reintegrációs őrizet bevezetését nevezte, aminek lényege, hogy visszavezesse az elítéltet a társadalomba. Ez nem házi őrizet alkalmazását jelenti, annál nagyobb mozgásteret biztosítanak. A tavalyi év kiemelkedő fontosságú döntése volt a férőhelybővítés is, hiszen jelenleg 141 százalékos a börtönök kihasználtsága. Épp ezért a börtönépítések jelentenék a jó megoldást.
Dócs Zoltán, a BM főosztályvezető-helyettese elmondta, hogy 2015-ben lép életbe az új szolgálati törvény, ami a rendvédelmi szerveknél dolgozók számát stabilizálja. A cél a perspektíva megteremtése, illetve a tiszthelyettesi állomány növelése, amihez bérnövekedésre lenne szükség. Fontos változás még, hogy megszűnik a közalkalmazotti státusz.
„Civil” lehetőségek, kihívások a biztonságért
Túrós András, az Országos Polgárőr Szövetség (OPSZ) elnökének tájékoztatása szerint jó társadalmi háttere van a polgárőrségnek. Kiegyensúlyozott közbiztonság van az országban, így a polgárőrég az oktatás és képzés jegyében töltheti az évet. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem közreműködésével létrehozott Polgárőr Akadémián 40 órás tanfolyamon vesznek részt a vezetők. Az OPSZ elnöke szerint kiváló az együttműködés a rendőrséggel. Az OPSZ 2012 óta köztestület, ugyanakkor az egyesületek százszázalékosan civil képződmények. A szövetség monopolhelyzetben van, hisz csak a polgárőrség végezhet bűnmegelőzést közterületen. Tavaly megindult egyfajta technikai fejlődés. Egy készülő törvénymódosítás alapján várhatóan bevezetik az ifjú polgárőr törvényt 14-18 évesek számára.
A Fővárosi Önkormányzati Rendészeti Igazgatóság szolgálati-igazgatóhelyettese, Hermann Gábor elmondta, a rendészeti szerv hidat képezhet az önkormányzatok között, a megoldandó feladatok közül az ügyeleti és információs szolgálat, illetve egy egységes logisztikai keretrendszer kialakítását említette. Hermann megjegyezte ugyanakkor, hogy csak a fővárosban 200 közterület-felügyelői állás betöltetlen, így munkaerő-piaci igény van az OKJ-s képzés elvégzésére, a munkaügyi központon keresztül folyamatos az utánpótlás.
„A Nemzeti Bűnmegelőzési Tanács (NBT) feladata, hogy a tudományos élet eredményeinek felhasználásával olyan javaslatokat tegyen, amely elősegíti az állampolgárok biztonságérzetének erősödését” – mondta el Hatala József, az NBT elnöke. A tanácsban, melynek elnökét a miniszterelnök nevezi ki, az állami hivatalok és szervek képviselőin kívül az Országos Polgárőr Szövetség tagjai is helyet foglalnak. Szó esett a Nemzeti Bűnmegelőzési Stratégiáról, amely 2013-ban indult, és tízéves ciklusban határozza meg a bűnmegelőzési stratégiát. Ennek célja a bűncselekmények számának csökkentése, az idősek védelme, közterületek biztonsága, és a reintegráció. Az NBT pályázat keretein belül tud támogatást adni többek között megyei rendőrkapitányságok számára, de ugyanilyen fontosnak tartják az oktatások szervezését, vagy a Legyen Más a Szenvedélyed program keretein belül a sport népszerűsítését.
Az adatbiztonságot leginkább a humán tényező veszélyezteti
A konferenciát záró pódiumbeszélgetésen megszólaló szakértők szerint az üzemeltetők gyakran nincsenek tisztában a saját felelősségükkel, amikor az adatbiztonságról van szó, hiszen nem tudják felméri a problémák valódi okát. Ilyenkor kell szakemberhez fordulni.
Szekeres Balázs, a Nemzeti Infrastruktúra Szolgáltató Zrt. informatikai biztonsági igazgatója elmondta, a szolgáltató nem ismerheti a megrendelő adatait. Az elveszett adatokat vissza tudják állítani ugyan, de megsérült eszközök visszaállítása során mindenképpen hozzáértők segítségét kell kérni. Arra kérdésre, hogy hogyan lehet kiküszöbölni a sérülékenységet, a gyártó felé való visszajelzést említette példaként.
Sallai György, a KPMG képviselője szerint a felkészületlenség okozza a legnagyobb kockázatot, tisztában kell lenni azzal, hogy hol és hogyan tároljuk az információkat. Tapasztalataik szerint a legtöbb adatvesztés az eszközök elhagyásából adódik. Durmics Tamás (Nemzeti Biztonsági Felügyelet) szerint az a legfontosabb kérdés a motiváció. A szolgáltatónak a minőség megteremtése a cél, míg az ügyfél nincs tisztában azzal, hogy milyen mennyiséget-minőséget akar, ami problémákat szül. Mit tudunk megvédeni, milyen technológiát tudunk nyújtani? – tette fel a kérdést a szakember. A sérülékenység elhárítására fel kell tárni, és el kell magyarázni a hibákat a felhasználóknak. A V-Detect ügyvezetője, Petrányi-Széll András szerint először azt kell tisztáznunk, hogy mennyit érnek a személyes emlékek, illetve, mennyit hajlandó áldozni egy cég a márkanév védelméért. Ennek a felmérését azonban sokan nem végzik el, mert drágának találják az eljárást, mondván, „az informatika a szükséges rossz…”. Pedig az összegekben már a kockázati költség is benne van. Ugyanakkor minden adatnak van egy lejárati ideje is – épp ezért leselejtezéskor fontos, hogy hogyan semmisítjük meg a régi adatokat. Petrányi-Széll hangsúlyozta, hogy minden esetben, amikor fennáll a sérülékenység veszélye, azonnali adatfertőtlenítésre van szükség.
Az adatvesztés leggyakoribb oka mechanikai eredetű – mondta Kertész Zoltán, a Kürt adatmentési üzletágának vezetője. Meglátása szerint olyan eszközökre bízzuk az adatainkat, amiknek a működési elvét nem ismerjük.
A vírusvédelem kapcsán elhangzott, hogy a megelőzésre fordított összeg eltörpül egy esetlegesen bekövetkezett adatvesztés helyreállítási költségei mellett, sokan mégis csak annyit hajlandók erre áldozni, amennyit feltétlenül muszáj. Pedig az adatot minden megjelenési ponton meg kell védeni a kockázattal arányos mértékben. Abban minden résztvevő egyetértett, hogy az információbiztonság egyik legnagyobb veszélye a humán kockázat.
A zárjegytől az élelmiszterrorizmusig
Élelmiszerrel kapcsolatos terrorfenyegetés ugyan már volt, de tényleges cselekményre még nem került sor Magyarországon – mondta a Nemzeti Élelmiszerbiztonsági Hivatal (NÉBIH) igazgatója. Helik Ferenc kiemelte: az élelmiszerlánc rendkívül sérülékeny, hiszen egyszerűbb az ételt megfertőzni, mint például egy robbantásos merényletet megkísérelni.
Élelmiszerbiztonsági szakértők szerint nem az jelenti a reális veszélyt, hogy Magyarországon bekövetkezik valamilyen incidens, hanem az, hogy a világban valahol történik ilyen. A globális kereskedelmi lánc miatt ugyanis akár 24 óra alatt a világban bárhova eljuthatnak a fertőzött élelmiszerek.
Bár a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) elsősorban adótechnikai ellenőrzéseket végez a dohánytermékekkel, illetve az alkoholos italok vizsgálatakor, a hatóság szerepe és tevékenysége ennél jóval szélesebb körű – mondta a konferencián a NAV vám- és pénzügyőri szakfőigazgatója. Szabó Károly rámutatott: a zárjegyes termék mögött minőségbiztosítási rendszer áll, amely garantálja, hogy az adott termékek megfelelő alapanyagok felhasználásával és megfelelő technológiával készültek. Az adócsalások kapcsán a főigazgató megjegyezte, ha valaki adót akar csalni, akkor minden hatóság elől el kell bújnia, a teljes kereskedelmi láncból el kell tűnnie, mert ha bármely hatóság felfigyel az illetőre, az az információ bizonyosan eljut a NAV-hoz. Ezzel párhuzamosan az adócsalók hamis igazolásokkal kezdenek el operálni, amely viszont már egy ördögi kör kezdete, ami egy teljes ágazatot meg tud mételyezni, és a teljes kereskedelmi láncon végigvonuló folyamat indul el.
Paller Judit országos tiszti főorvos szerint az ivóvíz biztonsága terén jó irányú fejlemény volt, hogy a szolgáltatók felelősségi körébe került a megfelelő vízminőség garantálása, miközben a külső kontroll jogosítvány megmaradt a tisztiorvosi szolgálatnál. Az ÁNTSZ vezetője szerint kardinális jelentőségű, hogy a vízbázisban az incidensek észlelése és a beavatkozás között mennyi idő telik el.
Forrás: Biztonságpiac.hu
