Mike Pence amerikai alelnök vasárnap Észtországba érkezett, ahol megkezdte tárgyalásait, várhatóan amerikai rakétaelhárító rendszerek ottani telepítéséről is. Pence Tallinnból Georgiába, majd Montenegróba utazik.
Tavaly december óta megszaporodtak az amerikai politikusok látogatásai észt földön. Decemberben John McCain arizonai republikánus szenátor vezette küldöttség tárgyalt Tallinnban, majd áprilisban Paul Ryan republikánus házelnök tett látogatást a balti államban, és júniusban a szintén republikánus Lamar Alexander tennessee-i szenátor járt Észtországban.
Miért ez a nagy érdeklődés Észtország iránt, amely még az északkeleti Maine szövetségi államnál is kisebb, nagyjából fele akkora területű? – tette fel a kérdést a napokban a Politico című lap elemzője. A Politico Vlagyimir Putyinban, illetve az orosz politikában vélte megtalálni a magyarázatot.
Észtországnak keleten mintegy 350 kilométeres határa van Oroszországgal, az észtek hazáját a valahai Szovjetunió a második világháború alatt lerohanta és évtizedekig uralta, az észt függetlenséget csak 1991-ben kiáltották ki ismét. Észtországban ezért – csakúgy, mint a két másik balti államban, Lettországban és Litvániában – többnyire aggodalommal figyelik az orosz politikát, kivált a Krím félsziget 2014-ben történt bekebelezése óta. Mivel a másfél milliónál is kevesebb lelket számláló országban háromszázezer orosz él, amerikai sajtóvélemények szerint az észtek tarthatnak attól, hogy az orosz kisebbség védelmére hivatkozva Moszkva cselekedhet, vagy cselekvésre ösztönözheti az észtországi oroszokat. Nemrégiben a Rand Corporation közpolitikai kutatóintézet közzétett egyik kutatásából az derült ki, hogy egy váratlan orosz offenzíva 36-60 órán belül elérheti Tallinnt, az észt fővárost.
Amerikai elemzők szerint ez a feltételezett észt aggodalom az egyik témája Mike Pence tallinni tárgyalásainak. Pence előrejelzések szerint Tallinnban találkozik a litván és a lett államfővel is.
Az amerikai külügyminisztérium külföldi újságíróknak fenntartott sajtóközpontjának tájékoztatása szerint Pence alelnök Tallinnban kiemeli az Egyesült Államok változatlan elkötelezettségét a NATO 5. cikkelye iránt. Ez az a cikkely, amely a kölcsönös biztonsági garanciát fogalmazza meg, vagyis azt, hogy szükség esetén a NATO megvédi szövetségeseit. Észtország ráadásul egyike annak az öt NATO-tagállamnak, amely tavaly teljesítette az észak-atlanti szövetség iránti pénzügyi kötelezettségeket.
Észtországot a nyugati szövetségi és értékrendszer iránt elkötelezett államként tartják számon Washingtonban. Ennek érdekében maguk az észtek is sokat tesznek. Az észt külügyminiszter márciusban videókonferencián tartott eszmecserét Rex Tillersonnal, az amerikai diplomácia vezetőjével, az észt védelmi miniszter pedig júniusban járt Washingtonban, ahol törvényhozókkal folytatott megbeszéléseket a kongresszusban. Az amerikai közszolgálati rádió (NPR) riportja megemlítette, hogy a washingtoni észt nagykövetség diplomatái rendszeres, szinte napi kapcsolatot tartanak fenn az amerikai kormányzat – beleértve a Fehér Ház – tisztségviselőivel, a Politico pedig arról írt, hogy volt és jelenlegi észt tisztségviselők feltűnően nagy számban jelennek meg washingtoni kutatóintézetek, agytrösztök és egyetemek külpolitikai rendezvényein.
Az Egyesült Államok Baltikum iránti elkötelezettségének megerősítéseként értékelték amerikai elemzők azt, hogy júniusban a balti térségben 11 ezer katona részvételével tartottak NATO-hadgyakorlatot.
Az észtországihoz hasonlóan az amerikai támogatás megerősítésének küldetésével látogat az amerikai alelnök Tallinnból Georgiába és a NATO-hoz most júniusban csatlakozó Montenegróba is.