Nikki Haley, az Egyesült Államok ENSZ-nagykövete az ENSZ Biztonsági Tanácsának (BT) csütörtökön a terrorizmusról rendezett vitájában valamennyi országot sürgette, tegyen meg mindent azért, hogy az Iszlám Állam nevű terrorszervezetre tartós vereséget lehessen mérni.
Az Egyesült Államok hajlandó tovább mélyíteni partneri viszonyát minden olyan állammal, amely a terrorizmus ellen küzd – tette hozzá az amerikai diplomata.
A BT terrorizmusról rendezett vitájában Haley szólt arról is, hogy amerikai álláspont szerint az Iszlám Állam ideológiája a világban olyan térségekben is gyökeret vert, ahol eddig nem volt jelen. Ezzel nyilvánvalóvá lett, hogy – mint fogalmazott – „olyan ellenségről van szó, amely alkalmazkodóképes és olyan helyet keres magának, ahol nincs kormányzás”.
Az amerikai diplomata arra kérte a világszervezet tagállamait, hogy járjanak túl az Iszlám Állam dzsihadistáinak eszén, tagadják meg tőlük azokat a helyeket, ahol biztonságban érezhetnék magukat, vessenek véget azoknak a konfliktusoknak, amelyek a szélsőséges csoportok melegágyai, és hozzanak szankciókat a terrorista csoportokat pénzügyileg támogatók ellen.
„A terrorizmusnak különböző formái lesznek ugyan, de a végeredmény bizonyos” – szögezte le, hangsúlyozva, hogy az Egyesült Államok mindig is a terrorizmus elleni küzdelem vezető ereje lesz. „Mindaddig amíg le nem győzzük ezt a fenyegetést” – tette hozzá.
Vlagyimir Voronkov, az ENSZ-főtitkár terrorellenes küzdelemért felelős helyettese a BT-vitában arra mutatott rá, hogy az Iszlám Állam változatlanul komoly kihívást jelent, kivált, mert titokban működő hálózattá alakult át és a különböző térségekben hozzájuk kapcsolódó csoportok működnek. Ez megnehezíti a csoport pénzügyi hátterének feltárását is – mondta. Voronkov szerint különösen összetett fenyegetést jelent a külföldről visszatérő terroristák és családjaik új helyekre települése. Arra is figyelmeztetett, hogy az Iszlám Államot ugyan Irakban legyőzték és a terroristái Szíriában visszavonulóban vannak, de a most erőre kapó különféle terrorista csoportok harcosai újfajta, előre megjósolhatatlan és kiszámíthatatlan veszélyt jelentenek.
Michéle Coninsx, az ENSZ terrorellenes bizottsága igazgatóságának tavaly kinevezett belga vezetője az Iszlám Állam bebörtönzött terroristáinak várható szabadon bocsátásával járó veszélyekre hívta fel a figyelmet, és hangsúlyozta, hogy egyes kormányok amiatt aggódnak, hogy a szabadlábra kerülők ismét terrorcselekményeket követnek el, miközben a rácsok mögött ülve más rabokat is radikalizálhatnak.
Oroszország ENSZ-nagykövete, Vaszilij Nyebenzja a beszédében így fogalmazott: „a globális terrorizmus Bábel-tornya darabokra hullott. Mindazonáltal az Iszlám Állam sejtjei változatlanul egy nyelven beszélnek, és sikeresen egyeztetnek egymás között”. Nyebenzja szerint miután az olaj-, és gázcsempészetből eredő jövedelemforrásaikat elvágták, a terroristák újfajta pénzügyi és logisztikai támogatás után néznek, és tagjaik tőzsdéken spekulálnak, alapokat fektetnek be egy sor ország gazdasági szektoraiban. Az orosz diplomata a turizmust, a vendéglátóipart, sőt, a mezőgazdaságot is olyan ágazatként említette, mint amelyekben terrorcsoportok befektetnek.
Nyebenzja utalt arra is, hogy a szélsőséges csoportok egymás között is harcot folytatnak egyes pénzszerzési lehetőségek ellenőrzéséért. Példaként az Afganisztánból származó kábítószer piaca feletti ellenőrzést említette. Hangsúlyozta azt is, hogy a terroristák változatlanul kapnak anyagi segítséget filantróp alapítványok, vallási szervezetek és más, nem-kormányzati szervek (NGO) mögé bújt támogatóktól.
