Az Európai Bizottság (EB) már tavaly októberben kötelezettségszegési eljárás keretében szólította fel Romániát a gyűlöletbeszéddel kapcsolatos uniós jog átültetésére – közölte hírlevelében a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ).
A közlemény szerint ez az EB egy válaszleveléből derült ki, miután európai parlamenti (EP) képviselők kétszer is írásbeli kérdéssel fordultak az EB-hez az úzvölgyi katonatemetőben 2019-ben történt erőszakos eseményeket követően. Vincze Loránt EP-képviselő szerint a mostani, második válasz első alkalommal állapítja meg, hogy az EB beavatkozhat azokban az esetekben, amikor egy tagállam szisztematikusan nem tartja be az uniós jogot, vagy ha a nemzeti jogszabályok nem felelnek meg az uniós jognak, ugyanakkor azt is leszögezi, hogy az uniós jog helytelen alkalmazásának egyedi eseteit nemzeti szinten megfelelőbben lehet kezelni.
A 2019-es úzvölgyi erőszakos eseményeket követően, amelyek során románok egy csoportja ismételten azt kiabálta, „kifele a magyarokkal az országból”, az ügyészség megalapozatlannak nyilvánította a magyar szervezetek feljelentését. A vádhatóság arra a következtetésre jutott, hogy a jelszó nem minősül gyűlöletkeltésnek, vagy diszkriminációra uszításnak mivel álláspontja szerint a jelszó nem egy egész közösség, vagy egy meghatározott kisebbségi csoport – például fogyatékkal élők vagy szexuális kisebbség – ellen irányult, még akkor sem, ha egyértelműen magyar etnikumúakat céloztak meg.
Vincze kifejezte meggyőződését, hogy a felszólítás – amelyre a brüsszeli bizottság mostani válaszában is hivatkozik – annak köszönhető, hogy a magyar képviselők felhívták az EB figyelmét az úzvölgyi ügyben hozott ügyészségi döntés hibájára.
„Tavaly nyáron feltett kérdéseinkre az EB semmitmondó válaszokat adott, arra hivatkozva, hogy a nemzeti hatóságok feladata a hátrányos megkülönböztetés, a rasszista gyűlöletbeszéd és a gyűlölet-bűncselekmények minden állítólagos esetének az alkalmazandó uniós és nemzeti jogszabályokkal összhangban történő kivizsgálása és elbírálása. Ezért október 28-án két újabb kérdéssel fordultunk a bizottsághoz, ezekre most, három és fél hónap után érkezett válasz. A bizottság korábbi és mostani álláspontja között egyértelmű a szemléletváltás.”
Helena Dalli esélyegyenlőségért felelős uniós biztos február 12-én keltezett leveléből kiderült, az EB október 30-án kötelezettségszegési eljárás keretében felszólította Romániát, hogy maradéktalanul ültesse át jogrendjébe a gyűlöletbeszéd és gyűlölet-bűncselekmény bűncselekménnyé nyilvánítására irányuló uniós jogot.
„Románia nem határozta meg megfelelően a gyűlöletbeszéd fogalmát, mivel nem nyilvánítja bűncselekménynek annak az erőszakra felbujtó formáját. Románia ezenkívül kizárólag a faji, bőrszín szerinti, vallási, származás szerinti vagy nemzeti, illetve etnikai hovatartozásuk alapján meghatározott személyek csoportjával szembeni gyűlöletre uszító gyűlöletbeszédet nyilvánította bűncselekménynek, de azt nem, amikor a gyűlöletbeszéd e csoportok valamely tagja ellen irányul” – mutatott rá az EB felszólító levele.
Az EP-képviselőknek írt mostani válaszában az EB azt ígérte: a 2020. szeptemberében elfogadott rasszizmus elleni cselekvési terv alapján javasolni fogja az uniós szintű bűncselekmények listájának kiterjesztését a gyűlölet-bűncselekményekre és a gyűlöletbeszédre, az erről folytatandó párbeszédbe pedig bevonják az érdekelt feleket, köztük az érintett közösségeket képviselő szervezeteket.
