Tavaly tovább bővült a katasztrófavédelem feladatköre, a növekvő biztonság és a hatékonyabb megelőzés érdekében több fejlesztés és beruházás is megvalósult – derül ki a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság évértékelő összefoglalójából. A fejlesztések 2019-ben is dinamikusan folytatódnak, így például az év végére országos katasztrófakockázat-értékelési rendszer épül ki.
Megerősödő nemzetközi kapcsolatok
A BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (BM OKF) 2018-ban is nagy hangsúlyt helyezett nemzetközi kapcsolatainak ápolására. Áprilisban egy osztrák delegáció ismerkedett meg a magyar katasztrófavédelem rendszerével, azt követően, hogy korábban már képzések, közös gyakorlatok során tapasztalatot szerezhettek az OKF-ról. Júniusban egy szlovén delegáció látogatott Budapestre: a ljubljanai tűzoltósági főfelügyelet vezetőiből, laktanyaparancsnokokból, régiós szervek vezetőiből álló küldöttségnek bemutatták a magyar katasztrófavédelem műveletirányítási rendszerét. Szintén júniusban a V4-országok katasztrófavédelmi vezetői Magyarországon tartották soros találkozójukat. Az ülés fókuszában a hatósági eszközökkel végzett megelőző tevékenység állt. Novemberben háromfős szlovák szakmai küldöttség tett látogatást a BM OKF-nál a Magyar–Szlovák Katasztrófavédelmi Vegyes Bizottság 19. ülésén. Az elmúlt évben immár 19. alkalommal rendeztek magyar–szlovén főigazgatói találkozót, ahol a két ország delegációi az előző találkozó óta végbement változásokról és az aktualitásokról egyeztettek.
Tűzvédelem: Ne gyújtsa! Gyűjtse!
A Biztonságpiac érdeklődésére az OKF-nál rámutattak: a 2015 márciusában hatályba lépett Országos Tűzvédelmi Szabályzat (OTSZ) alapjaiban módosította a tűzvédelem hazai rendszerét. A korábbi tételes szabályozást felváltó OTSZ hatálybalépésével nőtt a beruházói, tervezői szabadság, könnyebbé, költséghatékonyabbá, rugalmasabbá vált még az építészetileg összetett épületek tervezése is, miközben az első helyen továbbra is a biztonság áll. A tervek szerint 2022-től az OTSZ-ben már csak az elvárt biztonsági szintet előíró követelmények szerepelnek, a megvalósításra választható alternatív, korszerű műszaki megoldások mindegyikét tűzvédelmi és műszaki irányelvek tartalmazzák majd. A további módosítások fő célja a követelmények és megoldások egyértelmű szétválasztása, vagyis az OTSZ-ben a megoldási lehetőségek aránya tovább csökken.
A BM OKF és a Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zrt. egy konferenciával indította útjára tavaly szeptemberben a Ne gyújtsa! Gyűjtse! elnevezésű közös kampányát. A főigazgatóság tájékoztatása szerint erre azért volt szükség, mert a háztartási hulladék kezelésének problémái és a nemritkán emberéleteket is követelő szén-monoxid-mérgezések és lakástüzek az eddigieknél is erőteljesebb fellépést sürgetnek.
Pályázatok nem csak önkénteseknek
A katasztrófavédelmi önkéntesek 2018-ban az előző évinél százmillióval több támogatást kaptak: hatszázmillió forintra a tűzoltó egyesületek, százmillió forintra pedig a mentő szervezetek pályázhattak. Most először az önkormányzati tűzoltóságok számára is megnyílt egy pályázat, összesen 225 millió forintra nyújthattak be igényt. A felszerelések között a tűzoltói beavatkozás alapeszközei, egyéni védőeszközök, szakfelszerelések mellett EDR-rádiók is találhatók, mindezek mellett több szervezet a különféle gépek, berendezések kezeléséhez szükséges vagy pályaalkalmassági vizsgákra, illetve műszaki, informatikai fejlesztésre nyert támogatást.
Jelentősen bővült az OKF gépjárműparkja
Tavaly decemberben több mint hárommilliárd forint értékben adtak át katasztrófavédelmi feladatokhoz szükséges járműveket a BM OKF-nál. Az összesen 83, különböző rendeltetésű gépkocsiból az ország összes megyéjébe, illetve a Gazdasági Ellátó Központhoz is került. Az ünnepélyes átadáson Góra Zoltán tűzoltó vezérőrnagy, országos katasztrófavédelmi főigazgató kiemelte: a katasztrófavédelem öt éve elkezdett technikai fejlesztései újabb mérföldkőhöz érkeztek. Emlékeztetett arra, hogy a 2014-től 2020-ig tartó időszakra vonatkozó Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program (KEOP) keretében végrehajtott gépjárműfecskendő-beszerzés lezárult, ennek eredményeként már 108 korszerű tűzoltó gépjármű szolgál a tűzoltóságokon. A járműpark fejlesztése folytatódik, európai uniós források felhasználásával a katasztrófavédelem vízszállítókat szerez be: a már átadott tizenkettővel együtt 2019 végéig összesen tizenhat vízszállító kerül forgalomba. Ezenkívül a katasztrófavédelem az elektromobilitás elterjesztésének jegyében központi forrás felhasználásával több mint ötven elektromos járművet szerzett be, amelyek a hatósági és ellenőrzési feladatokat támogatják.
Iparbiztonság: a távmérőhálózat továbbfejlesztése
Az OKF 19 alsó és felső küszöbértékű veszélyes vegyipari üzem körzetében üzemeltet országos kiterjedésű, magas rendelkezésre állású, redundánsan működő adatátviteli hálózatra épülő meteorológiai és vegyi monitoring, valamint lakossági (Monitoring és Lakossági Riasztó, MoLaRi) riasztórendszert. Korábban Borsod-Abaúj-Zemplén, Csongrád, Fejér, Heves, Komárom-Esztergom, Pest, Tolna, Veszprém, Zala megyében és Budapesten építették ki a rendszert. A tavaly elkezdődött fejlesztés a MoLaRi-rendszer további végpontokkal történő bővítését teszi lehetővé, emellett 11 üzemet érintően egy újabb, úgynevezett MoLaRi II-rendszer építhető ki. A projekt a tervek szerint 2021 végén fejeződik be.
Hálózati és információbiztonsági feladatok a katasztrófavédelemnél
A BM OKF feladat- és hatásköre 2018 májusában kibővült. A hálózati és információs rendszerek biztonságának az egész unióban egységesen magas szintjét biztosító intézkedésekről szóló 2016-os európai parlamenti és tanácsi irányelv (NIS irányelv) hazai jogrendbe történő átültetését, így az alapvető és bejelentésköteles szolgáltatást nyújtókkal kapcsolatos hatósági és eseménykezelési feladatokat a BM OKF látta el az év folyamán.
Polgári védelem: országos értékelő rendszer épül
A jövőben egységes elemző rendszer segíti a katasztrófák elleni felkészülést és védekezést. Várhatóan 2019 végére épül ki az a katasztrófakockázat-értékelési rendszer, amelynek segítségével egy több szervezet által működtetett közös adatbázis alapján lehet értékelni és elemezni a településeket érintő veszélyforrásokat és azok lehetséges hatását. A rendszer működtetésével lényegesen hatékonyabb lesz mind a felkészülés folyamata, mind egy bekövetkezett esemény kezelése. A projekt fő célkitűzése egy olyan egységes, térinformatikai alapú katasztrófakockázat-értékelési rendszer kialakítása és működtetése, amely az ország egészét lefedi, és képes akár egy-egy településre vonatkozóan is azonosítani a potenciális veszélyforrásokat és azok lehetséges hatását. Mindezek alapján meg lehet határozni, hogy az adott településen milyen kockázatokkal kell számolni. A rendszer a katasztrófakockázatok elemzése és értékelése mellett a klímaváltozás okozta természeti katasztrófák elleni felkészülést is hatékonyabbá teszi.
2018. február 2-án rövid látogatást tett Budapesten Monique Pariat, az Európai Unió Veszélyhelyzet-kezelési és Humanitárius Főigazgatóságának vezetője, aki a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságon Góra Zoltán tűzoltó vezérőrnaggyal folytatott megbeszélése során egy új katasztrófahelyzet-kezelési eszköz kidolgozására tett javaslatot.
(Cikkünk a Biztonságpiac 2019 évkönyvben jelent meg, tavaly februárban.)
