Az uniós tagállamok külügyminiszterei hétfői brüsszeli egyeztetésükön általános érvényű szankciórendszer létrehozásáról fogadtak el határozatot az emberi jogok megsértésének esetére.
A rendelet lehetővé teszi, hogy az Európai Unió beutazási tilalommal és vagyonbefagyasztással sújtson az emberi jogok súlyos megsértéséért felelős állami és nem-állami szereplőket és szervezeteket.
A szankciórendszer, az 2012-ben életbe lépett amerikai Magnyitszkij-törvény mintáján alapul, amely orosz tisztségviselőkkel szembeni ilyen jellegű szankciókról rendelkezett, majd később az egész világra kiterjesztette az eredetileg csak Oroszországra korlátozott jogszabály hatáskörét.
Josep Borrell az unió kül-és biztonságpolitikai főképviselője a tanácskozást követő sajtótájékoztatón elmondta, hogy emberi jogi szempontból a határozatnak óriási jelentősége van, valamint jelzést küld a világnak arról is, hogy az EU elkötelezett az emberi jogok tiszteletben tartása mellett. A rendelet értelmében az uniós tagállami miniszterekből álló Tanács feladata lesz – egy tagország vagy a kül-, és biztonságpolitikai főképviselő kezdeményezése alapján – létrehozni, felülvizsgálni, továbbá módosítani a szankciók listáját.
A főképviselő kitért a venezuelai helyzetre is. Ismertette, hogy az uniós külügyminiszterek szerint, a Venezuelában vasárnap tartott nemzetgyűlési választások nem feletek meg még a minimális nemzetközi standardoknak sem, továbbá nem mozgósították a venezuelai népet a választásokon való részvételre.
„A politikai pluralizmus tiszteletben tartásának hiánya, valamint az ellenzéki vezetők kizárása és üldözése nem teszi lehetővé az EU számára, hogy ezt a választási folyamatot hitelesnek ismerje el” – húzta alá.
Felszólította a venezuelai vezetést, hogy sürgősen találjon megoldást az országban régóta tartó politikai válság megszüntetésére, és tegye lehetővé a nemzetközi humanitárius segítségnyújtást a nélkülöző venezuelai nép számára. Továbbá az ellenzéket is bevonó átmeneti folyamat megkezdésére szólította fel a Maduro kormányt, annak érdekében, hogy hiteles, békés, és fenntartható megoldást találjanak a politikai zsákutca felszámolására. „Az EU kész támogatni egy ilyen folyamatot, és továbbra is együtt fog működni az összes érintett szereplővel” -tette hozzá.
Törökországgal és a Földközi- tenger keleti medencéjével kapcsolatos fejleményekkel összefüggésben Borrell megemlítette, hogy a török vezetés „viselkedése” nem mutatott pozitív változást az utóbbi időben, sőt a helyzet bizonyos szempontból rosszabbodott. Hozzátette: az csütörtökön kezdődő uniós csúcs meghatározó lesz, az EU Törökországgal folytatott kapcsolatainak felülvizsgálatában.
Az EU-Egyesült Államok közötti kapcsolatról Borrell úgy nyilatkozott, hogy erős, a kölcsönösségen alapuló és előrelátó partnerségét kell létrehozni az új washingtoni vezetéssel, egy megújult transzatlanti szövetség keretében.
Borrell sajtótájékoztatója végén arról is tájékoztatott, hogy újabb, immáron a harmadik szankciócsomag is elkészült, a fehéroroszországi tüntetések résztvevőivel szembeni elnyomás felelősei ellen. Reményét fejezte ki, hogy a korlátozási intézkedések „amilyen hamar csak lehet” elfogadásra kerülnek a Tanács által.
