Az Ukrajna elleni orosz háborúért felelősök elszámoltathatóságának biztosításáról, a háború során veszteséget szenvedők támogatásáról, valamint az Európa Tanács (ET) szerepének megerősítéséről állapodtak meg szerdán befejeződött negyedik találkozójukon az ET-tagállamok vezetői, valamint dokumentumot fogadtak el a demokrácia előmozdításáról – tájékoztatott a strasbourgi székhelyű, 46 tagot számláló szervezet az Izlandon tartott csúcsértekezletről.
A kétnapos reykjavíki találkozón elfogadott zárónyilatkozatban a tagországok állam-, illetve kormányfői megerősítették elkötelezettségüket az Emberi Jogok Európai Egyezménye mellett, az egyezmény rendszere mint az európai békét és stabilitást előmozdító mechanizmus iránt, valamint az Európa Tanács felügyelete mellett működő Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) jogerős ítéleteinek végrehajtása mellett.
Emlékeztettek: az Európa Tanács tagállamai, valamint számos, tagsággal nem rendelkező ország, köztük Kanada, Japán és az Egyesült Államok, valamint az Európai Unió megállapodtak abban, hogy létrehozzák az Oroszország Ukrajna elleni háborúja által okozott károk jegyzékét.
A vezetők üdvözölték a háború során elkövetett bűnök elszámoltatását célzó különleges bíróság létrehozása felé tett lépéseket, és felajánlották az Európa Tanács támogatását a folyamathoz. Felszólították Oroszországot, hogy haladéktalanul bocsásson szabadon minden civilt, köztük a gyermekeket, akiket erőszakkal vittek el vagy jogellenesen deportáltak orosz, illetve az Oroszország által ideiglenesen ellenőrzött vagy megszállt területekre.
„Oroszországnak eleget kell tennie nemzetközi kötelezettségeinek, és ki kell vonnia haderejét Ukrajnából, Grúziából és Moldova teljes területéről” – fogalmaztak.
A tájékoztatás szerint a tagállamok nyilatkozatot fogadtak el az ukrajnai gyermekek helyzetéről, amelyben az ukrán hatóságok támogatására szólítottak fel azon erőfeszítésük sikere érdekében, hogy hazaszállíthassák az orosz erők által jogellenesen deportált gyermekeket. „A gyermekek elleni bűncselekmények elkövetőit bíróság elé kell állítani” – húzták alá.
A csúcstalálkozón dokumentumot fogadtak el a demokrácia alapelveiről. Ebben a tiszteletben tartani szükséges alapelveket, köztük a véleménynyilvánítás szabadságának, a gyülekezési és egyesülési szabadságnak, a pártatlan és hatékony igazságszolgáltatás biztosításának, valamint a korrupció elleni küzdelemnek és a civil társadalom és a fiatalok demokratikus politikai és társadalmi részvétele szavatolásának fontosságát rögzítették.
A környezetvédelemmel kapcsolatban a vezetők megerősítették, hogy az emberi jogok és a környezet összefonódik, továbbá a tiszta, egészséges és fenntartható környezet kulcsfontosságú az emberi jogok teljes körű érvényesítéséhez. Az Európa Tanács azon dolgozik, hogy a tiszta, egészséges és fenntartható környezethez való jogot alapvető emberi jogként ismerjék el – közölték.
Arról is tájékoztattak, hogy szerdán Lettország átvette az Európa Tanács Miniszteri Bizottságának soros elnöki tisztét Izlandtól. A tisztséget a Miniszteri Bizottság leköszönő elnöke, Thórdís Kolbrún Reykfjörd Gylfadóttir izlandi külügyminiszter adta át Edgars Rinkevics lett külügyminiszternek, aki ismertette a novemberig közepéig tartó megbízatás főbb prioritásait.
Tájékoztatása szerint Lettország elnöksége három fő célkitűzésre összpontosít majd, amelyek között a demokrácia és a jogállamiság megerősítése, a véleménynyilvánítás szabadságának, az újságírók biztonságának és az Európa Tanács digitális menetrendjének előmozdítása, valamint az Európa Tanács reformjainak előmozdítása szerepel, beleértve a negyedik csúcstalálkozó határozatainak végrehajtását is.
Az Európa Tanács 1949-es megalakulása óta ez volt a szervezet negyedik csúcstalálkozója. Legutóbb Lengyelország adott otthont állam- és kormányfői találkozónak, 2005-ben.
