Az oroszok 42 százaléka szerint a Szovjetuniónak nem kellett volna bevonulnia Afganisztánba, 31 százalék szerint viszont indokolt volt a csaknem tíz évig tartó háború – derült ki a VCIOM orosz állami közvélemény-kutató intézet pénteken nyilvánosságra hozott adataiból.
A felmérés, amelyet az afganisztáni szovjet csapatkivonás 30. évfordulója alkalmából végeztek el, megállapította, hogy az oroszok 77 százalékának tudomása van a közép-ázsiai ország megszállásáról. A megkérdezettek 72 százaléka nem kíván többet megtudni az ott történtekről, mint amennyivel eddig is tisztában van. Ezzel ellentétes igényt 26 százalék képviselt; azok aránya akik több információt szeretnének az akkori eseményekről a 18 és 24 év közötti korosztály körében a legmagasabb (39 százalék). Egyébként a beavatkozás támogatottsága is ebben a korcsoportban a legmagasabb (48 százalék). A telefonos felmérést egy 1600 fős reprezentatív mintán február 13-án végezték el.
A csapatkivonás évfordulója alkalmából Vlagyimir Putyin az Oroszország Hőse címet adományozta Vlagyimir Koftunnak az Afganisztánban az élete kockáztatásával elvégzett különleges feladatokért. Az afganisztáni háborúban 86-an kapták meg a Szovjetunió Hőse aranycsillagot, közülük 25-en posztumusz.
„A legfontosabb számunkra, hogy emlékezzünk azokra a hősökre, akik internacionalista kötelességüket teljesítették (Afganisztánban)” – elevenítette fel Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője a szovjet szófordulatot. „De ezeket a hősöket senki nem is feledi” – tette hozzá. Peszkov nem kívánta kommentálni azt a kezdeményezést, hogy vissza kellene vonni a szovjet népképviselők kongresszusának (parlamentnek) az inváziót elítélő határozatát.
Az évforduló alkalmából Oroszország számos településén megemlékezést tartottak.
Vlagyimir Samanov, az orosz parlament alsóháza védelmi bizottságának elnöke egy interjújában kijelentette, hogy az Egyesült Államok Afganisztánban első ízben alkalmazta a Szovjetunió ellen a szomszédos ország területéről irreguláris erőkkel vívott háború taktikáját. Úgy vélekedett, hogy az orosz haderő az Afganisztánban és a kaukázusi háborúban szerzett tapasztalatait felhasználta a szíriai hadművelet és rendezési folyamat megtervezésekor.
A TASZSZ összesítése szerint 1979 és 1989 között a szovjet hadsereg 416 nagyobb hadműveletet hajtott végre Afganisztánban. A közép-ázsiai országban 620 ezer szovjet katona teljesített szolgálatot, közülük mintegy 15 ezer életét vesztette. A hivatalos adatok szerint a Szovjetunió vesztesége haditechnikában 147 tank, 118 repülőgép, 333 helikopter, 1314 páncélozott harcjármű és 433 tüzérségi eszköz volt. A kivonulás előtt a szovjet erők mintegy 2300 objektumot, köztük 179 katonai lakótelepet (32 helyőrséget), 990 páncélozott járművet, 3 ezer gépkocsit, 142 tüzérségi eszközt, 43 sorozatvetőt, 82 aknavetőt, 231 légvédelmi eszközt, 14400 lőfegyvert és 1706 gránátvetőt adtak át az afgán félnek.
