A Zalaegerszegi Nyomozó Ügyészség szerint nem követett el bűncselekményt, csupán drámapedagógiai eszközöket használt Egerváron az a rendőr, akit a Független Rendészeti Panasztestület (FRP) korábbi állásfoglalásában súlyos alapjogsértés miatt marasztalt el.
Pirger Csaba, a Zala Megyei Főügyészség szóvivője pénteken az MTI-nek elmondta: bűncselekmény hiányában utasította el a Zalaegerszegi Nyomozó Ügyészség az ottani rendőrkapitány feljelentését; a rendőri vezető hivatali visszaélés és hivatalos személy által elkövetett közokirat-hamisítás gyanúját fogalmazta meg beosztottjával szemben.
Az egervári körzeti megbízott ellen egy szülő fordult beadvánnyal a FRP-hez, arra hivatkozva, hogy a lányának osztályfőnöki órán „hamis” idézést adott át a település rendőre.
Az ügyészség a feljelentés elutasítását indokolva határozatában kifejti: a rendőr eljárása formálisan kimeríti a hivatali visszaélés egyes törvényi elemeit, de az egész eset tartalmát és az előzményeket figyelembe véve megállapítható, hogy az nem visszaélés, hanem nevelési módszer. A történteket ezért nem büntetőjogi, hanem pedagógiai körben kell értékelni, „az alkalmazott pedagógiai módszer megítélése pedig nem tartozik a nyomozó ügyészség kompetenciájába” – idézte a szóvivő.
Pirger Csaba hozzátette: közokirat-hamisítást sem követett el a rendőr, az általa készített idézés csak kellék volt, azt nem is bélyegezte le, viszont három felkiáltójellel arra ráírta, hogy „nem hiteles”.
Szeptemberben az FRP – a megye és a település megnevezése nélkül – közleményt adott ki arról, hogy súlyos alapjogsértést követett el egy rendőr, mert egy telefonkészülék eltűnése kapcsán „hamis” idézést adott át két általános iskolai diáknak az osztályteremben.
A lopási esetet a tanulók az interneten is taglalták. A tanár arra kérte az iskolában korábban bűnmegelőzési órát tartó rendőrt, hogy hívja fel a diákok figyelmét arra: hasonló esetben akár rendőrségi eljárás is indítható ellenük.
Néhány nappal később a rendőr megjelent az egyik tanórán és közölte, hogy az internetes portálon folytatott beszélgetés miatt rendőrségi eljárás indult és ennek keretében a tanulók tanúkénti meghallgatása válhat szükségessé. Azt is elmondta, hogy a telefon tulajdonosát és a készüléket „kölcsönvevő” diákot gyanúsítottként fogja kihallgatni. Ennek nyomatékosítására készített egy idézéshez hasonlító iratot és azt a két érintett diáknak az órán át is adta.
A panasztestület közleményében az áll: az osztályfőnök csak néhány órával később mondta meg a tanulónak, hogy nem kell bemennie a rendőrségre, az idézést csupán egy színjáték keretében, nevelési célzattal adták át neki.
Az FRP szerint a rendőr súlyos jogsértést követett el, amikor egy valós ügy iktatási számát felhasználva valótlan tartalmú hivatalos iratot állított ki és adott át a tanulónak, s megsértette a diák emberi méltóságát azzal, hogy kilátásba helyezte a tanuló büntetőjogi felelősségre vonását. A testület álláspontja szerint a rendőr eljárása csorbította a diák becsületét, és a jó hírnévhez való jogát is sértette, magatartása alkalmas volt „a büntető igazságszolgáltatás komolyságába és a rendőrség megfelelő működésébe vetett állampolgári bizalom megrendítésére” is.
Kenessey Tibor, az iskola igazgatója szeptemberben az MTI-nek azt mondta: szituációs játék keretében mutatták meg a nyolcadik osztályosoknak, hogy milyen következményekkel járhat egy lopás. Mint hozzátette, még azon az osztályfőnöki órán tájékoztatták a tanulókat arról, hogy nem valós ügyről van szó, hanem „egy életszerű helyzetről”, minden gyerek és szülő tisztában volt ezzel.
Ketten kaptak a diákok közül állítólagos idézést, de csak egyikük édesanyja tett emiatt panaszt az iskolában, a másik gyerek szülei helyesnek tartották az iskolai eljárást.
Forrás: MTI
