Elítélték az orosz és szíriai kormányerők aleppói bombázását az Európai Unió tagállamainak külügyminiszterei hétfői luxembourgi tanácskozásukon, mivel véleményük szerint Moszkva szándékosan támadott meg kórházakat és vette célba a civil lakosságot.
A tanácskozásról kiadott zárónyilatkozatban a külügyminiszterek kijelentették, hogy a szíriai rezsim és orosz szövetségese aránytalan intenzitással és mértékben bombázza Aleppót.
A kórházak, az egészségügyi személyzet, az iskolák és az alapvető infrastruktúra szándékos és célzott támadása kimerítheti a háborús bűnök elkövetésének fogalmát – hangsúlyozták a politikusok.
Federica Mogherini, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője elmondta, hogy az uniós miniszterek felszólították Oroszországot és Damaszkuszt, hogy hagyjanak fel Aleppó bombázásával és biztosítsák a humanitárius segélyszállítmányok eljutását az ostromlott városba.
Kijelentette, Oroszországnak folytatnia kell a párbeszédet az Egyesült Államokkal és más kulcsfontosságú partnerekkel a humanitárius katasztrófa elkerülése érdekében. Hangsúlyozta, hogy a tagállamok világossá tették, kizárólag a politikai megoldás vezethet békéhez, a konfliktust nem lehet katonai eszközökkel kezelni.
Aláhúzta továbbá, hogy folytatni és erősíteni kell az Iszlám Állam és más, a területen működő terrorszervezet elleni közös fellépést. A miniszterek megegyeztek abban is, hogy tárgyalásokat kezdenek a régió országaival a konfliktus befejeződése utáni rendezési tervek előkészítéséről – tette hozzá.
Mogherini arról tájékoztatott: az uniós szakminiszterek megegyeztek, hogy megkétszerezik az Európai Unió Tunéziának nyújtandó támogatását és 300 millió eurót (mintegy 93 milliárd forint) juttat 2017-ben az észak-afrikai ország munkanélkülisége felszámolására, a gazdasági növekedés és a korrupció visszaszorítása érdekében indított reformfolyamatainak támogatására.
A miniszterek tanácsának tájékoztatása szerint az Európai Unió védelmi és biztonságpolitikai vonatkozású európai globális stratégiája közös jövőképet vázol, a külső partnereivel szorosabb elkötelezettséget javasol a biztonság, a demokrácia, a jólét, valamint az emberi jogok és a jogállamiság értékeinek megőrzése érdekében.
A tanács véleménye szerint továbbra is kiemelten kell kezelni a migrációs válság, a terrorizmus okozta konfliktusokat és meg kell adni minden támogatást az ezekben érintett tagállamoknak.
Szijjártó Péter újságíróknak a tanácskozás szünetében elmondta, hogy Magyarország kezdeményezésére nyilatkozatot fűztek a tanácsülés dokumentumához, amely kimondja, hogy a globális stratégia végrehajtása semmilyen módon nem érintheti a tagállamok bevándorlási politikájának nemzeti hatáskörben tartását. Ez azt jelenti, hogy a bevándorlási politikát a tagországok maguk határozhatják meg – húzta alá.
Magyarország úgy gondolja, hogy az Európai Unió és Európa egésze előtt álló kihívásokra nem a bevándorlás jelenti a választ. Sem a demográfiai, sem a munkaerő-piaci kihívások esetében sem – mondta a miniszter.
„Ideje magunk mögött hagyni minden olyan szemléletet, amely nem a bevándorlás csökkentését célozza, hanem továbbra is ösztönzi a bevándorlást és a tagországok közötti elosztásról beszél” – tette hozzá.
Magyarország úgy látja, hogy a határok védelme az első számú prioritás. Minden más csak akkor következhet, ha az Európai Unió képes megvédeni önmagát. Magyarország már példát mutatott erre – jelentette ki a miniszter.
A tanácskozó miniszterek leszögezték az unió kész fokozni együttműködését Libanonnal és Jordániával a migrációs válság okozta problémák enyhítése érdekében, tekintettel a két ország a térségben betöltött kulcsfontosságú szerepére.
A 2016-2020 közötti időszakra előirányzott partnerségi program keretében az unió segítségek ajánl a két közel-keleti országoknak a biztonság megőrzéséhez, valamint a gazdasági növekedés fenntartásához és a munkalehetőségek kibővítéséhez.
