Szabadlábra helyezték kedd este Párizsban az egy héttel ezelőtt letartóztatásba került Alexandre Benallát, Emmanuel Macron francia elnök volt biztonsági főnökét, aki ellen azért folyik eljárás, mert egy tavaly májusi diákmegmozduláson tüntetőket bántalmazott rendőrségi rohamsisakot és karszalagot viselve.
Benalla elmondása szerint „boldogan és megkönnyebbülten” hagyta el kamerák kereszttüzében a párizsi Santé börtönt, és köszönetet mondott az ügyvédjének, Jacqueline Laffont-nak azért, hogy „a végsőkig harcolt” a szabadlábra helyezésért.
A párizsi fellebbviteli bíróság kedden semmissé nyilvánította a múlt heti bírósági döntést, amely alapján Alexandre Benalla és az ügy másik gyanúsítottja, Vincent Crase, a Köztársaság lendületben kormánypárt volt alkalmazottja előzetes letartóztatásba került. A fogva tartást az után rendelték el, hogy a Mediapart tényfeltáró portál január 31-én közzétett egy, a két férfi között július 26-án, a vádemelés utáni beszélgetésükről készült hangfelvételt. A két férfi ekkor már nem léphetett volna egymással kapcsolatba, mert négy nappal korábban eljárás indult ellenük, amiért egy tavaly májusi diákmegmozduláson tüntetőket bántalmaztak.
A fellebbviteli bíróság elfogadta az ügyvédek érvelését, miszerint megalapozatlan volt az illegális módon készített, ismeretlen eredetű hangfelvétel alapján elzárni a két gyanúsítottat.
A két férfi ugyanakkor a szabadlábra helyezést követően rendőrségi felügyelet marad, és nem léphet kapcsolatba egymással.
A hét hónapja kirobbant úgynevezett Benalla-ügy továbbra is a francia média első számú témája. Az államfő 27 éves volt bizalmi emberéről a közelmúltban kiderült, hogy a bántalmazást követő elbocsátása óta 23 alkalommal használta diplomáciai útleveleit, amelyeket be kellett volna szolgáltatnia. Benalla egyebek mellett egy héttel az előtt járt Csádban az egyik útlevelével, hogy Emmanuel Macron decemberben hivatalos látogatást tett az afrikai országban.
A volt elnöki munkatárs ellen a májusi tüntetésen elkövetett bántalmazások miatt nyár óta, a diplomáciai útlevelek visszaélésszerű használata miatt pedig január óta folyik eljárás. Február 7-én az ügyészség azt a sajtóértesülést is megerősítette, hogy vizsgálat folyik egy szerződés ügyében, amelyet Vincent Crase írta alá Iszkander Mahmudov orosz milliárdossal, s amelyben Benalla közvetítő szerepet játszott amikor még az elnöki hivatalban dolgozott. A két férfi ellen február végén még egy eljárás indult, bizonyítékok eltüntetésének gyanúja miatt.
A francia szenátus jogi bizottsága – amely az elmúlt fél évben negyven embert hallgatott meg a Benalla-ügyben – múlt héten hamis tanúzás miatt feljelentést javasolt a két férfi ellen, a francia elnöki hivatal három vezetőjét, Patrick Strzodát, a francia elnök kabinetfőnökét, Alexis Kohlert, az elnöki hivatal vezetőjét és Lionel Lavergne tábornokot, a köztársasági elnök biztonságáért felelős csoport vezetőjét pedig azzal vádolta meg, hogy „ellentmondásosan, nem érthetően” nyilatkoztak a bizottság előtt, és elhallgattak dolgokat.
A szenátus március 21-én dönt a feljelentésről.
