Bengázi-jelentés: Hillary Clinton felelős

A képviselőház republikánusok által létrehozott bizottsága a washingtoni kormány kudarcát és Hillary Clilton akkori külügyminiszter, a demokraták várható elnökjelöltje személyes felelősségét is megállapította a 2012-ben Bengáziban történt terrortámadás ügyében kedden közzétett jelentésében. Josh Earnest, Fehér Ház-i szóvivő szerint a jelentésnek nincs más célja, mint Hillary Clinton népszerűségének rombolása.

A Trey Gowdy republikánus politikus vezette vizsgálóbizottság kétéves munka után hozta nyilvánosságra azt a nyolcszáz oldalas dokumentumot, amely a 2012-ben a líbiai Bengáziban lévő amerikai külképviselet elleni támadás körülményeit és amerikai felelőseit vizsgálta. A terrorakcióban négy amerikai diplomata, köztük Chris Stevens nagykövet veszítette életét.

A vizsgálóbizottság új részleteket is feltárt arról, hogyan vallott kudarcot a Clinton vezette külügyminisztérium az amerikai diplomaták védelmében. A jelentés hangsúlyozza a Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) felelősségét, mivel a hírszerzés a többszöri előzetes figyelmeztetés és kérés ellenére sem tette meg a szükséges intézkedéseket, a terrorakció után pedig hamis jelentéseket írt.

A dokumentumot összeállító politikusok elmarasztalják a védelmi minisztériumot is, mert nem telepített megfelelő időben katonai erőket, amelyek kimenthették volna a megtámadott diplomatákat.

A jelentés új részleteket tartalmaz arról a telekonferenciáról, amelyet a terrortámadás idején tartott a Fehér Ház kabinetfőnöke. Kiderült, hogy a konferenciabeszélgetés néhány résztvevője azzal sem volt tisztában, hogy kinek mi a feladata és melyik szervezetnek kell bonyolítania a diplomaták kimentését. A Gowdy-jelentésnek is nevezett dokumentum élesen bírálja Hillary Clinton magánszerveren – tehát nem a titkosított hivatali számítógépes rendszeren keresztül – bonyolított elektronikus levelezését a támadás idején és „szégyenteljesnek” minősíti, hogy mind Clinton, mind a kormányzat elzárkózott attól, hogy segítse a vizsgálóbizottság munkáját, s teljes egészében átadja a rendelkezésre álló dokumentumokat.

A külügyminisztérium helyettes szóvivője, Mark Toner azonnal reagált, de közleményében nem a jelentés állításait cáfolja, hanem leszögezi, hogy a bengázi terrortámadás után a külügyminisztérium és a védelmi minisztérium heteken belül kidolgozta, hogy mit kell tenni a különösen nagy veszélynek kitett diplomáciai képviseleteken. „2012 óta nagy fejlődést értünk el képviseleteink biztonságának megteremtésében” – fogalmazott a helyettes szóvivő. Clinton kampányának szóvivője, Brian Fallon – „lejáratódott összeesküvés-elméleteknek” minősítve – visszautasította a jelentésben foglalt állításokat.

Maga Clinton szerint a jelentésre elment két év és hétmillió dollár, de semmi olyat nem tartalmaz, ami ellentmondana a korábbi vizsgálatoknak. Mint fogalmazott: meghagyja másoknak, hogy minősítsék a jelentést, és szerinte „világos, hogy ideje lenne már továbblépni”.

A bengázi bizottság jelentése, elemzők szerint, valószínűleg fontos témája lesz az elnökválasztási kampánynak, s védekezésre kényszeríti a demokraták várható elnökjelöltjét, Hillary Clintont. Ezt valószínűleg a Fehér Ház is érzékeli, szokásos napi sajtóértekezletén ugyanis Josh Earnest szóvivő – nem cáfolva a jelentésben megfogalmazottakat – arról beszélt, hogy a jelentést összeállító republikánus politikusoknak nem más volt a céljuk, mint Clinton népszerűségének rombolása.