A katonai rendész nem rendőr, de erőszakos cselekmény esetén közbeléphet, ha a magyar emberek biztonsága forog kockán – emelte ki Benkő Tibor, a Honvéd Vezérkar Főnöke szerdán a Magyar Időkben megjelent interjújában.
Mint a vezérezredes felidézte: a merénylet utáni szombaton, reggel összeült a nemzetbiztonsági munkacsoport, ahol Orbán Viktor miniszterelnök meghallgatta a különböző jelentéseket, például a rendvédelmi szervezetek vezetőinek beszámolóit is. Ezt követően megerősített biztonsági intézkedések bevezetéséről döntött.
A katonákra nézve ez azt jelenti, hogy nagyobb készültséggel és jelenléttel őrizzük az objektumainkat, ott vagyunk a katonai rendészeinkkel az utcán, illetve biztonsági intézkedéseket vezettünk be a misszióinkban is – fejtette ki.
A katonai rendészek alapvetően katonai gépjárműveket ellenőrizhetnek, és intézkedési jogkörrel rendelkeznek más katonákkal, vagyis katonai egyenruhás személyekkel szemben. A civilek esetében azonban ez a jogkör csak a rendőrt illeti meg. Ezzel együtt Benkő úgy véli: fontos a katonai jelenlét, ellenőrzés az utcákon. Ha pedig erőszakos cselekményt követ el valaki azokkal a személyekkel szemben, akiknek a védelméről a katona köteles gondoskodni, teljesen mindegy, hogy mit visel, közbe kell avatkozni.
Mindemellett minden katonai szervezetnél szigorító intézkedéseket vezettek be az objektumok őrzés-védelmének megerősítésére, a katonai létesítményekhez további katonákat vezényeltek, akik járőröznek is a környéken. Az objektumok őrzésével megbízott védelmi tartalékosok mellé tehát több, aktív szolgálatot teljesítő katonát küldtek – fejtette ki a vezérezredes.
A vezérkari főnök kitért arra is, hogy önmagában a migráció nem jelentene terrorveszélyt, ha a bevándorlók törvényes úton próbálnának eljutni Európába. De itt olyan népvándorlás történik, amely során tömegével juthattak át emberek a határokon mindenféle ellenőrzés nélkül. Ezért számos személy juthatott be rossz szándékkal Európába, akár az Iszlám Állam (ISIS) nevű terrorszervezet ügynökeként is – jegyezte meg. Benkő szerint ahol ennyi fajta népcsoport, politikai berendezkedés érintett egy válságban, azt egyetlen hadsereg nem tudja megoldani. Koalíciós hadseregben kellene gondolkodni. Nem elég az sem, hogy a légierő bombázza az ISIS állásait, egy átfogó, szárazföldi műveletre lenne szükség a megfelelő erőkkel, hogy lépésről lépésre fel lehessen számolni a terrorista sejteket, központokat, gócpontokat. Az ISIS elleni koalícióban sok NATO-tagállam is részt vesz, egy magyar misszió például kiképzésekkel járul hozzá ehhez az iraki Kurdisztánban – idézte fel a vezérkari főnök.
