Ütemterv szerint halad a haderőfejlesztés – jelentette ki a honvédelmi miniszter az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának keddi ülésén.
Benkő Tibor szokásos, éves meghallgatásán azt mondta: a Magyar Honvédségnek a térség egyik meghatározó haderejévé kell válni, hogy Közép-Európa békéjét, biztonságát és stabilitását garantálni lehessen. Ehhez technikai fejlesztésre van szükség, ami a honvédelmi és haderőfejlesztési programban pontosan elkészített tervek és elgondolások alapján és megfelelő anyagi támogatás mellett zajlik.
Felidézte: a program 2017-ben indult Zrínyi 2026 honvédelmi és haderőfejlesztési program néven. Az viszont folyamatosan bővül, alkalmazkodva az újabb kihívásokhoz. Így már 2030-2032-es kitekintéssel folyik a tervezés.
A program honvédelmi része a katonákról szól, minden olyan tényezőről, ami a katonák munkáját, szolgálatát, életét meghatározza. Ide tartozik például a katonai életpálya, a képzés, a társadalmi kapcsolatok, az önkéntes tartalékos rendszer, továbbá a hazafias honvédelmi nevelés. Utóbbi kapcsán elmondta, hogy ezen a területen szép eredményeket értek tavaly, mostanra pedig már 67 középiskola csatlakozott a honvédelmi oktatáshoz. A kadétprogram harmadik, legmagasabb szintű középiskolai képzését biztosító honvédelmi szakközépiskola és kollégiumból jelenleg egy van az országban. Célul tűzték ki, hogy a következő tíz évben 8-10 ilyen középiskolát hozzanak létre.
Benkő részletesen ismertette a haderőfejlesztés eddig megvalósult és egyes várható eredményeit. Példaként említette, hogy 2019-ben megérkeztek az első Airbus H145M típusú harci helikopterek. Ez év végére a megrendelt 20-ból már 16 a Magyar Honvédségnél lesz.
Az Airbus A319-es típusú szállítógépeket – amelyek alapvetően csapatszállítási feladatokat hajtanak végre – úgy alakították át, hogy légimentő feladatokra is használni lehessen őket, ha műveleti területről kell súlyos sérülteket, vagy bajba jutott magyar állampolgárokat kimenteni. Elmondta: további légimentésre alkalmas berendezés vásárlását tervezik.
A hazai fegyvergyártásról szólva közölte: tavaly több mint 14 ezer Kiskunfélegyházán összeszerelt kézifegyvert adtak át a katonáknak. Kitért arra is, hogy ő szándéknyilatkozatot, Korom Ferenc, a Magyar Honvédség parancsnoka pedig szerződést írt alá a honvédségi rakétabeszerzésről. Ez első körben 120 – igény esetén további 60 – rakéta beszerzéséről szól.
Benkő beszámolójában hangsúlyozta: a biztonsági környezet negatív irányba változik. Nagy kihívást jelentenek a Közel-Kelet, Ázsia és Afrika különböző térségeiben az instabil, működésképtelenné vált államok. Úgy vélik, ez okozza a tömeges illegális migrációt is. Számtalan példa azt mutatja, hogy ezek az események veszélyt jelentenek a nyugati civilizációra – jelentette ki.
Úgy értékelt: Magyarország 2015 óta nagy erőfeszítéssel, hatékonyan kezeli az illegális migrációs helyzetet. A jogi határzár működése óta a Magyar Honvédség – a Belügyminisztérium igényei alapján – közreműködőként van jelen Magyarország határain. Ez tavaly is kiemelt feladat volt, mintegy 11 ezer katona vett részt határbiztosítási, és -ellenőrzési feladatokban.
Benkő azt mondta: ahogy a NATO biztonság- és védelempolitikai előrejelzése, úgy Magyarország is keleti és déli fenyegetettséggel számol. A keleti fenyegetettség, vagyis Oroszországgal szembeni védekezésben fontos az elrettentés, de a párbeszédet is folytatni kell – közölte.
A déli fenyegetettség komplex kihívást jelent a NATO tagállamok, köztük Magyarország számára is – emelte ki.
Felhívta a figyelmet, hogy a keleti és a déli fenyegetettség metszetében ott van Közép-Európa és Magyarország. Ezért döntöttek arról, hogy felállítanak egy közép-európai többnemzeti hadosztály parancsnokságot. A Székesfehérváron települt parancsnoksághoz már Horvátország is csatlakozott.
A miniszter viszont hozzátette: a térség biztonságának és stabilitásának fenntartása érdekében emellett egy különleges műveleti erő komponens vezető elemére is szükség van. A szolnoki parancsnokság létrehozása – Benkő szerint – 2019 egyik legsikeresebb többnemzeti együttműködése volt.
“A program honvédelmi része a katonákról szól, minden olyan tényezőről, ami a katonák munkáját, szolgálatát, életét meghatározza”
Na ez az ami nem igaz! Három éve bejelnették, hogy az MHP teljes része Székesfehérvára költözik. Azóta sincs semmi és ezért többszáz katona, többszáz kilómétert ingázik naponta a lakóhelye és a HM között. Vagy pedig és gyakorlatilag a családjuktól elszakítva élnek egy hétig megalázó honvédségi szállásokon, hogy ne az utazással töltsék az életüket. Mindezt kénytelenek csinállni a nyugdíj előtt álló meglett főtisztek és tábornokok, mert megy a lobbi a Pesti állomány részéről, hogy húzzák-halasszák a Fehérvárra költözést.
Mégis kinek jó-ez? Az biztos, hogy nem a program középpontjában álló katonáknak!!!