Nőtt a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) ügyforgalma tavaly, az érkezett ügyek 90 százaléka pedig még az évben lezárult – mondta Péterfalvi Attila, a NAIH elnöke a hatóság 2013. évi munkájáról.
A 2012. január 1-jén létrejött hatósághoz tavaly 17 ezer elektronikus, illetve postai levél és több mint 11 ezer bejelentés érkezett, eljárás 3280 ügyben indult. Az ügyszám tavaly kilenc százalékkal emelkedett, a jogszabály-véleményezések pedig egyharmaddal az előző évhez képest: 49 helyett 66 törvényt véleményezett a hatóság, összesen pedig 310 jogszabályt – mondta az elnök.
Az összes ügy 62 százaléka adatvédelemmel, 11 százaléka információszabadsággal kapcsolatos. A hivatal költségvetése tavaly 477 millió forint volt.
A hatóság ombudsmani jellegű tevékenysége kapcsán vizsgálta többek között az elektronikus anyakönyvezést annak érdekében, hogy a családi viszonyokkal összefüggő adatok ne legyenek összekapcsolhatók, és az elektronikus iktatást, ahol selejtezés után fennállt a veszélye annak, hogy személyes adatokkal összekapcsolható állományok maradhatnak fent.
A beléptető rendszerekkel kapcsolatban a hatóság kimondta, hogy általában, szűk kivételekkel nincs helye biometrikus adatok kezelésének. Ezzel kapcsolatban indokolt lehet az információs törvény módosítása. A politikai marketinggel kapcsolatos új technikai megoldásokkal összefüggésben felmerült a pártszimpátiákra vonatkozó személyes adatok úgynevezett felhőszolgáltatásban kezelésének kérdése, továbbá a hatóság kimondta: nem lehet a pártszimpátiákról negatív adatbázist képezni, csak azoknak az adatait lehet ilyen rendszerekben kezelni, akik ehhez hozzájárulnak.
A munkahelyi adatkezelés kérdéskörében viszont a hatóság szerint nem lehet az érintettek hozzájárulására alapozni az adatkezelést, más jogcímet kell találni. A NAIH javasolta a munka törvénykönyvének módosítását és garanciális szabályok beépítését – mondta az elnök.
Az ügyfélkapcsolatok során rögzített hangfelvételeket meg kell őrizni és kérésre ki kell adni – tette hozzá.
Péterfalvi kitért arra is, hogy a közfeladatot ellátók vagyonnyilatkozatainak nyilvánosságát egyes esetekben szabály írja elő, polgármestereknél, önkormányzati képviselőknél pedig nem kötelező ugyan, de a hatóság üdvözli, ha elérhető a honlapokon.
A közfeladatot ellátó személyek hivatalos találkozóinak nyilvánossága kapcsán az elnök megjegyezte: egy polgármester naptára annyiban nyilvános, amennyiben közfeladatot ellátó szerv vezetőjével történő találkozóját rögzíti.
A mintegy 140 ezer pedagógus közérdekből nyilvános személyes adatainak kikérése kapcsán az elnök elmondta: ezeknek az adatoknak a hozzáférhetővé tétele rendben van, de a terjesztése nem, hiszen kárt is okozhat például álláskereséskor.
Szabó Endre Győző, a NAIH elnökhelyettese a sajtótájékoztatón elmondta: 40 hatósági ügyük volt, ebből 31 ügyben szabtak ki összesen 23 millió forint bírságot.
Az elnökhelyettes kiemelte a 16 éven aluliak társkereső honlapokon történő regisztrációjának ügyét. A beszámoló szerint ilyen esetekben a honlapok gyakorlatilag ismeretlenek számára tesznek elérhetővé szexuális kapcsolat céljából fiatal- vagy gyermekkorúakat. A hatóság vizsgálata során 2012 óta 7700 olyan adatlapot talált, amely 16 éven aluliak adatait tartalmazta, a rajtuk szereplő legfiatalabb 10 éves volt.
„Nem hunyhatunk szemet afölött, ha gyermekek szerepelnek és elérhetőek párkapcsolat létrehozása céljából fenntartott honlapokon, és nem adható hallgatólagos jóváhagyás az ilyen gyakorlat létezéséhez” – olvasható az adatvédelmi hatóság elnökének 2013. évi parlamenti beszámolójában.
Hatósági eljárásokban vizsgálták még az önkormányzati adóslisták nyilvánosságra hozásának ügyét és a követeléskezeléseket. Az ilyen tevékenységgel foglalkozók Magyarországon összesen mintegy 14 millió követelést kezelnek, a teljes követelésállomány pedig 1 100 milliárd forint. A hatóság helyteleníti azt a gyakorlatot, hogy a követeléskezelők, ha nem érik el az adóst, a családtagjain, vagy akár a lakókörnyezetén keresztül próbálnak rá nyomást gyakorolni, nem egyszer hivatalos személynek kiadva magukat.
Az elnökhelyettes elmondta, hogy megjelent az információs terrorizmus is: egy keleti ország hackerei 60 ezer magyar állampolgár adatait szerezték meg és hozták nyilvánosságra.
Az elnökhelyettes kiemelte a nemzetközi szervezetek kettős standardjának problémáját is: egyes multinacionális cégek Magyarországon olyan gyakorlatot folytatnak, amilyentől az anyaországban tartózkodnak. Ezzel kapcsolatban határozottan elutasító a NAIH üzenete – jegyezte meg az elnökhelyettes.
Péterfalvi elmondta, hogy a választási ajánlóívek másolásának ügyét átadták a nyomozó hatóságnak, ott dől el, hogy történt-e bűncselekmény. Megjegyezte: álláspontja szerint az új ajánlási rendszer jobb, mint a korábbi, ezt jelzi a panaszok számának jelentős csökkenése is. Az pedig lehetetlen kérés, hogy a választási szervek aláírások ellenőrzésével, egybevetésével próbálják meg kideríteni, hol történt visszaélés az ajánlásokkal.
Hozzátette: a NAIH több más hatósághoz hasonlóan összegzi az új szabályozás alapján megtartott választások tapasztalatait, és jelzi, ha indokolt a törvénymódosítás.
Az adatvédelmi biztos kijelentette: a Jóri András volt adatvédelmi ombudsman ügyében az Európai Unió Bírósága által meghozott döntés nem befolyásolja a NAIH tevékenységét. Az EU luxembourgi székhelyű bírósága a napokban mondta ki, hogy uniós jogot sért Jóri András adatvédelmi ombudsmani posztról hivatali idejének lejárta előtt történt elmozdítása — írja az MTI.
