A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) Biztonság az iskolában és azon túl címmel tartott konferenciát: a rendezvényen a Megfélemlítés Elleni Programról (MEP), illetve az ezzel kapcsolatos tapasztalatokról számoltak be.
A konferenciát megnyitó előadásában Bodonovich Jenő média- és hírközlési biztos elmondta: 2012 őszén, egy sajtótájékoztatón jelentették be, hogy az iskolákban előforduló megfélemlítés visszaszorítása érdekében elindítanak egy pilot felmérést, amit az NMHH finanszírozott. Ahogy a hírközlési biztos fogalmazott, nagy hangsúlyt kell fektetni a prevencióra.
A megelőzés jelentősége volt a mostani konferencia vezérfonala is, hiszen a résztvevők nemcsak a felmérések eredményeiről, illetve a további célokról tartottak előadást, hanem külön-külön kiemelték, és nyomatékosan felhívták a figyelmet arra, hogy a probléma felismerése nélkül nem lehet valós eredményeket várni.
Aranyosné Börcs Janka, az NMHH főigazgatója elmondta, hogy 2011-ben indították útjára az Internet Hotline-t, ahol több témakörben – például zaklatás esetén is – bárki bejelentést tehet. A főigazgató megemlítette a Bűvösvölgy oktatóközpontot is, ahol a fiataloknak tanítják a biztonságos internethasználatot. Emellett SOS gyermekfalvakban is tartanak foglalkozásokat, hogy azokon a gyerekeken is segíthessenek, akik nehezebb helyzetben vannak a társaiknál.
Hatala József, a Nemzeti Bűnmegelőzési Tanács (NBT) vezetője szerint az elmúlt húsz év legnagyobb kihívása az internet megjelenése, ezért nagyon fontos a felvilágosító munkát már az iskolákban elkezdeni. Az NBT és a sportért felelős államtitkárság közösen indította útjára a Legyen más a szenvedélyed, illetve az Ellen-szer elnevezésű programokat. Mint az NBT elnöke elmondta, az iskolákban fel kell mérni a tendenciákat, ezért kérték fel az Országos Kriminológiai Intézetet egy ifjúságfelmérésre.
Huber Károly, a Felelős Társadalomért Közhasznú Alapítvány programigazgatója kifejtette: a Megfélemlítés Elleni Program (MEP) célja a megfélemlítés intézményi úton való megelőzése az iskolákban, otthon, a munkahelyeken, a kapcsolatokban, és a közéletben. Ennek első, és legfontosabb lépése a fogalmak tisztázása. Egy egyszeri zaklatás, erőszak, bántalmazás, amelynek nem egy másik csoporttal, vagy személlyel kialakult erőegyensúly felborítása a célja, még nem nevezhető megfélemlítésnek. A 2012 decemberében elindult program központi témája a megelőzés, a tájékoztatás, a megfelelő tudás és tapasztalat összehangolása, hiszen hazánkban az iskolai megfélemlítést még nem mindenhol ismerik el valós társadalmi problémaként. Mint a programigazgató fogalmazott: a megszüntetés három lépcsőfoka a felismerés, az elismerés, és az eseti kezelés. Nagyon fontos, hogy kialakuljon a bizalom a szakemberek, és a rendőrség iránt, éppen ezért az alapítvány megkereste az Emberi Erőforrások Minisztériumát, amely hajlandó felkarolni a kezdeményezést.
Az Országos Kriminológiai Intézet munkatársa, Parti Katalin az online megfélemlítés fel- és elismerésének fontosságára hívta fel a figyelmet, mivel ez ellenőrizhetetlen, anonim, gátlástalan és gyors. Állapotfelmérést végeztek egy közép- és egy általános iskolában, hogy kiderítsék, mit és mennyit tudnak a jelenségről, illetve, milyen eszközöket alkalmaznak a visszaszorítására. Az adatok elemzése után az rajzolódott ki, hogy míg az alsós évfolyamokban a látható, fizikai megfélemlítés a jellemző, addig a kor előrehaladtával az online bullying lép egyre inkább előtérbe. Ennek egyik legfőbb oka az lehet, hogy a szülők sokkal kevesebbet tudnak az informatikai eszközökről, mint a gyerekek. Éppen ezért ők technikai segítséget vennének igénybe, hogy hatékonyan léphessenek fel a megfélemlítés jelenségével szemben. A megkérdezett diákok azonban sokkal inkább egymástól várják a segítséget, hiszen ebben a korban a saját generációjukban bíznak leginkább. A szakemberek ezért nagyon fontosnak tartják diákmentorok kiképzését, akikhez bármikor, bármilyen problémával fordulhatnak a sértettek.
Oláh-Paulon László, a BRFK bűnmegelőzési osztályvezetője a DADA, az Ellen-szer és az Ovizsaru programok mellett fontosnak tartja a MEP keretein belül egy munkacsoport létrehozását, hiszen nekik is fel kell venniük a harcot ezzel az eddig nem nevesített jelenséggel. Ennek egyik első lépése lehet, hogy felállítanak egy bűnmegelőzési centrumot a Teve utcai székház aulájában, ahol egy interaktív oktatóteremben tarthatnak figyelemfelkeltő és tájékoztató jellegű előadásokat.
A konferencia zárásaként Bodonovich Jenő kijelentette: az lehet az egyik leghatásosabb megelőzés, ha a szülő maga vezeti be a gyermekét az internet világába.
