Bevándorlás, menekültek, migránshullám, szervezetszerű embercsempészet – naponta többször is előforduló kifejezések. A világsajtó és a hazai média is folyamatosan közvetíti a kapcsolódó eseményeket, de a többféle megközelítés és a különböző álláspontok miatt gyakran még az egzakt tényekből is egymásnak ellentmondó vélemények alakulnak ki. Ilyenkor legjobb, ha egy megbízható és hiteles forráshoz fordulunk. Az Europol egyik vezető munkatársától első kézből kaphattunk tájékoztatást.
Sztankovics Gábor jelenleg Hollandiában az Europol Európai Embercsempészés Elleni Központ műveleti vezetője. A szakember korábban széles körű tapasztalatokat szerzett ezen a területen, 2007-től tíz évig a Nemzeti Nyomozóiroda Nemzetközi Bűnözés Elleni Főosztályának vezető munkatársa volt.
— Mióta dolgozik az Europolnál?
— 2016-ban kezdtem Hágában, az Europol akkor bővítette az Európai Embercsempészés Elleni Központot. Ez a formáció korábban is létezett, de jóval kisebb létszámmal működött, ma már egy közel ötvenfős alakulat foglalkozik ezzel a témakörrel. Sokrétű a tevékenységünk, mivel a szervezett embercsempészés több más bűncselekménycsoporthoz is kapcsolódik. Fő feladatunk, hogy segítséget nyújtsunk az EU tagállamainak a szervezett embercsempészettel foglalkozó bűnszervezetek felszámolásához.
— A mindennapi gyakorlatban mi a munkája egy műveleti vezetőnek?
— A központunk egy néhány főből álló stratégiai egységből és egy nagyobb létszámú műveleti csapatból áll – én az utóbbinak vagyok a vezetője. Ez az egység koordinálja európai szinten azokat az embercsempészettel kapcsolatos nyomozásokat, amelyek legalább két tagállamot érintenek. Bűnelemzőket küldünk azokra a helyekre, ahol embercsempészettel kapcsolatos esemény van, telefonelemzéseket, internettel kapcsolatos felderítéseket végzünk, illetve egyéb nyomozástámogatási tevékenységekkel foglalkozunk, műveleti találkozókat szervezünk.
Friss adatok, nagy fogások
— Hogyan változott a bevándorláshullám a központ megalakulása óta?
— A migránsok számában nincs nagyságrendi változás, nekünk azonban egyre több a munkánk, mivel az embercsempészés az utóbbi években egyre nagyobb méreteket öltött. A 2015-ös káoszt követően Magyarország szerencsés helyzetbe hozta magát, olyan intézkedéseket vezetett be, amelyek következtében az akkor megindult migrációs hullám ma már elkerüli országunkat. Alapvető változást jelentett, amikor 2016 márciusában lezárták a balkáni útvonalat, de utána tízezrek szorultak be a balkáni térségbe, akiknek a továbbszállításával már profi embercsempészek foglalkoznak. Jelenleg azt látjuk, hogy a Balkán bizonyos térségeiben gócpontok alakultak ki, Horvátországból, illetve Szlovéniából napi három-négy olyan ügyet jelentenek, amikor az embercsempészek autós konvojokban, mikrobuszokban, kamionokban próbálják a határokon átcsempészni a menekülteket. Ezeket az aktuális adatokat folyamatosan jelentjük a különböző uniós fórumoknak.
— Melyek voltak a legnagyobb elfogások?
— Tavaly novemberben Horvátországban megfogtak egy moldáviai sofőr által vezetett román kamiont, amelyben 115 migránst bújtattak el. Egy másik novemberi rekord: egyetlen nap alatt öt olyan incidenst derítettek fel Horvátországban, amikor minibuszokban és kisteherautókban szállították a menekülteket. 2018. november végéig összesen 455 esetet tártunk fel, amelyek során összesen 6105 migránst szállítottak, ezek közül 251 esetben rejtekhelyeken bújtatták el az embereket. Minden ötödik esetben konvojban futó autókkal történik a szállítás, ilyenkor a felvezető autók megpróbálják kijátszani a rendőri ellenőrzést.
— Ezek a feltárt esetek, de minden bizonnyal vannak, akik sikerrel átjutottak a határokon.
— Igen, biztosan számolnunk kell a látenciával, vannak, akik átcsúsznak az ellenőrzésen, de később azok az emberek is megjelennek a nyilvántartó rendszerekben. 2018-ban nagy port vert fel Németországban, amikor kiderült, hogy naponta 500 új menekültstátuszt kérelmező ember jelenik meg a regisztrációs központokban – ha kiszámoljuk, ez évente több mint 180 ezer embert jelent. A német hatóságok azt vizsgálták, hogy honnan érkezik ez a rengeteg új kérelmező, amikor már le van zárva a balkáni útvonal, és a külső határokon, valamint a Balkánon is működik a határellenőrzés. Ez kemény politikai kérdés volt, amelyben soha, egyetlen ország sem ismerte el a saját felelősségét.
Megduplázott személyiségek, havalák
— Mennyire gyakoriak a visszaélések?
— Rengeteg olyan migráns van, aki többszörösen visszaélt a vízum-, illetve a menekültkérelmekkel. Előfordult, hogy korábban már befogadott, papírokkal rendelkező bevándorlók Németországban teljesen új néven jelentkeztek, új menekültkérelmet adtak be, csak azért, hogy még egyszer hozzáférjenek a kormánytól kapható juttatásokhoz. Óriási probléma, hogy Európa-szerte hatalmas pénzösszegek mozognak ellenőrizhetetlenül. Az Europol pénzügyi nyomozással foglalkozó osztálya elvégzett egy ezzel kapcsolatos felmérést, amelyből az derült ki, hogy Európában a bűnözésből megszerzett pénznek csupán egy százaléka kerül be a legális banki rendszerbe. Magyarországon például korábban a szír és arab, főként pénzváltással foglalkozó bevándorlók becsatlakoztak olyan európai hálózatokba, amelyekben az embercsempészek és migránsok kapcsolatából származó pénzek forognak. Hasonló tevékenységet folytató bevándorlók egyébként minden európai nagyvárosban megtalálhatók, ők az úgynevezett havalák, akiket a migránsok bármikor, bárhol megkereshetnek, és bizonyos jutalék fejében bármilyen pénzt bárhová elküldhetnek anélkül, hogy ezek a pénzek megjelennének a legális banki rendszerekben. Ebben az a legnagyobb veszély, hogy nemcsak a migránsok, hanem terrorista szervezetek is használhatják ezeket az ellenőrizetlen csatornákat. Amikor ezeket a hálózatokat vizsgáltuk, kiderült, komoly problémát jelent, hogy az Európai Unió 28 tagállamából csak háromban szabályozzák az ilyen pénzmozgásokat, a többi tagország vagy nem foglalkozik velük, vagy csendben tolerálja a tevékenységet. Ezért a havalákat büntetőjogra hivatkozva nem tudjuk tartósan kivonni a forgalomból, bár korántsem látjuk, hogy milyen pénzeket mozgatnak a hálózatokon keresztül.
— Azt lehet tudni, hogy a migránsok miből és hogyan fizetik ki az embercsempészeket?
— Leggyakrabban letétbe helyeznek egy bizonyos összeget egy harmadik országban, és amikor a migráns megérkezik mondjuk Belgiumba vagy Hollandiába, akkor hazatelefonál a családjának, ők pedig jelzik például egy törökországi utazási irodának vagy ügyvédnek, hogy a letétbe helyezett összeg kifizethető az embercsempésznek. Ezek a pénzek soha nem kerülnek be Európába, tehát számunkra teljesen ellenőrizhetetlenek. Egy másik módszer, amikor a migránsok csak a megvalósult határátlépésekért fizetnek. Ilyenkor jellemzően kamionban szállítják a menekülteket, mert abban van profit, ugyanis ha egy ember ezer eurót fizet azért, hogy Romániából Németországba szállítsák, akkor száz ember esetén már százezer euróról beszélünk.
— Milyen a megítélésük a magyarországi intézkedéseknek?
— Kétségtelenül érzékelhető egy kettős beszéd az EU részéről. Amikor például mindenki a magyar kerítéssel volt elfoglalva, akkor senki sem foglalkozott a spanyolok által Marokkóban felhúzott kerítésekkel, és azzal, hogy milyen állapotok vannak Ceutában és Melillában. Naponta beszélünk a spanyol kollégákkal, tehát ismerjük az enklávékban uralkodó állapotokat. Itt, Hágában, a közvetlen környezetemben majdnem mindenki hatékonynak ítéli meg a magyarországi intézkedéseket. Ugyankor európai szempontból nézve nyitva maradt két probléma. Azzal, hogy Magyarország kerítést épített, európai szinten semmit sem oldott meg, csupán két irányba elterelte a problémát. Látjuk, hogy mi történik Szlovéniában és Horvátországban, és azt is pontosan érzékeljük, hogy milyen tömegek érkeznek kamionokban elrejtve Románia felől egy másodlagos mozgás kapcsán. Így végül is a magyar intézkedésekkel – a szerb határon épített kerítéssel és a határok lezárásával – kapcsolatban az a vélemény, hogy európai szinten nem igazán hatékonyak, mert nem jelentenek megnyugtató megoldást. De az is tény, hogy az Európai Unió nyugati tagállamaiban más a szemlélet, másképpen állnak az egész bevándorlási problémakörhöz.
— Mit látnak másképpen?
— A nyugati országok többségének voltak vagy vannak gyarmataik, ezért ott más a megítélés, évtizedekkel ezelőtt is ezreket és tízezreket fogadtak be például Afrikából. Hozzászoktak a bevándorlókhoz, nem látják ennyire súlyosnak vagy elítélendőnek a migrációt. A nyugati lakosság egy része humán vagy emberjogi oldalról próbálja megközelíteni a felmerülő kérdéseket, és sokan úgy látják, hogy a legtöbben szerencsétlen emberek, háborúk, éhínség elől menekülnek, akiken segíteni kell. Éppen ezért kisebbnek látják például azt a veszélyt, hogy milyen kockázatot jelent, ha nem tudjuk megfelelően ellenőrizni a határokat.
Nincs megállás…
— Megállítható a migránshullám? Mit hoz a jövő?
— Nem bocsátkoznék jóslatokba, de tudomásul kell venni, hogy a migrációt nem lehet megállítani, és talán nincs is igazán szükség arra, hogy megállítsuk. Korábban húsz éven át foglalkoztam ezekkel a kérdésekkel Magyarországon, tudnunk kell, hogy 2015 előtt – akkoriban főként az afgán válság miatt – nálunk is volt migráció, és volt embercsempészet is. Azzal kell számolnunk, hogy a menekülthullám nem állítható le, mert Európában és a nagyvilágban mindig lesznek problémák, mindig lesznek válságok, nem működő kormányok, politikai feszültségek, lesznek politikai üldözöttek és gazdasági menekültek is. Ehhez most hozzáadódik a klímaváltozás, ami az eddigieknél is erősebb lökést adhat. A 2015-ben kezdődött migránshullámnak azonban van egy pozitív következménye is. Akkor értette meg először a politika, hogy ezzel uniós és nemzeti szinten is foglalkozni kell. Én azt látom, hogy olyan intézkedéseket próbálnak bevezetni, amelyekkel hatékonyabban lehet menedzselni a helyzetet. Mert nem elég a határellenőrzésekre helyezni a hangsúlyt, a menekültkérelmek hatékonyabb elbírálásával, a kiutasításokkal, kitoloncolásokkal is hatékonyabban kell foglalkozni.
(Az interjú a Biztonságpiac 2019 évkönyvben jelent meg, tavaly februárban.)
