Az állam kilencmilliárd forintot nyert a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) ellenőrzéseivel az elmúlt három évben, de nem csak emiatt fontos az élelmiszer-ellenőrök munkája. Az életünket is megmenthetik. Helik Ferenccel, a Nébih Kiemelt Ügyek Igazgatóságának vezetőjével beszélgettünk.
– Hogyan lehet az embereket megvédeni attól, hogy valami bajuk legyen az élelmiszerektől?
– Létezik egy hármas alapelv. Az első elv az, hogy az elsődleges felelősség minden esetben a vállalkozóé, az élelmiszert előállítóé. A második, hogy a hatóságnak mindig szigorú és módszeres ellenőrzéseket kell végeznie, de amit sohasem szabad elfelejteni, az a harmadik és legfontosabb alapelv, hogy a vásárlónak is tudatosnak kell lennie. Fontos, hogy felkészült legyen, tudnia kell, hogy milyen termékeket vesz. Magyarországon körülbelül húszezer tonna élelmiszer fogy el naponta, ami lehetőséget is jelent azoknak, akik vissza akarnak élni vele. Számítások szerint az Európai Unióban (EU) 2005 óta az élelmiszerekkel való visszaélés a legnagyobb üzlet a kábítószer után, amit több ország is felismert. Az EU-ban Magyarországon jött létre harmadikként egy olyan speciális részleg, amely ezeknek az illegális tevékenységeknek a felderítésével foglalkozik. Hazánkban 2012-ben alakult meg a Kiemelt Ügyek Igazgatósága, amelynek az egyedüli kizárólagos feladata, hogy az élelmiszerláncban lévő illegális tevékenységeket felderítse. Fontos hangsúlyozni, hogy a teljes láncot figyeljük, tehát nemcsak az élelmiszerrel kapcsolatos visszaéléseket, hanem például a növényvédő szerrel, termésfokozóval vagy akár a műtrágyával kapcsolatos visszaéléseket is vizsgáljuk.
– A megelőzésnek milyen szerepe van mindebben?
– A legfontosabb feladatunk, hogy a manipulált élelmiszerek és alapanyagok ne kerülhessenek a vásárlókhoz. A fogyasztók úgy láthatják, hogy az elmúlt két-három évben egyre több élelmiszerbotrány van, ez viszont éppen azt mutatja, hogy egyre hatékonyabb a felderítésünk. Az elmúlt három évben több mint 1100 ellenőrzést végzett az igazgatóság, és több mint háromezer tonna terméket vontunk ki a forgalomból. Ez bizonyítja a hatékonyságunkat is. A legfontosabb fegyverünk ebben a nyilvánosság, így a lakosság is érezheti, hogy biztonságban van, azok pedig, akik ilyen jellegű cselekményt akarnak elkövetni, tudhatják, hogy bármikor megjelenhet náluk a hatóság.
– Az élelmiszerlánccal kapcsolatos bűnesetek tapasztalatai alapján trükkösek a magyar bűnözők?
– A magyar leleményesség szinte határtalan. Több adatbázis volt az igazgatóság megalakulása előtt, amelyek egymástól függetlenül tároltak információkat. Az első feladatunk az volt, hogy megpróbáltunk logikai összefüggéseket keresni a különböző nyilvántartások között, és ezekből szűrtünk le olyan adatokat az informatikusaink segítségével, amelyek hatékonnyá tették a felderítést. Az útdíjkamera- és az ekáer-rendszer már más megközelítést adott. Szorosan együttműködünk más társhatóságokkal: a Nemzeti Adó- és Vámhivatallal (NAV) és a különböző szakszolgálatokkal is. Az onnan nyert információkat is fel tudjuk használni. Ez a munkamódszer új volt a magyar közigazgatásban, ahogy az igazgatóság összetétele is, hiszen nemcsak élelmiszer-biztonsági szakemberek dolgoznak nálunk, hanem állatorvosok, növényvédelmi agrárszakemberek, volt NAV-nyomozók, bűnügyi nyomozók és egykori revizorok, de más rendvédelmi szervtől leszereltek is dolgoznak velünk a jogászokon és informatikusokon kívül.
– A Nébih ellenőrzései kilencmilliárd forintot hoztak a magyar államnak az elmúlt három évben. Minek köszönhető ez az eredmény?
– Ezt az összeget a Nemzeti Adó- és Vámhivatal számításai adták ki. Azokkal a termékekkel ugyanis, amelyeket elkoboztunk, már nem tudtak visszaélést, áfa- és adóelkerülést elkövetni. Így jött ki a kilencmilliárd forint. Mindez 29 ember hároméves munkájának gyümölcse.
– A tavalyi felderítések közül melyekre a legbüszkébb?
– Több száz ügy volt, amelyekből mintegy száz kapott nagyobb visszhangot. Tavaly új területeken is elkezdtünk ellenőrizni, már a melléktermékeket is vizsgáltunk: számtalan olyan esetet dokumentáltunk, több száz tonnányi lefoglalással, amelyeknél állati hulladékok, csontok, bőrök hevertek szanaszét a földön. Ezzel akár állatjárványokat is okozhattak volna. A húságazat minden évben kiemelt célterületnek számít. Tavaly többször ellenőriztünk jelentős áfavisszaéléseket elkövető cégeket, legutóbb december végén 22 tonna, betonkeverőben készült gyrost kellett megsemmisítenünk.
– Mely területen terveznek fejlesztéseket?
– Egyrészt informatikai fejlesztésre van szükségünk, hogy az egyre nagyobb adathalmazokat kezelni tudjuk és egyre tudatosabban, célzottabban tudjunk kiszűrni ezekből információkat. Másrészt szeretnénk fokozni a kollégák biztonságtudatosságát az ellenőrzések során. A mi ügyeinkben ugyanis akár több tízmillió forintról is szó lehet. A legtöbb ellenőrzés éjszaka, hajnalban, sötétben, út mentén, elhagyott iparterületeken zajlik. Amikor egy helyszínen a várható körülmények problematikusnak tűnnek, a készenléti rendőrség vagy a NAV bevetési igazgatóságának pénzügyőrei is elkísérik a Nébih ellenőreit. Nem szeretnénk, ha atrocitás érné a kollégákat.
Kovács Noémi
(Cikkünk nyomtatásban 2016 februárjában jelent meg a Biztonságpiac Évkönyvben. A -szerk- megj.)
