Világszerte növekszik az online gyógyszervásárlások aránya, az Európai Unió számára 17 milliárd eurós kárt okoz évente a hamis gyógyszerek internetes forgalmazása miatti bevételkiesés. A hazai fogyasztók sem mindig lehetnek biztosak abban, hogy az általuk választott online forgalmazó veszélytelen és engedélyezett gyógyszereket árul. Magyarországon a hamis gyógyszerek évi 130 milliárd forint kárt okoznak, ami a teljes hazai gyógyszerforgalom 13,1 százalékát teszi ki. A gyógyszerpiacot sújtó visszaélésekről Pozsgay Csillát, az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI) főigazgatóját kérdeztük.
– Az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet 2016-ban több patika működési engedélyét is visszavonta. Mi indokolta a kivételes szigort?
– Tavaly két esetben döntött úgy a hatóság, hogy különféle jogsértések miatt a patikabezárás – egyébként ritkán alkalmazott – erőteljes szankciójával él. Vizsolyban a gyógyszerek kiadására vonatkozó jogszabályok ismételt és súlyos megsértését tapasztalták a tiszti gyógyszerészek, itt egy patikus 26,5 millió forint értékű vényköteles gyógyszert adott ki vény nélkül. A másik esetben, szintén vény nélkül, a budapesti Lánchíd Gyógyszertár munkatársai értékesítettek nagy számban gyógyszereket külföldre. Mindkét esetben olyan készítmények kerültek a betegekhez a gyógyszertárból, amelyek használata a megfelelő orvosi ellenőrzés teljes hiánya miatt fokozott egészségügyi veszélyhelyzetet jelent.
– A patikai forgalomban kapható készítmények ellenőrzése mellett mekkora energiát tudnak fordítani az internetes gyógyszerforgalmazás felügyeletére? Magyarországon milyen mértékű az illegális gyógyszer-kereskedelem?
– A világ szinte minden szegletében növekszik az online gyógyszervásárlások aránya, ám az sok esetben kétséges, hogy a kiválasztott online forgalmazó biztonságos és engedélyezett gyógyszereket árul. Az Európai Unió Szellemi Tulajdon Hivatalának legfrissebb jelentése szerint mintegy 17 milliárd eurós kárt okoz évente a hamis gyógyszerek online forgalmazásából származó közvetlen bevételkiesés uniós szinten, ami a teljes belső piac forgalmának 4,4 százalékát jelenti. Sajnos ebben Magyarország érintettsége is jelentős, a hamis gyógyszerek okozta kár évente 130 milliárd forintra tehető, amely a teljes hazai gyógyszerforgalom 13 százalékát és az unióban regisztrált hamis készítmények négy százalékát teszi ki. Az illegális online kereskedelemből származó közvetlen károk tekintetében a térség legfertőzöttebb országa egyébként Bulgária, a teljes gyógyszerforgalmuk 18 százalékával, őket követi Románia és Magyarország. Az OGYÉI mindent elkövet azért, hogy ne kerüljön hamis gyógyszer a legális gyógyszerellátási láncba, így ha ma valaki bemegy a patikába, biztos lehet benne, hogy engedélyezett gyógyszert kap. Érdemes tudni, hogy a gyógyszerügyi hatóságok által engedélyezett orvosságokat nagyon szigorú körülmények között állítják elő, a gyártóhelytől a patikáig ellenőrzött úton jutnak el a fogyasztókhoz. A nagykereskedők és a kiskereskedők a készítményeket az előírt körülmények között tárolják, szállítják. A hamis készítmények útja azonban ellenőrizetlen, bármilyen anyaggal szennyeződhetnek, így használatuk igen kockázatos lehet.
– Honnan tudhatjuk, hogy melyek a legálisan működő online patikák?
– Magyarországon a hatályos jogszabályok szerint csak közforgalmú gyógyszertárak végezhetnek internetes gyógyszerforgalmazást és csak a vény nélkül kapható gyógyszerek árusíthatók a neten keresztül. 2015 júliusától – az Európai Unió más tagállamaihoz hasonlóan – Magyarországon is kötelező a jogszabályi előírások szerint működő online patikáknak megjeleníteniük az Európai Bizottság logóját, ami az OGYÉI honlapján hivatkozásként működve a magyarországi előírásoknak megfelelő legális patikák listájára navigálja az érdeklődőket.
– Egyre népszerűbbek az étrend-kiegészítők és egyre többen élnek e termékek internetes vásárlásának lehetőségével is. Van miért aggódniuk?
– Sajnos igen, és az étrend-kiegészítők iránti igény növekedését statisztikai felmérések is alátámasztják. Magyarországon a lakosság több mint 40 milliárd forintot költ étrend-kiegészítők vásárlására a Nielsen 2014-es felmérése szerint. A többségében tisztességes piaci szereplők mellett ugyanakkor megjelentek a kétes biztonságú termékeket forgalmazó vállalkozások is. A 2004-től napjainkig bejelentett étrend-kiegészítők száma meghaladja a 14 ezret, amelyekből mintegy 1500 termék kapcsán merültek fel kifogások. A szabálytalanságok palettája igen színes, hol a drágább összetevők hiányoznak a termékből, hol engedélyköteles vagy betiltott hatóanyagokkal próbálják az ígért hatást kiváltani, de gyakran fordulnak elő megtévesztő állítások is a termékekkel kapcsolatban. A kormányhivatalok népegészségügyi szervei már több száz terméket tiltottak ki a forgalomból az említett visszaélések miatt.
(G.A.)
(Cikkünk nyomtatásban 2017 februárjában jelent meg a Biztonságpiac Évkönyvben. A -szerk- megj.)
