Ma már nem csupán a jogszabályi háttér segíti a polgárőröket a szolgálat ellátásában, hanem az eszközoldalon is megfelelő a szervezet támogatottsága – mondja Steiner Attila, a Budapesti Polgárőr Szövetség (BPSZ) gazdasági-ügyviteli alelnöke, az Országos Polgárőr Szövetség (OPSZ) korábbi gazdasági főreferense. Mindazonáltal a polgárőrség egyelőre nem épült be megfelelően a köztudatba, így például az adó egy százalékokból befolyó támogatás elenyésző összeg a szervezet teljes költségvetésén belül.
– Milyen eredményeket ért el az OPSZ az elmúlt öt esztendőben?
– Az utóbbi öt évben az OPSZ működését és gazdálkodását is a stabilitás jellemezte. A szövetség évi 1,050 milliárd forint támogatást kap a Belügyminisztériumtól. Ebből az összegből finanszírozzuk az országban működő 2074 polgárőr egyesületet, valamint húsz területi szövetségünk működését. Bár a polgárőrök által használt eszközök tekintetében a szövetség önmagában csak minimálisan támogatja az egyesületeket, az viszont rendkívül fontos, hogy országos szinten 570 gépjárművet kaptunk, és mintegy négymilliárdos eszközbeszerzést is meg tudtunk valósítani. A 2013–2015 közötti időszakban a tanyaprogramunk miniszteri támogatásban részesült. Mindezeken felül több mint 1140 új kerékpárt, 88 motorkerékpárt is kapott a szövetség az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) segítségével, továbbá ötvenmillió forintos eszköz-hozzájárulást is az ORFK-tól a lovas szolgálat támogatására. Jellemző, hogy néhány évente használt gépjárműveket kap az OPSZ, 2017-ben pedig tíz motorkerékpárhoz is hozzájutott a szervezet.
– Hogyan tudja még az országos szövetség támogatni a polgárőrök munkáját?
– Fontos megjegyezni, hogy az eszközigényekre a kormánytól és a társszervezettől (ORFK) érkező támogatások jelentenek megoldást. A polgárőrök Magyarországon éppúgy, ahogy a világon bárhol, önként, szabadidejükben és ellenszolgáltatás nélkül végzik a munkájukat. Költségtérítést persze biztosítunk részükre, ha saját gépjárművel látják el szolgálatot, de ez inkább 20-25 évvel ezelőtt volt igazán jellemző. Ma már az OPSZ országosan több mint ezer gépjárművel és négyszáz lóval rendelkezik, a szövetség „állományában” több mint ezer lovas található. Mindezen túl megemlíteném, hogy két évvel ezelőtt 200 millió forintos céltámogatást kapott az OPSZ formaruhák és fényvisszaverő mellények beszerzésére. Ebben az eljárásban összesen 32 ezer mellényt vettünk, ami a teljes, 62 ezres létszámhoz viszonyítva azt jelenti, hogy a polgárőrök több mint fele, az egyéb beszerzésekkel együtt kétharmada rendelkezik új típusú szolgálati mellénnyel. Reményeink szerint a közeljövőben lesz még lehetőség további beszerzésre is. Fontos látni azt is, hogy a jelenlegi eszközpark elégséges a szolgálat ellátásához, noha az utóbbi öt év e tekintetben egyfajta dimenzióugrást is jelentett az OPSZ életében, hiszen 2010 előtt a jelenlegivel össze sem hasonlítható támogatásban részesültünk, ha egyáltalán volt efféle támogatás. Kijelenthetjük, hogy mára nem csupán a jogszabályi háttér segíti a polgárőröket, hogy ellássák a szolgálatot, de az eszközoldalon is megfelelő a szervezet támogatottsága.
– A következő években milyen területen kívánják tovább javítani az OPSZ működését, esetleg társadalmi támogatottságát?
– Leszögezhetjük, hogy az OPSZ a közösségi rendészet szerves részét képezi, mint ahogy az állampolgároknak, a cégeknek, a szervezeteknek, a polgárőrségnek kiemelt szerepük van a közbiztonságban. Magyarországon ugyanakkor a civil szervezetek pénzügyileg nem élveznek kiemelt figyelmet a lakosság és a cégek részéről. Az OPSZ-nél úgy gondoljuk, hogy a polgárőrség is egy termék, amelyet el kellene kezdeni értékesíteni. Tegyük hozzá, valamennyi civil szervezet sajátos jogi helyzetben van hazánkban. Az Budapesti Polgárőr Szövetség 2017 tavaszán tartott konferenciáján többek között arra kerestük a választ, hogy a polgárőrség miért nem jelenik meg tudatilag jobban a céges és a lakossági finanszírozásban, e téren ugyanis még komoly lehetőségek vannak. Ha az egyszázalékos adófelajánlásokat tekintjük, a 2074 tagegyesület – a már említett önkormányzati és állami támogatások mellett – mindössze néhány millió forintos juttatást kap. Ez annak a bizonyítéka, hogy a polgárőrség nem jelenik meg a lakossági köztudatban, az embereknek eszükbe sem jut, hogy ilyen célra is lehetne áldozni. Különösen elenyésző az egy százalékokból befolyó támogatás az 1,5-2 milliárd forintos önkormányzati és állami hozzájárulásokhoz mérten. Mindez számunkra azt jelenti, hogy szükség van az aktív kommunikációra, fel kell hívnunk a vállalkozások figyelmét arra, hogy akár a társasági adó (tao) kiterjesztésével is lehetne növelni a polgárőrség támogatottságát. Angliában például azzal is segítik a polgárőrséget, hogy havonta egy napot jóváírnak a munkahelyükön, ha ilyen jellegű munkát végeznek a dolgozók. Számos eszköz, lehetőség volna a cégek motiválására, mert van értelme a polgárőrségre áldozni.
(Cikkünk nyomtatásban 2018 februárjában jelent meg a Biztonságpiac Évkönyvben. A -szerk- megj.)
