A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) eredményeire más országokban is felfigyeltek, így nemrégiben meghívást kaptunk egy nemzetközi kutatási projektbe is. Bár az információ minden korábbinál nagyobb hatalom, ugyanakkor annyira telítettek a fogyasztók receptorai, hogy az üzenetek átadására sokkal nagyobb figyelmet kell fordítanunk, mint eddig – jelentette ki Oravecz Márton. A hivatal elnökét az elmúlt év tapasztalatairól kérdeztük.
– Mi volt a legújabb, legkockázatosabb jelenség az élelmiszer-biztonság területén 2017-ben?
– Szerencsére az utóbbi években nem találkoztunk hazánkat is érintő, eddig ismeretlen, újonnan felmerülő veszéllyel az élelmiszerlánc-biztonság területén. A biztonsági kihívásokat régóta ismert veszélyek, illetve jelenségek adják, amelyek kivédése, csökkentése jelentős erőfeszítéseket igényel.
A szűkebb élelmiszer-biztonság területén három jelenség okozza a fő kockázatot. Egyrészt a globális élelmiszer-kereskedelemben a termékkel kapcsolatos, az élelmiszer biztonságosságát meghatározó vagy befolyásoló információk (eredet, előállítás, szállítás, tárolás körülményei) hiánya, illetve azok megszerzésének és nyomon követésének nehézségei. Másrészt az elektronikus élelmiszer-kereskedelem ellenőrzését, illetve a hatósági intézkedéseket korlátozó tényezők. Harmadrészt pedig a közösségi médiában terjesztett, élelmiszer-biztonsági kockázatot jelentő információk, például a kockázatos receptek vagy az alaptalan rémhírek. Mindezek mellett egyre gyakoribbak a felismert élelmiszercsalások, élelmiszer-hamisítások, amelyek – jellegükből fakadóan – egyben ismeretlen mértékű kockázatokat is magukban hordoznak.
Fontos téma továbbra is a fogyasztók szemléletének formálása. A hivatalos statisztikákban megjelenő számok is azt mutatják, hogy ezek az okok állnak a megbetegedéssel járó események többségének hátterében. A háztartások ma kevesebb időt szánnak az otthoni ételkészítésre, tálalásra, mint évtizedekkel ezelőtt, így a gyerekeknek sem könnyű ezeket a praktikákat otthon, biztonságosan elsajátítani. Ugyancsak fokozódó aggodalommal tölthet el minket az interneten kapható, csodát ígérő szerek terjedése. Ezek mögött – ahogy arra a Nébih legfrissebb vizsgálatai is rámutatnak – gyakran olyan személyek állnak, akik sem élelmiszeripari, sem gyógyszergyártási tapasztalatokkal nem rendelkeznek, és a termékek általában hatástalanok, sőt sok esetben illegális szereket – például állatgyógyászati készítményeket, emberi fogyasztásra nem engedélyezett szereket és szennyezőanyagokat – tartalmaznak.
Az élelmiszerlánc-biztonság egyéb területein is komoly gazdasági kockázatot jelenthetnek külföldről behurcolt fertőzések, amelyek – bár a szakma számára ismertek, de – Magyarországon eddig nem voltak jelen. Ehhez – sok más tényező mellett – kulcsfontosságú a folyamatos kockázatelemzés és -értékelés, valamint a fogyasztói tudatosság emelése. Ennek megfelelően e feladatok megjelennek a Nébih munkájának alapjául szolgáló, 2013-ban elfogadott Élelmiszerlánc-biztonsági Stratégiában is. A sikeres megvalósításhoz pedig egy idén júliusban elfogadott kormányhatározat nyújt újabb eszközöket számunkra.
– Mi volt a 2017-es év slágertémája Magyarországon?
– Az élelmiszer-biztonság területén a tojásokban és tojástermékekben, illetve a baromfihúsban kimutatott fipronil nevű rovarirtószer-maradék jelentette a legjelentősebb eseményt. Itt az élelmiszer-termelő állatoknál nem használható állatgyógyászati szer széles körű alkalmazására derült fény. A tojástermelő gazdaságok egy része csalás áldozata volt, mások viszont feltehetően tudatosan alkalmazták a tiltott szert. Ennek a gyakorlatnak a megszüntetése komoly gazdasági veszteségekkel járt, ugyanakkor a tiltott szer maradványait tartalmazó élelmiszerek – a határozott intézkedések eredményeként – csak nagyon kis egészségügyi kockázatot jelentettek a fogyasztók számára.
Szintén kiemelt kockázatot jelentenek a webáruházak által forgalmazott étrend-kiegészítők is. Ezek fokozott vizsgálatát azért szervezte meg az Európai Unió Bizottsága, mert az utóbbi öt évben megduplázódott az étrend-kiegészítőkre vonatkozó RASFF-értesítések száma. A tapasztalatok szerint ebben a termékkörben az interneten számos, engedély nélküli, úgynevezett új élelmiszert és új élelmiszer-összetevőt kínálnak értékesítésre az Európai Unió fogyasztói számára. Bizonyos étrend-kiegészítő típusok pedig (potencianövelők, testtömegcsökkentők) – gyakran illegálisan – gyógyszerhatóanyagot is tartalmaznak, valamint gyakran a tisztességes tájékoztatásra vonatkozó szabályokkal ellentétes, egészségre vonatkozó állításokkal forgalmazzák őket. Az étrend-kiegészítők kiemelt ellenőrzése a Nébih, valamint a megyei kormányhivatalok részéről 2016 első negyedévében kezdődött el. A neten forgalmazott termékeknél is elsősorban jelölési hiányosságok merültek fel, de a készítmények negyede élelmiszer-minőségi, egynegyede élelmiszer-biztonsági problémát is mutatott, valamint egynegyedénél ezek mellett az élelmiszer-hamisítás esete is fennállt. Az interneten hatóságilag megmintázott termékek 40 százalékát vontuk ki végül a forgalomból.
Az állategészségügy területén kiemelhető a vadmadarak által terjesztett madárinfluenza-járvány, ami a vízi szárnyasoknál okozott komoly fertőzéseket és ezzel jelentős gazdasági károkat. Szintén fontos megemlíteni az afrikai sertéspestis (ASP) fertőzés behurcolásának kockázatát, különösen mivel ez a betegség eddig még sohasem jelent meg Magyarországon.
A növényegészségügy területén is jelentős anyagi kárt okozhat egy-egy – hazánkban újnak számító – károsító megjelenése. A Xylella fastidiosa baktérium rohamos terjedése komoly fenyegetést jelent a szőlőinkre, a gyümölcsfáinkra és a dísznövényeinkre is. Az utóbbi években Magyarországon is megjelent a kabócák által terjesztett aranyszínű sárgaság karantén betegség (Flavescence dorée), valamint az Észak-Amerikából származó, az utóbbi néhány évben a Dunántúl délnyugati részén jelentős mértékben terjedőben lévő dióburok-fúrólégy (Rhagoletis completa).
– Mekkora kockázatot jelentenek a bio-, a mentes és az allergéneket tartalmazó élelmiszerek?
– Az ellenőrzések tapasztalatai alapján az élelmiszergyártók nem minden esetben ismerik, illetve figyelmen kívül hagyják a bizonyos összetevőktől (tápanyagoktól) való mentesség feltüntetésének jogszabály által előírt feltételeit. Az élelmiszerek jelölésén leggyakrabban talán a „gluténmentes” és a „laktózmentes” feliratokkal találkozunk. Napjainkban egyre több embert érint az allergia valamelyik típusa is, éppen ezért az élelmiszerek jelölésén kötelező feltüntetni minden olyan, allergiát vagy intoleranciát okozó anyagot, amely a késztermékben jelen van, akár megváltozott formában is. Hivatalunk egyébként az úgynevezett éves monitoring terv részeként rendszeresen vizsgálja az allergének jelenlétét különböző élelmiszerekben, olyan esetekben is, amikor nincs az összetevők között feltüntetve allergén összetevő felhasználása. Ellenőrzési tapasztalataink alapján előfordul, hogy olyan kis mennyiségben jelen levő allergén anyagot mutatunk ki, amely nem szerepel az összetevők között, illetve a keresztszennyeződések között sem. Vannak sajnos súlyosabb esetek is, amikor például egy gluténmentesként jelölt termék esetén a gluténtartalom meghaladja az előírt maximum 20 mg/kg értéket. Ezeket a jogsértéseket a Földművelésügyi Minisztérium és a Nébih honlapján is nyilvánosságra hozzuk. A bioélelmiszerekre gyakorlatilag ugyanazok az élelmiszer-biztonsági szabályok vonatkoznak, mint a konvencionális termékekre, fontos azonban, hogy ezeken felül további követelményeknek is meg kell felelniük.
– A Szupermenta teszt mennyiben javította a vásárlói tudatosságot?
– A Nébih 2014 novemberében a vásárlói tudatosság növelése érdekében indította el szemléletformáló kampányát, a Szupermentát. A program célja, hogy a minőség kérdéskörére fókuszálva terméktesztek formájában segítsen a vásárlóknak az élelmiszerek, élelmiszerlánchoz kapcsolódó termékek tudatos kiválasztásában. A vizsgálatsorozat eredményei bárki számára megismerhetők a Szupermenta honlapon (www.szupermenta.hu).
A program eddigi három éve alatt negyven termékkört vizsgáltak a szakembereink. 1029 terméken mintegy húszezer laboratóriumi mérést végeztek. A kedveltségi kóstolásokon ezernél is többen vettek részt. A terméktesztprogram azonban nemcsak a vásárlóknak, hanem az előállítóknak és a forgalmazóknak is szól, hogy ezáltal valós párbeszéd alakuljon ki a fogyasztók, a szakmai és szakmaközi szervezetek, az előállítók, a forgalmazók és a hatóság között. Ezt szolgálják a kedveltségi vizsgálatok köré szervezett kerekasztal-beszélgetések is. A Szupermenta embléma használatát 2015 novembere óta kérhetik a vizsgált termékcsoportok dobogós helyezettjei. 2017 novemberéig 18 alkalommal éltek a gyártók, forgalmazók ezzel a lehetőséggel, így egy évig használhatják a Szupermenta emblémát a termékek csomagolásán vagy reklámfelületeiken.
– Vannak-e új módszerek az élelmiszer-biztonság növelésére?
– Manapság az információ minden korábbinál nagyobb hatalom, ugyanakkor annyira telítettek a fogyasztók receptorai, hogy az üzenetek átadására sokkal nagyobb figyelmet kell fordítanunk, mint eddig. A fogyasztói magatartás fejlesztéséhez a sajtóval való együttműködésre különösen nagy hangsúlyt helyezünk, és minden jelentős problémát saját kampányokkal is megcélzunk, példaként említhetem az élelmiszer-biztonsági tárgyú „Ételt csak okosan!”, az élelmiszer-minőséggel foglalkozó „Szupermenta”, az élelmiszer-pazarlás visszaszorítását célul kitűző „Maradék nélkül”, a felelős állattartást érintő „Szabad a gazdi” vagy éppen a veszettségmentesítéssel foglalkozó „Ne habozz!”, valamint az erdőtűz-megelőzési programjainkat.
Ki szeretném emelni a hivatalosan 2018-ban induló iskolai programjainkat, amelyekben – a pedagógusokkal együttműködve – a gyerekeket célozzuk meg néhány játékos, könnyen elsajátítható ismeretanyaggal. Meggyőződésünk, hogy 10-15 éven belül beérik ennek az erőfeszítésnek is a gyümölcse, és hozzájárulhatunk egy tudatosabb, figyelmesebb és felelősségteljesebb vásárlói kultúra kifejlődéséhez.
Eddigi eredményeinkre más országokban is felfigyeltek, így nemrégiben meghívást kaptunk egy nemzetközi Horizont 2020 kutatási projektbe, amelyben a kockázatkommunikáció eredményesebbé tételét tűztük ki célul. A Nébih feladata ebben a hatósági eszköztár jó gyakorlatára vonatkozó európai ajánlás kidolgozása. Szakmai oldalról is törekszünk a folyamatos fejlődésre, fejlesztésre. A Nébih professzionális, az országban egyedülálló laboratóriumi hálózatának folyamatos fejlesztése elengedhetetlen, hogy meg tudjunk felelni a kihívásoknak. Az élelmiszerlánc-felügyeleti díj tíz százalékát minden évben kötelezően a laboratóriumokhoz kötődő beruházásokra fordítjuk. Ennek köszönhetően újult meg például az idén a debreceni állat-egészségügyi diagnosztikai laborunk, lehetővé téve, hogy a minta beérkezésétől csupán öt óra alatt eljussunk a vizsgálati eredmény kinyomtatásáig, ami európai viszonylatban is kiemelkedő eredménynek számít. De említhetném a borászati termékek vagy épp a mézek vizsgálata terén végzett fejlesztéseket is. Célunk, hogy ezt a folyamatos fejlődést a jövőben is fenntarthassuk.
A RASFF értesítés
Az EU-tagországokban működő, az élelmiszerekre és a takarmányokra vonatkozó gyorsvészjelző rendszer (RASFF, Rapid Alert System for Food and Feed) létrehozását a 178/2002/EK rendelet írta elő. A RASFF rendszerében a beérkező bejelentések az élelmiszer-biztonsági kockázat mértéke alapján több kategóriába sorolhatók.
(Cikkünk nyomtatásban 2018 februárjában jelent meg a Biztonságpiac Évkönyvben. A -szerk- megj.)
