A megalapításának 25. évfordulóját 2016-ban ünneplő BHE Bonn Hungary Elektronikai Kft. eredetileg német többségi tulajdonosi háttérrel, elektronikai kutatás-fejlesztési profillal jött létre. A ma már kizárólag magyar magánszemélyek tulajdonában álló, árbevételének mintegy hetven százalékát exporttevékenységből realizáló vállalat mostanra a műszaki fejlesztések terén megkerülhetetlen szereplővé vált, több nagy volumenű kutatási projekt résztvevője és vezetője, tevékenységi köre pedig a rádiókommunikációs eszközöktől és berendezésektől az űripari fejlesztésekig számos területet magában foglal.
Egyik ilyen terület a biztonsági célú berendezések fejlesztése, amely az utóbbi években – a trendeket, piaci igényeket követve – némileg átalakult. Az elmúlt időszakban a védelmi ipari tevékenységén belül a súlypont a katonai beszállítói aktivitásról a civil biztonság irányába mozdult el. Kazi Károly, a társaság egyik tulajdonosa és ügyvezető igazgatója ennek okairól kifejtette: a körülöttünk lévő veszélyeket tekintve kicsi az esélye egy külső hadi támadásnak, azonban a mindennapok eseményei mellett nem lehet szó nélkül elmenni. A világban szinte mindenütt egyre nagyobb jelentősége van a gyanús csomagok vagy személyek észlelésének, nyomon követésének, éppen ezért az elektronikai iparágban is érezhetővé vált az a trend, amely a civil biztonság, az úgynevezett homeland security megerősödését jelzi világszerte. Az e területen az elmúlt évtizedben beindult fejlesztések pedig egyre szofisztikáltabb elektronikai megoldásokat eredményeznek, amelyek főként hírszerzési, illetve felderítési célokat szolgálnak.
Kazi rámutatott, a felderítési folyamatoknak több fokozata van: először detektálni kell az adott fenyegetést – például egy védett övezet fölé berepülő drónt –, majd a következő lépésben meg kell határozni, hogy az észlelt fenyegetés mekkora veszélyt jelent, és végül el kell dönteni, hogy képes-e az adott védelmi rendszer ezt a fenyegetést (eszközt) valahogy manipulálni, illetve képes-e megakadályozni az esetleges támadási szándékot. A rádiós kommunikáció terén szerzett több évtizedes tapasztalatának köszönhetően a BHE egyik saját fejlesztésű rendszere is érzékelni tudja –akár egy drón vezérlési hatótávolságán is túl – az eszköz működését, illetve demó szinten olyan iránymérő eszközzel is rendelkeznek, amely nemcsak a szokatlan frekvenciát jelzi, hanem annak az irányát is, a metszéspontokból pedig meg tudja határozni a drón közlekedési irányát.
Az ügyvezető szerint ma már egyértelmű trend, hogy az automatizált rendszerek esetében a „technikának” egyre komolyabb döntéseket kell hoznia. Míg korábban az emberi beavatkozás volt jellemző és egy hierarchikus szervezet hozta a döntéseket, addig a napjainkban egyre szélesebb körben terjedő okos rendszereknek, illetve szoftvereknek jut kiemelt szerep ebben a folyamatban.
A jövőben várhatóan a honvédség is egyre több civil biztonsági feladatot kap, így e területen folyamatosan nőhet az igény arra a szaktudásra, amely a BHE Bonn Hungarynél az elmúlt negyedszázad alatt felhalmozódott.
Az elmúlt évek legfontosabb eseményeire visszatekintve Kazi kiemelt jelentőséget tulajdonít annak, hogy Magyarország 2015-ben csatlakozott az Európai Űrügynökséghez (ESA). A BHE Bonn Hungary 2010-ben saját űripari kutatóközpontot hozott létre, ám e tekintetben sokáig nem tudott kitörni az űripari gyártó és fejlesztő vállalatok beszállítójának szerepköréből. Igaz, a régióból hazánk utolsóként csatlakozott az ESA-hoz, de még így is egy hatalmas piaci szegmenset nyitott szélesebbre az ebben az iparágban érdekelt vállalkozások számára – vélekedett Kazi. Azzal, hogy hazánk az űrügynökség teljes jogú tagja lett, illetve a BHE eddig megszerzett referenciáinak köszönhetően a cég egyre kevésbé van rákényszerülve, hogy a régebbi nyomott árakon dolgozzon.
A BHE szerteágazó tevékenységei között kiemelt helyet foglalnak el a rádiókommunikációs fejlesztések. A társaság az elmúlt évtizedekben nemzetközi viszonylatban is tekintélyes eredményeket ért el a vészhelyzeti kommunikációs rendszerek piacán. Az olyan rendszerek esetében, mint például az alagútban kiépített kommunikációs hálózatok, rendkívül összetett megoldásokról van szó, de a vállalat számos ilyen referenciával rendelkezik a nemzetközi piacokon. E területen a növekedés még mindig tart, hiszen egy folyamatosan bővülő piaci szegmensről van szó – mondta Kazi Károly. Számos nagy volumenű nemzetközi megrendelés mellett a BHE jelentős beszállítói megrendeléshez jutott a magyarországi készenléti szervek kommunikációs hálózata, az úgynevezett Tetra-rendszer kiépítése során is.
Ugyancsak ígéretes területnek tartják a BHE Bonn Hungarynél a drónokkal, illetve az elhárító rendszerekkel kapcsolatos fejlesztéseket. Ezt a területet a BHE-nél ma már egy külön leányvállalat menedzseli, és elsősorban fedélzeti alkalmazásokat (rádiós detektorok, gázdetektor, precíziós eszközök) fejlesztenek. A drónokra nagy szükség lesz például a precíziós mezőgazdaságban, de ugyanígy a meteorológiai előrejelzésekben is – mondta a BHE Bonn ügyvezetője, hozzátéve: az egyik ilyen projektjük igencsak ígéretesnek tűnik.
Azt Kazi is megjegyezte, hogy hazánkban a drónfejlesztés terén az elmúlt években nem sikerült valódi áttörést elérni, nem mintha nem lettek volna akár egészen ígéretes kísérletek. Azonban a jogi szabályozási háttér, illetve az ezekkel kapcsolatos politikai döntés hiánya miatt ez a terület látszólag mozdulatlan az utóbbi néhány évben. Kazi sajnálatosnak tartja, hogy mindezek okán nem sikerült komolyabb hazai referenciát szerezni, illetve mindez a nemzetközi piacra lépést is hátráltatta. A BHE ugyanakkor teljesen nem tette parkolópályára a drónokkal kapcsolatos terveket: rádiókommunikációs eszközeikkel például csatlakoztak a HM EI Zrt. drónfejlesztéséhez is. A társaság által fejlesztett, drónra szerelhető megfigyelő eszközök komoly segítséget jelenthettek volna az elmúlt években az ország déli határszakaszának őrzésében is.
A drónfejlesztések kapcsán Kazi felhívta a figyelmet, hogy nem könnyű egy platformra kerülni a kínai gyártókkal a drónpiacon, ezért a cég az ellentevékenységben, vagyis a megelőzési berendezések fejlesztésében látja a jövőbeli sikerek kulcsát. A cég az úgynevezett counter-UAV vagy pilóta nélküli repülőeszközöket elhárító rendszerek terén jelentős szakmai tudással és tapasztalattal rendelkezik, arról nem is beszélve, hogy ezek a rendszerek nagyságrendileg nagyobb bevételi lehetőséget is jelentenek, mint az „egyszerű” drónpiac. A BHE az elmúlt években kifejlesztett egy olyan radart, amely alkalmas a drónok detektálására, és jelenleg is dolgoznak azon az algoritmuson, amely képes lehet többek között arra is, hogy megkülönböztessen egy pilóta nélküli repülőeszközt egy nagy méretű madártól is.
A BHE ügyvezetője szerint komoly üzleti lehetőségeket rejt az elhárító rendszerek fejlesztése, hiszen egy-egy komplett megoldás több százmillió forintos értéket is képviselhet, és a drónpiac rohamos fejlődésével párhuzamosan a jövőben várhatóan megugrik a megelőző eszközök iránti kereslet is.
(Cikkünk nyomtatásban 2018 februárjában jelent meg a Biztonságpiac Évkönyvben. A -szerk- megj.)