A magyar magánbiztonsági és önkormányzati rendészeti képzés messziről indult, de nagyon jó úton jár – foglalta össze a Biztonságpiacnak adott interjúban a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE RTK) szakirányú tanszékén folyó munkát Christián László. Az NKE RTK Magánbiztonsági és Önkormányzati Rendészeti Tanszékének vezetője szerint az elmúlt években komoly hiány pótlását kezdték meg a magánbiztonság és önkormányzati rendészet elméleti és tudományos megalapozása terén.
– Mi jelenti ma a legfőbb kihívást a magánbiztonsági és önkormányzati rendészeti képzésben?
– A kérdés megválaszolását egy rövid történeti áttekintéssel kell kezdenünk. A rendészettudomány elfogadottságán nagyot lendített az MTA 2008-as befogadása. Akkor a rendészettudomány a IX. Jogtudományi Osztályhoz került. Ez a tudományterület azóta jelentős fejlődést ért el Magyarországon. Két terület ugyanakkor szinte máig „mostohagyereknek” számít: az önkormányzati rendészet, valamint a magánbiztonság. A Rendőrtiszti Főiskolán – érzékelve mindkét terület jelentőségét és az állami felelősségvállalás szükségességét – tíz évvel ezelőtt létrehozták a biztonsági szakirányt, majd a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Rendészettudományi Karán 2013-ban megalakult a Magánbiztonsági és Önkormányzati Rendészeti Tanszék. Ezért köszönet illeti az egyetem, a kar és a fenntartói testület tagjait.
Komoly hiba lenne, ha az állam nem vállalna felelősséget e két terület iránt, hiszen azzal együtt, hogy a magánbiztonság szigorúan piaci alapokon működik, a vezetőképzés itt van a legjobb „kezekben”. Éppen ezért a legnagyobb kihívást az jelenti, hogy megfeleljünk a piac diktálta elvárásoknak. Egy magánbiztonsági cég mindent a profitban mér, minden ráfordításuknak indokoltnak kell lenni, miközben az állami rend védelme elsődlegesen a közérdek szolgálatát jelenti. Noha ezek látszólagos ellentmondásban vannak, meg lehet találni azokat a pontokat amelyekben a két terület erősítheti egymást. Egy jól működő magánbiztonsági rendszer a biztonság megteremtésében rengeteg terhet levehet az állam válláról, de egyszerre kell megfelelni az állam által támasztott követelményeknek, illetve a piaci elvárásoknak. Mindez persze főként a magánbiztonságra igaz, az önkormányzati rendészet egyfajta átmenetet jelent az állam és a magánbiztonság között.
– Mindezek alapján hol tart ma a magánbiztonság és az önkormányzati rendészet tudományos, illetve tudományszervezési szempontból?
– Az önálló egyetemi tanszék életre hívása óriási lökést adott ennek a területnek. A tanszék minden tőle telhetőt megtesz azért, hogy az elméleti és tudományos megalapozásban élen járjon, a „megörökölt” tudományos hiátust betöltse. Az elmúlt négy évben többtucatnyi publikáció született e témákban, megszületett hét egyetemi tankönyv, és az egyetem történetében először elindult az önkormányzati rendészeti specializáció. Az önkormányzati rendészetet immár önkormányzati vezetőknek is oktatjuk, több olyan PhD-hallgató van, aki önkormányzati rendészetből, illetve magánbiztonságból írja a doktori dolgozatát. Ez hatalmas előrelépést jelent. Kézzelfoghatók az eredményeink: nemzetközi konferenciákon veszünk részt, egyre több energiát fordítunk tehetséggondozásra, a Tanszéki Tudományos Diákkör fejlesztésére. Mára elkezdett kialakulni az az oktatói-kutatói bázis, amelyre a jövőt lehet építeni, illetve reményeink szerint 2019 őszén elindíthatjuk a magánbiztonsági és az önkormányzati rendészeti mesterképzést is. Ezt a célt, valamint az elméleti, tudományos alapozó munkát szolgálja egy 2017 őszén létrehozott tudományos kutatócsoport is. A Magánbiztonsági és Önkormányzati Rendészeti Kutatócsoport úgynevezett alapkutatásának célja egy átfogó helyzetértékelés, problématérkép megrajzolása, valamint nemzetközi kitekintés elvégzése. Érdemes megfontolni, hogy a hazai anomáliák kezelése, illetve a rendszer továbbfejlesztése érdekében milyen nemzetközi jó gyakorlatok implementálhatók. Alaptételként kell elfogadni, hogy a közrend erősítésének kulcsa a rendészetben érintett szervezetek hatékony együttműködése. Ennek négy pillére van: az állami rendvédelem (elsősorban a rendőrség és a rendvédelmi szervek), az önkormányzati rendészet, a magánbiztonság és a civil bűnmegelőzés, amelynek fő megtestesítője az Országos Polgárőr Szövetség. Különösen fontosnak tartom hangsúlyozni a komplementer rendészeti megközelítést, amely egymás tevékenységének kölcsönös kiegészítését takarja.
– Milyen nemzetközi tapasztalatot sikerült összegyűjteni az elmúlt években?
– A tanszék képviselői az elmúlt években jártak többek között Katalóniában, Marseille-ben, Szlovákiában, Szlovéniában, Ausztriában, Angliában, ahol a magánbiztonság és az önkormányzati rendészet működését vizsgálták. Tavaly ősszel egy hónapra vendégünk volt Andrej Sotlar, a Maribori Egyetem Igazságügyi és Biztonsági Karának dékánja, továbbá számos nemzetközi konferencián vettünk részt. Rengeteget lehet tanulni a nemzetközi példákból, különösen a hasonló történelmi hagyományokkal rendelkező közép-kelet-európai országok (visegrádi országok, Szlovénia) példáiból vagy a fejlett nyugati országok rendészeti gyakorlatából.
– Az elmúlt öt esztendő alapján hogyan foglalhatók össze azok az újdonságok, amelyek a tanszéknek köszönhetően megjelentek a szakirányú felsőoktatásban?
– Míg 2013-ban csupán háromfős oktatói állománnyal indultunk, ma a külsős oktatóinkkal együtt tízen dolgoznak a tanszéken. A képzésünk messziről indult, de nagyon jó úton járunk. A kezdetekhez képest valamennyi tantárgyat újragondoltuk a szakmai igények és az aktuális kihívások alapján. Az egyetemen kidolgoztuk és elindítottuk a magánnyomozó és elektronikus információbiztonsági, illetve az önkormányzati rendészeti specializációkat. A 2014-ben még a Farkasvölgyi úton kialakított magánbiztonsági szaktanterem, jelentősen kibővítve, a Ludovika Campus új oktatási épületének egy negyvenfős tantermébe települt. Az impozáns szaktanteremben a legfejlettebb biztonságtechnikai eszközök, berendezések állnak rendelkezésre szakmai partnereink felajánlásainak köszönhetően. Tavaly ősszel adtuk át az új, rendkívül jó minőségű technikai ruházatot a nappali tagozatos hallgatóinknak, emellett rendszeresen szervezünk szakmai napokat és konferenciákat.
Az érdeklődés folyamatosan nő a biztonsági szakirány iránt, ennek köszönhetően egyre több hallgató egyre magasabb pontszámokkal kerül be erre a képzésre. Mostanra a tanszék is rengeteg meghívást kap különböző konferenciákra, szakmai rendezvényekre, az elismertségünk jól érzékelhetően és folyamatosan nő, de a fejlődésnek talán a legfontosabb mércéje, hogy a végzett hallgatóink kiváló állásajánlatokat kapnak a munkaerőpiacról.
Több mint húsz céggel, önkormányzati rendészeti és szakmai szervezettel áll szoros együttműködésben a tanszék. Hallgatóinkat mindenütt szívesen fogadják nyári gyakorlatra, diplomaszerzésük után pedig szívesen foglalkoztatják tovább őket főállásban is.
(Cikkünk nyomtatásban 2018 februárjában jelent meg a Biztonságpiac Évkönyvben. A -szerk- megj.)
