A honvédelem nemzeti ügy, ezért a honvédségnek aktív, élő kapcsolatot kell kialakítania a civil társadalommal – mondta a Biztonságpiacnak adott interjúban Benkő Tibor vezérkari főnök. Már kézzelfogható eredményei is vannak a Zrínyi 2026 programnak, a honvédség költségvetésének mintegy harmadát pedig fejlesztésekre fordítják.
– Hogyan értékelhetők a magyarországi haderőfejlesztés legfontosabb sarokpontjai 2018 elején?
– A Zrínyi 2026 honvédelmi és haderő-fejlesztési program elődleges célja egy korszerű eszközökkel felszerelt, a kor biztonsági kihívásaira adekvát válaszokat adó honvédség létrehozása úgy, hogy biztosítva legyen az a társadalomból építkező hátország is, amely önként, de tudatosan gondolkodik és tesz az ország biztonságáért. Ennek szellemében két részre oszlik a program: honvédelmi és haderő-fejlesztési ágra. A honvédelmi rész hivatott arra, hogy biztosítsa a megfelelő utánpótlást és tartalékot. Ennek szellemében az egyik legfontosabb célkitűzése a hivatásos és szerződéses állomány feltöltöttségének növelése, az állomány megtartása. Ezzel egyidejűleg kiemelt feladat aktív, élő kapcsolat kialakítása a civil társadalommal, hiszen a honvédelem nemzeti ügy. Az állampolgárok honvédelmi elkötelezettségét számos program és intézmény szolgálja. Ezeknek egyik zászlóshajója a területi elven újjászervezett önkéntes tartalékos rendszer. A haderőfejlesztés az elkövetkező években a Magyar Honvédség összes átfogó képességét és fegyverrendszerét érinti: a légierő és a szárazföldi haderőnem valamennyi területét modernizáljuk, de megújul a logisztikai, a katona-egészségügyi és a vezetési rendszer is. A katonákat új, korszerű és lehetőleg hazai gyártású eszközökkel szereljük fel, a tüzér- és páncéltörő tüzér képesség újjáélesztése érdekében új eszközök beszerzését tervezzük, modernizáljuk és fejlesztjük a Magyar Honvédség híradó-informatikai és tábori vezetési rendszerét. A Magyar Honvédség merev és forgószárnyas légiszállító-képességének és kapacitásának jelentős modernizálása és bővítése folyamatban van, emellett modern radarokra, a légvédelmi rakétaegységeink megújítására is szükség van, hogy hatékonyan egészíthessék ki az ország légterét védő Gripen vadászgépeink képességeit. Továbbfejlesztjük a Magyar Honvédség különleges műveleti képességét is.
– Eddig milyen eredményei vannak a Zrínyi 2026 programnak?
– Egy olyan átfogó, a honvédelem és a honvédség minden területét érintő megújítási, modernizációs program, mint a Zrínyi 2026, nem egyik pillanatról a másikra valósul meg. A munka elkezdődött, a részletes ütemtervek elkészültek, és a honvédség költségvetésének már tavaly is több mint 20, idén pedig mintegy 30 százalékát fejlesztésre fordítjuk. Ami pedig az eredményeket illeti, büszkék lehetünk arra, hogy a programban foglaltaknak már kézzelfogható eredményei is vannak. Elindult az önkéntes tartalékos rendszer újjászervezése, az önkéntes területvédelmi tartalékos rendszerhez csak tavaly mintegy ezren csatlakoztak, és munkát tovább folytatjuk, hiszen az a célunk, hogy Magyarország összes járásában legalább egy századnyi erő álljon készen tartalékosokból. A területvédelmi tartalékos kötelékek felszereléséhez korszerű egyenruhákat és Land Rover Defender terepjárókat szereztünk be. Dandárszintű szervezetté fejlesztettük a különleges műveleti alakulatunkat. Megkezdődött a katonák egyéni felszerelésének, ruházatának megújítása: március végéig új hadigyakorló egyenruhával szereljük fel a katonákat. Közel kétszáz terepjáró gépkocsi, hatszáz személygépkocsi és számos speciális gépjármű beszerzése történt meg. A helikopterflottánkból nagyjavításon estek át a Mi–17-es szállítóhelikopterek, valamint a Mi–24-es harci helikopterek üzemidejét is meghosszabbítjuk, ugyanakkor nem mondtunk le az új vagy újszerű, modern helikopterek beszerzéséről sem a fejlesztési ciklus során. Az elavult Jak–52-es kiképző repülőgépeink helyett új, korszerű, Zlin típusú gyakorló, felderítő repülőgépeket szereztünk be, és ismét hazai bázisra helyeztük át a pilótaképzést. A légi szállítási képesség megújítása érdekében két csapatszállító repülőgépet szereztünk be.
– Az európai biztonsági környezet változásai konkrétan milyen haderő-fejlesztési lépéseket tesznek szükségessé Magyarországon?
– Sokat változott Magyarország biztonsági környezete az elmúlt években. E változások pedig olyan gyorsak, mélyrehatók és alapvetők voltak, hogy az új helyzet gyakorlatilag új korszaknak tekinthető. A világ konfliktuszónáiban egyre nagyobb szerephez jut az aszimmetrikus és a hibrid hadviselés, amely módszer elmossa a béke és a háború közötti éles határvonalat. Nyilvánvaló, hogy fel kell készülnünk a kibertérből érkező kihívásokra, azonban nem mondhatunk le a hagyományos eszközök fejlesztéséről sem, hiszen a Magyar Honvédségnek alkalmasnak kell lennie a hazánk biztonsági környezetében megjelenő, a hagyományos katonai erő alkalmazását megkövetelő nem hagyományos veszélytényezők elleni fellépésre is. Elég csak az olyan aszimmetrikus veszélytényezőkre gondolni, mint a tömeges illegális migráció vagy az Európa-szerte fennálló terrorfenyegetettség.
– Milyen válaszokat adhat a hazai honvédelem a hibrid hadviselés korszakának új kihívásaira?
– Az új típusú kihívásoknak megfelelően kiemelt figyelmet fordítunk a kibervédelemre. A kibertér ma már külön műveleti színtérnek tekinthető. A hibrid hadviselés elleni fellépéshez a Magyar Honvédségen belül a fejlesztések részeként egy olyan kibervédelmi rendszer jön létre, amely megakadályozza a szemben álló fél behatolását a vezetési és irányítási rendszereinkbe, valamint felfedi a hálózatok elleni támadó tevékenységet. Azonban a kibertérből érkező kihívások olyan összetettek, hogy kezelésük nemzetközi koordináció és együttműködés nélkül elképzelhetetlen, ebben kiemelt szerepet játszik az európai és az euroatlanti együttműködés.
– Hogyan értékeli a Magyar Honvédség együttműködését a hadi- és védelmi ipari vállalatokkal? Milyen szerepet töltenek be ezek a vállalatok a beszállítói láncban ma Magyarországon?
– A hazai védelmi ipar fellendítése fontos szempont, már csak az ország, a gazdaság érdekében is. Azonban a katona sohasem tárgyal vagy dönt konkrét típusokról, gyártókról akkor, amikor a haderő technikai eszközeinek beszerzéséről, megújításáról van szó, hanem kritériumokat ír elő, hogy a beszerzendő eszköznek milyen feltételeknek kell megfelelnie, milyen képességekkel kell rendelkeznie. Ha ezeknek a feltételeknek hazai gyártók is meg tudnak felelni, az természetesen külön öröm. Vannak régóta tartó együttműködések hazai gyártókkal, mint például a tehergépjárművek vagy a katonák egyéni felszerelése esetében. De a Zrínyi 2026 keretében hazai fejlesztés nyomán itthoni gyártásban készülnek a honvédség számára fejlesztett buszok, a tüzér- és páncéltörő tüzér képesség újjáélesztése során pedig a hordozó platformok, valamint a kiegészítő eszközök esetében szó lehet a hazai védelmi ipar bevonásáról is. Az biztos, hogy a Zrínyi 2026 program fontos tényezőként számol a hazai védelmi ipar minél szélesebb körű, átgondolt fejlesztésével, valamint lehetséges bővítésével, annak gazdaságélénkítő és munkahelyteremtő hatásaival együtt.
(Az interjú nyomtatásban 2018 februárjában jelent meg a Biztonságpiac Évkönyvben. A -szerk- megj.)
