Figyelemre méltó eredmények, trendek olvashatók ki a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT) felméréseiből. A szellemi tulajdoni jogsértésekhez és a hamisításhoz kapcsolódó kutatások jól mutatják a fogyasztók különböző korcsoportjainak tudatossági szintjét és persze az újonnan megjelenő, hamisításhoz kapcsolódó jogsértéstípusokat is.
A hamis termékekkel kapcsolatos vásárlói szokásokról jó áttekintést adnak azok a 2017-es felmérési eredmények, amelyeket a HENT megbízásából a Tárki készített egy ezerfős mintán – mutatott rá Németh Mónika, a testület titkára. Mint elmondta, a felmérés szerint a válaszadók 15 százaléka vásárolt az elmúlt egy évben valamilyen hamis terméket. Ha viszont konkrét termékcsoportokat vizsgálunk, akkor már a válaszadók közel negyede „vallotta be”, hogy vásárolt kétes forrásból.
A „legkelendőbb” termék a hamis ruha volt 18 százalékkal, amit a hamis illatszerek, élelmiszerek és szoftverek követtek öt, illetve három-három százalékkal. Hamis gyógyszereket csak a megkérdezettek egy százaléka vásárolt, ami azonban kedvezőbb képet fest e terület általános helyzetéről. A 2008 óta rendszeresen megszervezett, a HENT részvételével 2017 szeptemberében lezajlott gyógyszerhamisítás elleni nemzetközi X. Pangea-akció és -kampány eredményeként 51 millió dollár értékben összesen 25 millió hamis tablettát foglaltak le a közreműködő hatóságok, ami a Pangea- akciósorozat történetében rekordmennyiségnek számít.
Egy másik, 2017-ben végzett kutatás 18–26 év közötti fiatalok szellemi tulajdonnal, különösen a szerzői jogi védelem alatt álló tartalmak online felhasználásával, valamint a termékhamisítással kapcsolatos ismereteit, attitűdjét vizsgálta. A megkérdezettek több mint négyötöde (84 százalék) zenehallgatásra, háromnegyede (75 százalék) filmnézésére, kétharmada vásárlásra, ötven százaléka pedig különböző játékra is igénybe veszi az internetet. Ezek azért nagyon lényeges arányszámok – hangsúlyozta Németh –, mert jól mutatják a fiatalok körében egyre terjedő szerzői jogsértések, „kalózkodás” terepének nagyságát. Ráadásul a klasszikus torrentezés mellett a videómegosztó tartalmak letöltése is egyre nagyobb számban fordul elő, ami tovább növeli a zenei alkotók és a hangfelvételeket, videóklipeket elérhetővé tévő internetes szolgáltatók reklámbevételei között tátongó értékhézagot. Az utóbbi években jelent meg a televízió csatornák – előfizetési díj ellenében – jogsértő módon történő internetes megosztása, ami szintén az audiovizuális művek alkotóinak bevételeit csapolja meg.
Az említett visszaélések térnyerése önmagában is indokolttá teszi a vásárlói tudatosság növelését az internethasználó fiatalok körében, és sajnos a tartalmak jogsértő letöltésétől már csak tényleg „egy-két kattintásnyira van” a hamis termékek megvásárlása. Új jelenség, hogy egyre több zárt Facebook-csoport jön létre, amelyeken belül hamis termékek értékesítése zajlik kizárólag a csoport tagjai részére. Emellett az internetes kereskedelem egyre jelentősebb részét teszik ki az úgynevezett dropshipperek, akik begyűjtik a pénzt, felveszik, majd továbbítják a rendelést a jellemzően távol-keleti gyártónak, aki már közvetlenül küldi a vevőnek az árut. Tehát a dropshipper csak közvetít, de áruküldést nem végez, így minimalizálja a lebukási kockázatot, de ugyanúgy fennáll a büntetőjogi és polgári jogi felelősségük, mint a hamisítás egyéb válfajainál.
A felsorolt példák jól mutatják, hogy mennyire fontos a hamisítással szembeni tudatos társadalmi magatartás fejlesztése. E célok megvalósítása új megközelítéseket, de a már bevált eszközök, hagyományok megőrzését is megkívánja, amiben a szakterület élére került vezetők elkötelezett partnerek.
Változások
2017-ben a HENT a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH) fejlesztési és innovációtámogatási elnökhelyettese, Kállayné Csik Ildikó operatív irányítása alá került, az SZTNH elnöke, egyúttal a HENT elnökhelyettese pedig Łuszcz Viktor lett. A HENT elnöke továbbra is az igazságügyi miniszter maradt, míg a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala felügyeletét 2017-től a nemzetgazdasági miniszter látja el.
(Cikkünk nyomtatásban 2018 februárjában jelent meg a Biztonságpiac Évkönyvben. A -szerk- megj.)
