A kínai hadiflotta ugrásszerűen fejlődik mind mennyiségi, mind minőségi szempontból, az amerikai F–35 program hasít, az oroszok és kínaiak már az 5. generációs harci repülőgépeiket fejlesztik. Azt gondolhatnánk, hogy a haditechnika jövőjét a miniatűrizáció, a robotika, az irányított energiájú vagy elektromágneses fegyverek jelentik majd. Hát nem.
A jövő hadviselését technikai szempontból leginkább meghatározó tanulságokat a szíriai polgárháború eseményeiből lehetne levonni, azaz a mögöttünk hagyott fél évtized legfontosabb fejlesztései egy háború poklából kerülnek ki. A polgári és katonai technika háziasítása, illetve az egyértelműen polgári eszközök katonai felhasználása egyidős a történelemmel – gondoljunk csak a kiegyenesített kaszára vagy a Molotov-koktélra. Mindazonáltal napjainkra nemcsak a katonai eszközök civil használata válik egyre gyakoribbá, hanem elkezdődött egy erőteljes fordított folyamat is, amelynek során a modern technika vívmányai – polgári alkalmazásuk mellett – katonai feladatokban is feltűnnek.
Az interneten 2014-ben felbukkant kép, amelyen egy turbános felkelő egy kormányzati raktárból zsákmányolt második világháborús Sturmgewehr 44-es automata karabélyt fejleszt tovább egy távirányítású fegyverállvánnyal, inkább az érdekesség kategóriájába tartozott. A ki tudja, hogyan beszerzett, de egyértelműen tömeggyártott és interneten elérhető alkatrészeket felhasználó ellenálló volt a kezdet. Azután ahogy jöttek a hírek (és a filmfelvételek) az Iszlám Állam által rendszeresen használt, a polgári drónokból átalakított, 30-40 milliméteres gránátokat hordozó drónokról vagy a nagy sikerrel felhasznált, kisteherautókra szerelt nehéz géppuskákról, gépágyúkról, a „technicalokról”, az új irány megjelenése egyértelművé vált.
A fenti könnyű „harci járművek”, illetve a polgári drónok felhasználásának tapasztalatai egyelőre csak az orosz védelmi minisztérium által megalakítandó „szuperkönnyű”, illetve a több ország által fejlesztett „öngyilkos” drónok formájában jelentek meg. Az azonban biztosra vehető, hogy az aszimmetrikus konfliktusok által kiváltott fejlesztések megteremtik a válaszlépéseket, ugyanis egyetlen egy ország sem engedheti meg magának, hogy az új típusú kihívásokra ne adjon megfelelő választ.
(Cikkünk nyomtatásban 2018 februárjában jelent meg a Biztonságpiac Évkönyvben. A -szerk- megj.)
