A legkorszerűbb fejlesztések, „okos eszközök”számos lehetőséget kínálnak a munkahelyi biztonság növeléséhez, ám a biztonsági szempontok vállalatirányítási szintű képviselete és az erre alkalmas, korszerű tudású, szemléletű munkavédelmi szakemberek nélkül nem használható ki a high-tech eszközök tudása.
A munkahelyek biztonságát növelő innovációk közül az egyik legfontosabbat nem a tervezőasztalokon, az új műszaki magoldások között kell keresni, sokkal inkább a fejekben, egészen pontosan a munkahelyek irányítását, kultúráját formáló döntéshozók fejében – véli Géczi Rudolf vállalati munka- és környezetvédelem- szakértő, a Budapesti Műszaki Egyetem munkavédelmi szakmérnök szakirányú továbbképzésének tanára. Egy, a motivációra, a szakirány választására vonatkozó rögtönzött kutatás a munkavédelmet tanuló, jellemzően harminc év feletti hallgatók körében azt a megdöbbentő eredményt hozta, hogy jelentős részük csupán azért tanul itt, mert „küldték” őket. Ez sajnos egy régi, „átkos” beidegződés túlélését mutatja, vagyis a megfelelni akaró, esetleg még útkereső kollégákból próbálnak „munkavédelmist” faragni – magyarázza a szakmai kommunikációt tanító szakember.
E megközelítés már eleve magában hordozza a kontraszelekció lehetőségét. Nyilván többségük nem érzi a szakma vonzerejét, nem alakul ki bennük valódi hivatástudat. A kisebbséget viszont, akik elkötelezetten foglalkoznak a munkahelyek biztonságával, akik képezik magukat, hamar kudarcélmények érik, mivel sokszor lehetetlennek érzik összeegyeztetni a munkavédelmi elvárásokat az adott üzletmenet kihívásaival, és túl gyakran kell szemlesütve nézniük, ahogyan döntéseket hoznak a fejük felett. Géczi szerint mindez a vállalatokon belül az EHS-terület (munkahelyi egészség, biztonság- és környezetvédelem) ellehetetlenüléséhez, majd a munkahelyi eredetű balesetek, megbetegedések számának növekedéséhez vezet.
Megoldás pedig volna. Először is szakítani kell a jogszabályok „szajkózásának”, illetve azok sablonos számonkérésének gyakorlatával. – Nem vitatom, hogy a szabályok ismerete alapvető fontosságú – hangsúlyozza Géczi –, de a munkavédelem vállalati optimumát a szervezet vezetőjének elkötelezettsége, egy erős vállalatirányítási rendszer, egy hiteles, jól képzett munkavédelmi vezető együttműködése tudja csak megtalálni és megőrizni. A munkavédelmi szakembernek meg kell ismernie a szervezet minden egyes területét és folyamatát, ami csak a vállalati „vérkeringésbe” kapcsolva lehetséges. Ezt viszont segíthetik olyan informatikai alkalmazások, amelyek képesek a jelentős ráfordítások árán beszerzett és működtetett vállalatirányítási rendszereken belül kezelni a biztonsági folyamatokat, feladatokat. Vagyis – hangsúlyozza a szakértő – még ha a technikai háttér adott is, akkor is szükség van egy olyan szakemberre, aki elkötelezetten, értő módon működteti azt, vagyis nem azért, mert odatették vagy küldték.
A felkészültség, az innovatív, rendszerszemléletű gondolkodás fontossága létkérdés. A munkahelyi egészség-, biztonság- és környezetvédelem szakemberei és eszközrendszere – ágazattól függetlenül – kénytelenek lépést tartani az alapanyagok, a technológiák és az informatikai, termelésirányítási rendszerek fejlődésével. Joggal merül fel a kérdés, hogy milyen módon alkalmazhatók a korszerű munkavédelmi ismeretek és a XXI. század high-tech fejlesztései, hiszen a mesterséges intelligencia, a gépi tanulás, az e-learning eszközök, a drónok vagy éppen a viselhető okos technológiák már rendelkezésünkre állnak – veti fel Rogányi Zoltán, az Alemona Hungary Kft. munkavédelmi szakértője.
Gondoljunk csak a gépkocsikba, gépekbe épített szenzorokra, rendszerekre, amelyek képesek jelezni, ha egy folyamat nem működik megfelelően, sőt egyes esetekben be is tudnak avatkozni, például korlátozzák vagy letiltják a működést. Innen már csupán néhány lépés az automatikus gépi tanulás és az egyre fejlettebb mesterséges intelligencia, amelyek újraértelmezték a gyártóüzemek működésének termelésszervezési és felügyeleti lehetőségeit is. Egy ilyen rendszer képes egészen kicsi vagy éppen emberi beavatkozás nélkül hatékonyan közreműködni a hibák észlelésében. Például az eszköz képes bármilyen nem megfelelő folyamatot észlelni, túlmelegedést, alkatrésztörést, -meghibásodást, anyagelakadást, ami lehetővé teszi a megelőző karbantartások és javítások hatékonyabb, költségkímélőbb, biztonságosabb megvalósíthatóságát.
A szakértő kiemelte, hogy a meghibásodások kiküszöbölésével és a robotika felhasználásával a gépek biztonságos használatának fejlesztése mellett a dolgozók alaposabb képzése is nagymértékben hozzájárul mindehhez. Modern, technológiai szempontból fejlett e-learning eszközök használatával a munkáltató minden esetben biztosíthatja a napi tevékenységbe rugalmasan illeszthető, megfelelő képzési modult a munkavállalók számára.
Ha már a munkavállalókat említettük, érdemes kitérni a viselhető eszközökben rejlő lehetőségekre is. Rogányi azt tapasztalja, hogy a hétköznapokban használatos viselhető eszközök előretörése feltartóztathatatlan, fejlettségük a népszerűségükkel együtt növekszik. Könnyedén elérhetők már olyan eszközök, amelyek képesek valós időben felügyelni a munkaterületeket, monitorozni a dolgozók tartózkodási helyét és az esetleges kvázi- és tényleges baleseteket, közben a különböző projekttel vagy munkavédelemmel kapcsolatos értesítéseket küldeni a koordinációt ellátó vezetőknek. Előkészületben vannak olyan rendszerek is, amelyek valamilyen adattároló és -továbbító technológia segítségével képesek magasban történő munkavégzésnél a kikötési pontokat is ellenőrizni, a biztonsági és egészségvédelmi terv alapján szabálytalan munkavégzést azonosítani, ezen adatokat elemezni, kiértékelni és erről a megfelelő szervezeti egység számára adatokat, riasztásokat küldeni. Az építőipari kivitelezések ellenőrzése a dróntechnológia alkalmazásával és az optimális emberi erőforrás felhasználása mellett ellenőrizhetővé válik.
Persze a technológiák önmagukban csupán lehetőséget biztosítanak arra, hogy termelékenyebbé és biztonságosabbá tegyék a munkahelyeinket. Az igények pontos felmérése, a megfelelő program kiválasztása, a rendszerek összehangolása nagy szakértelmet igénylő feladat, de elengedhetetlen feltétele annak, hogy ezek a jövőbe mutató eszközök a munkavégzés valóban hatásos kiegészítőivé váljanak.
(Cikkünk nyomtatásban 2018 februárjában jelent meg a Biztonságpiac Évkönyvben. A -szerk- megj.)
