A kémkedés elleni törvény megsértése miatt három és fél évi szabadságvesztésre ítélték a Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) egy volt ügynökét, Jeffrey Sterlinget, aki a The New York Times munkatársát beavatta egy olyan titkos művelet részleteibe, amelynek célja az iráni nukleáris program akadályozása volt – közölték kedden amerikai napilapok.
Januárban az esküdtszék, ha nem is egyhangúlag, de mind a kilenc vádpontban bűnösnek találta a 47 éves Sterlinget. Ebből hat vádpont nemzetbiztonságra vonatkozó információ felhatalmazás nélküli nyilvánosságra hozásával kapcsolatos.
Noha az elítélt, aki ellen az első világháború idején elfogadott kémkedés elleni törvény alapján indítottak eljárást, több mint húsz évet is kaphatott volna, az ügyvédjei fellebbezést helyeztek kilátásba a virginiai Alexandriában hétfőn kihirdetett ítélettel szemben.
Bár a büntetés mértéke sokkal enyhébb, mint amit az igazságügyi minisztérium el szeretett volna érni, Sterling bűnösnek nyilvánítását győzelemként könyvelhette el az Obama-kormány, amely példátlan kampányt folytat azon hivatalnokok ellen, akik biztonsági ügyekben felsőbb engedély nélkül értesüléseket szivárogtatnak ki a sajtónak.
Sterling elítéltetésével az ügyészek annak ellenére sikerrel jártak, hogy a titkos információkat nyilvánosságra hozó James Risen kétszeres Pulitzer-díjas újságírót többéves eljárás ellenére sem tudták rávenni forrásának feladására. A vád így kénytelen volt közvetett bizonyítékokra támaszkodni.
Jeffrey Sterling a CIA Iránnal foglalkozó osztályán dolgozott, és iráni hírszerzéssel foglalkozott. Risen 2006-ban megjelent State of War (Hadiállapot) című könyvében egyebek között azt írta, hogy a CIA hozta tévedésből a teheráni kémelhárítás tudomására az Iránban beszervezett ügynökök névsorát. A szerző azt is állította, hogy az amerikai kémszervezet – akaratlanul ugyan – maga adott leírást az irániaknak arról, hogyan kell atombombát gyártani.
Az eljárás alapvetően a második témakörre összpontosított. A könyv szerint az amerikai hírszerzés egy neki dolgozó, Merlin fedőnevű orosz atommérnök segítségével hibás információkkal igyekezett ellátni Iránt a nukleáris fegyver összetevőiről, ám nem kizárt, hogy a megtévesztési kísérlet a visszájára sült el, és az akadályozás helyett éppen hogy megkönnyítette az irániak dolgát.
Sterling védelme az állította, hogy a volt ügynöktől származó értesülések egy kongresszusi alkalmazotton keresztül jutottak el az újságíróhoz, így a vádlott nem bűnös. Az ügyvédek előzetesen azt kérték Leonie M. Brinkema bírótól, hogy ítélete legyen összhangban azokkal, amelyeket kollégái titkos információk más kiszivárogtatóinak ügyében hoztak. Közülük David Petraeus, a CIA volt igazgatója, aki az életrajzát író szeretőjének bepillantást engedett titkosított anyagokba, kétévi felfüggesztett szabadságvesztést és százezer dolláros bírságot, John Kiriakou volt CIA-ügynök, aki egy másik fedett ügynök nevét szivárogtatta ki, harminc havi börtönt, Stephen Jin-Woo Kim, a Pentagon volt fegyverzetszakértője, aki a Fox Newsnak szivárogtatott, 13 havi szabadságvesztést kapott. Az ügyészek szerint Sterling ügye nem volt összevethető a másik hárommal.
