Gyilkossággal, nők megerőszakolásával és fosztogatással vádolta meg az ENSZ a dél-szudáni kormányerőket. A világszervezet emberi jogi főbiztosa hivatalának honlapján közzétett 17 oldalas jelentés szerint a kormány a felperzselt föld és a megfélemlítés taktikáját alkalmazta ellenfeleivel szemben a 2015-ös polgárháború alatt.
A kormányerők a fogyatékosokat és a gyerekeket sem kímélve mészárolták le azokat a civileket, akik tudomásuk szerint az ellenzéket támogatták – mutatott rá közleményében a hivatal. Hozzátette, hogy a szörnyűségek repertoárja széles volt: az embereket „élve elégették, megfojtották, agyonlőtték, felakasztották vagy feldarabolták”.
A kormány gyakorlatilag felhatalmazta a dél-szudáni hadsereg katonáit és a vele szövetséges milíciákat arra, hogy mintegy zsoldként bárkit megerőszakolhassanak, aki az útjukba kerül – áll a közleményben.
2015 áprilisa és szeptembere között egyedül Dél-Szudánban több mint 1300 szexuális bűncselekményt követtek el a világszervezet értesülése szerint. Az ENSZ munkatársai október és január között a helyszínen mérték fel a helyzet súlyosságát.
Az egyik esetben a katonák azon vitatkoztak össze, hogy megerőszakoljanak-e egy hatéves kislányt, akit végül agyonlőttek. Az ENSZ védett táboraiban élő nők sem voltak biztonságban, mikor tűzifát vagy élelmet gyűjtöttek a környéken.
Zeid Raad al-Husszein emberi jogi főbiztos hangsúlyozta, hogy a jelentésben leírt esetek a valóságnak csak egy szeletét mutatják. A nemzetközi közösség akkoriban nem figyelt fel a megfélemlítés és a háború eszközeként tömegesen használt szörnyűségekre – tette hozzá.
Az egyik esetben a kormányerők állítólag körbevettek hatvan marhapásztort, és beterelték őket egy katolikus templom közelében található konténerbe. Csak egyikük élte túl, a többiek két napon belül mind megfulladtak.
A 2015 novembere előtti egy évben egyes becslések szerint mintegy 10 550 civil vesztette életét Dél-Szudánban, közülük 7165 az erőszak következtében, míg 829-en megfulladtak.
Az ENSZ-jelentés szerint a mészárlás szándékos, módszeres és etnikai alapú volt, azaz kimerítheti a háborús bűn fogalmát. Bár az emberi jogi iroda hangsúlyozta, hogy a polgárháború alatt minden fél követett el emberiesség elleni bűncselekményeket, többségükért a kormányerők tehetőek felelőssé. 2015-ben nem volt szervezett ellenállási mozgalom, így a civilek teljesen ki voltak szolgáltatva a hadsereg kénye-kedvének.
Husszein azt javasolta, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsa vegye fontolóra a Dél-Szudánnal szemben már érvényben lévő szankciók kibővítését átfogó fegyverembargóvá. Az emberi jogi főbiztos úgy véli, hogy az ügyet a Nemzetközi Büntetőbíróság előtt kellene vizsgálni, ha a többi jogi lehetőség zsákutcának bizonyul.
2013 decemberében elmérgesedett a viszály az eltérő etnikai csoporthoz tartozó Salva Kiir elnök és helyettese, Riek Machar között, és polgárháború tört ki a világ legfiatalabb országának számító, 2011 óta független Dél-Szudánban. A mészárlás és az éhínség miatt tízezrek haltak meg, és kétmillióan váltak földönfutóvá. Az ENSZ jelenlegi jelentése szerint az emberi jogok dél-szudáni helyzete a legaggasztóbbak közé tartozik a világon.
