Az Európai Bizottság (EB) egy olyan intézkedéscsomagot jelentette be, amellyel bővítenék a repülőtereken várakozásra kényszerülő légi utasok jogát a tájékoztatáshoz, az ellátáshoz és ahhoz, hogy más útvonalon minél hamarabb eljuthassanak célállomásukra.
Az EB szándékai szerint javulnak a panasztételi eljárások és a végrehajtási intézkedések is, hogy az utasok az őket megillető jogokat valóban igénybe tudják venni. A légi utasok jogaira irányuló javaslat tisztáz néhány jogilag homályos területet, és új jogokat vezet be.
Siim Kallas, a Bizottság alelnöke szerint fontos, hogy az utasjogok ne csupán papíron létezzenek. A repülőtereken rekedt utasok számára mi sem fontosabb, mint hogy mihamarabb hazajussanak, ezért áll az intézkedések középpontjában a tájékoztatás, az ellátás és az eredményes más útvonalra terelés. A cél az, hogy az utasok a lehető leggyorsabban eljussanak oda, ahová akarnak, miközben a légitársaságoknak is elegendő idejük jut a problémák megoldására – tette hozzá Kallas.
Az Európai Unió közlekedéspolitikájának egyik legfontosabb eredménye az utasok jogainak elismerése és érvényesítése. A légi utasok jogairól szóló 261/2004/EK uniós rendelet 2005 februárjában lépett hatályba, és azt szabályozza, hogy visszautasított beszállás, illetve a légi járatok törlése vagy hosszú késése esetén az utasok milyen minimális ellátásra és kártérítésre jogosultak.
A rendelet által bevezetett új szabályok nyomán többek között csökkent a visszautasított beszállások és a kereskedelmi okból történő járattörlések száma, és az utasok általánosságban is méltányosabb elbánásban részesülnek utazásuk során.
A rendelet hatálybalépése óta eltelt nyolc évben egyre hatékonyabbá vált az utasjogokra vonatkozó szabályok érvényre juttatása. Elérkezett azonban az a pillanat, amikor a nem jogi eszközök (például iránymutatások és önkéntes megállapodások) már nem elegendőek a helyzet további javításához, ezért magát a jogszabályt kell felülvizsgálni ahhoz, hogy az utasjogoknak megfelelően érvényt lehessen szerezni.
Az utasok számára elsősorban az okoz gondot, hogy noha az uniós jogszabályok széles körű jogokat biztosítanak számukra, nehézségekbe ütközhetnek ezen jogok érvényesítésekor, és tehetetlenséget vagy dühöt vált ki belőlük, amikor úgy látják, hogy a légitársaságok nem alkalmazzák a szabályokat. Mindez a 261/2004/EK rendelet szerinti utasjogokra éppúgy érvényes, mint az utasokat a poggyász elvesztése, károsodása vagy késése esetén megillető, a Montreali Egyezményben és a 2027/97/EK rendeletben meghatározott jogokra.
Németországban, Dániában és az Egyesült Királyságban végzett felmérések többek között az alábbiakra világítottak rá:
- Azon megkérdezett utasok számára, akik járatuk késése vagy törlése miatt problémákkal szembesültek, az esetek 75 százalékában a légitársaság felajánlotta az átfoglalást, és ily módon az utasok eljutottak célállomásukra.
- Ugyanezen felmérések során azonban az is kiderült, hogy egyéb szolgáltatásokat, így étkezést, frissítőt és szállást csupán az érintett utasok kevesebb mint 50 százaléka számára ajánlottak fel.
- A pénzbeni kártalanításra jogosult utasoknak mindössze töredéke (a dán felmérésben 2–4 százaléka) kapta ténylegesen kézhez a neki járó összeget.
- A német felmérés arra is rámutatott, hogy a panasszal élő utasok több mint 20 százaléka semmilyen választ nem kapott az érintett légitársaságtól.
Az utasjogok nem megfelelő érvényesülésének hátterében négy fő ok áll:
- Jogi bizonytalanságok: A 261/2004/EK rendelet számos fogalmat nem határoz meg, és egyes rendelkezései nem kellően egyértelműek, ez pedig az utasjogok területén bizonytalanságokat eredményez: ennek nyomán a jogalkalmazás területén következetlenségek és visszásságok tapasztalhatók.
- Panaszkezelés: Az utasok gyakran nehézségekbe ütköznek jogaik érvényesítésekor, mivel a légitársaságok panaszkezelési eljárásai nem megfelelőek, vagy nincs olyan testület, amelyhez az utasok panaszaikkal fordulhatnának.
- Szankcionálás: A tagállami hatóságok szankcionálási politikái nem következetesek, illetve nem kellően hatékonyak, így nem ösztönzik a légitársaságokat a kellő mértékben a szabályok betartására.
- A pénzügyi költségek aránytalansága: A rendelet által előírt egyes kötelezettségek bizonyos esetekben aránytalanul magas költségeket róhatnak a légitársaságokra (például rendkívüli körülmények között a légitársaságok korlátlan ideig kötelesek szállást biztosítani).
A javaslat négy fő területen frissíti az utasjogokat:
- A jogilag homályos területek pontosítása: a késő vagy törölt járatokról való tájékoztatáshoz való jog, rendkívüli körülmények, a hosszú és a kifutópályán való várakozásból eredő késésekkel kapcsolatos jogok, vészhelyzeti terv készítése, a más útvonalra tereléshez és a csatlakozó járatok igénybevételéhez fűződő jogok.
- Új jogok: az utazás időpontjának megváltoztatása, rosszul leírt nevek, a helytelen poggyászkezeléshez kapcsolódó új jogok és a fedélzetre felvihető és feladott poggyásszal kapcsolatos átláthatósághoz fűződő új jogok.
- Végrehajtás, panasztételi eljárások és szankciók: a légi fuvarozók nemzeti és uniós hatóságok általi felügyeletének erősítése (monitoring és közös vizsgálatok), valamint a panaszok kezelése és az egyéni jogok érvényesítése (többek között a légitársaságok azon kötelessége, hogy két hónapon belül válaszoljanak a panaszokra), fizetésképtelenség.
- Aránytalan pénzügyi teher: a segítségnyújtás korlátai, a regionális műveletek korlátai, a gazdasági teher megosztása.
Forrás: Biztonságpiac.hu/Biztosításiszemle.hu
