Dacára, hogy Európa számára mind nagyobb kihívást jelent a biztonsági válsághelyzetek, a NATO 2014. szeptember 4-5-én Walesben megrendezett csúcstalálkozóján a legélesebb vita arról szólt, hogyan tudnák növelni a nemzeti védelmi ráfordításokat – számolt be az eseményről az IHS Jane’s.
A katonai szövetség tagjai arról állapodtak meg a szeptember eleji csúcson, hogy a NATO előirányozza: egy évtizeden belül a védelmi kiadások érjék el a GDP két százalékát.
Anders Fogh Rasmussen NATO-főtitkár szerint mindez megerősítheti a transzatlanti szövetséget, és igazságosabb forráselosztást tesz lehetővé Európában.
Azt továbbra is kérdéses, hogy mindez helyrebillenti-e a NATO meglehetősen “féloldalas” büdzséjét – a szövetség fegyverzeti, kommunikációs és stratégiai kiadásainak 75 százalékát jelenleg Washington biztosítja. Annál is inkább, mert a NATO-csúcson egyelőre csak célként, semmint kötelezettségként fogadták el a kétszázalékos ráfordítást.
Az is kétséges, hogy a 28 szövetséges tagállam mindegyike eléri ezt a szintet tíz éven belül. Németország esetében például, ha a GDP két százalékára nőnek a védelmi kiadások, akkor a költségvetés a mostani 33 milliárd euróról 50 milliárd euró fölé emelkedne, ezzel az ország a legnagyobb katonai hatalom lenne Európában. Németország nem szeretné ezt, ahogy valószínűleg Franciaország és Nagy-Britannia sem.
A NATO-n belül számtalan szövetséges küzd olyan akadályokkal, amelyek nem teszik lehetővé a védelmi kiadások növelését. A kisebb államoknak nincs, vagy csupán elhanyagolható méretű védelmi iparral rendelkezik, így aztán nem is áll az érdekükben, hogy befektessenek e területen. Különösen, ha minden pénzük külföldi beszállítóhoz vándorol. Más országokat, mint például Dániát, korábbi megállapodások kötnek.
Forrás: Janes.com/BP
