Dirty bomb, sugárfertőzés, és egy színes robbanás, amit először és utoljára lát az ember életében. Mindezek az Európai Unió 7. kutatási keretprogramja (FP7) keretében Budapesten rendezett szimuláció kísérőjelenségei voltak. De akár élesben is megtörténhet ez a szcenárió, igaz, Magyarországon erre csekély az esély.
Az uniós támogatással fejlesztett BOOSTER rendszer próbabevetését 2013. május 16-án az rendezték meg Budapesten. A szimuláció egy feltételezett „piszkosbomba” (dirty bomb) támadásra épült.
A gyakorlat során a feltételezett radioaktív hatóanyagú bomba detonációja után azonnal működésbe lép a legfontosabb azonosítási és mérési feladatokat egységes rendszerben kezelő BOOSTER (BiO-dOSimetric Tools for triagE to Responders) döntéstámogató rendszer. A rendszer többféle érzékelőt és elemzési technikát, kommunikációs technológiát integrál. A BOOSTER elemeit eddig a projektben résztvevő öt tagállam (Spanyolország, Németország, Franciaország, Írország és Magyarország) külön-külön tesztelte, a mostani, mintegy száz ember részvételével megrendezett gyakorlaton azonban mindez egy egész rendszerré állt össze, hatékonyan támogatva az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) mobil bevetési egységének munkáját.
A KFKI sporttelepén kialakított vörös zóna volt a robbanás helyszíne, ahol a forgatókönyv szerint tömegek szennyeződtek radioaktív anyaggal. A sárga zónában került sor a sérültek vizsgálatára, illetve a könnyebb sérülteket itt különítették el a sugárfertőzöttektől. A kék zóna az adatbázist kezelő műveleti központ munkáját reprezentálta.
Hogy miért pont egy radioaktív hatóanyagot tartalmazó piszkosbomba-támadást imitáltak, arra vonatkozóan Kovács-Széles Éva az MTA Energiatudományi Kutatóközpontjának főmunkatársa adott választ. Mint lapunknak elmondta: „a terrorizmus sajnos egyre erősödik, ezzel együtt a radioaktív anyagok illegális csempészete a ’90-es évek óta egyre gyakoribb, mint arra a határon lefoglalt anyagok számából is következtethetünk”. A radioaktív anyagokkal egybecsomagolt, akár tömegpusztítónak is nevezhető robbanóeszközök elsődleges célja azonban a szakértő szerint inkább a megfélelmlítés, a pánikkeltés, semmint emberek tömeges elpusztítása.
Magyarországnak sem geopolitikai okokból, sem felkészültségi szintje miatt nincs aggódnivalója – derült ki a szakértő szavaiból.
Horváth Kristóf, a rendezvényt szervező Országos Atomenergia Hivatal (OAH) főigazgató-helyettese elmondta: a gyakorlat során elválasztják a sugárszennyezést szenvedett sebesülteket az úgymond „hagyományos” sérültektől. A kezelésre szorulóktól nyál-, vér- és vizeletmintát vesznek, és analizálják, illetve ezen személyek ruházatát és a náluk lévő eszközöket is méréseknek vetik alá. Ezek alapján állapítják meg a sugárterhelés mértékét.
A mostani gyakorlat újdonsága az volt, hogy olyan kommunikációs rendszert dolgoztak ki, amely minden egyes eszköz adatait egy adatbázisban gyűjti össze, ezek pedig azonnal láthatóvá válnak, és hatékonyan támogatják a helyszíni kárelhárítást végző személyzet döntéseit. A sugárfertőzöttséget a kivonulástól számított tíz perc múltán meg tudják állapítani. A sérültek kiválasztása azért fontos, mert ezzel megelőzhető a pánik, amit a nagy tömegek sugárzástól való félelme vált ki.
Az előzményeket ismeretetve Horváth Kristóf elmondta, hogy az Európai Unió még 2009-ben úgy látta, a katasztrófavédelmi szerveknek ilyen helyzetekre nincs kidolgozott gyorsreagálású módszertana. Éppen ezért pályázatot hirdettek, a szimuláción részt vevő öt ország hét intézete egy konzorciumot hozott létre a pályázatra. Magyarországról a MTA Energiakutató Intézete és az Országos Atomenergia Hivatal vett ebben részt. Horváth Kristóf úgy gondolja, ha a mostani gyakorlaton szerzett adatokat összegyűjtik, dokumentálják, és az EU elfogadja ezt a rendszert, akkor elemei sorozatgyártásba kerülhetnek, majd várhatóan 3-5 éven belül minden uniós katasztrófavédelmi szervhez eljuthatnak.
Magyarország védettségét illetően az OAH főigazgató-helyettese elmondta, hogy a „radioaktív anyagokra az áruk szabad áramlása, amely az EU-ban általános, nem érvényes. Bárhonnan érkezik is, bejelentésköteles, és átvizsgálandó egy ilyen küldemény”.
A szimuláció során bemutatott műszeregyüttes egyedülálló újítása az, hogy egyetlen mobil kiértékelő központba fut be a műszerek által szolgáltatott összes adat, ami megkönnyíti a döntéshozók számára a helyzetet, mivel valós időben rendelkezésükre állnak az adatok.
A Csernobil óta eltelt több, mint 25 évben a kármentesítési technika sokat fejlődött: a kárenyhítés része a dekontamináció, vagyis a radioaktív szennyeződés eltávolítása a tereptárgyakról, amelyet ezúttal nem modelleztek, de létezik, és hatékony. A gyakorlatra egyébként meghívták az OKF, az ORFK és a TEK munkatársait is. Az eszközök valamennyi elsődlegesen reagáló hatóságnál elhelyezhetők, de egy robbantás esetén a katasztrófavédelem tagjainál a legcélszerűbb.
Forrás: Biztonságpiac.hu
Szerző: Matykó Károly
