Életfogytiglani börtönbüntetésre ítélte szerdán a párizsi büntetőbíróság egy három évvel ezelőtt kegyetlen módon megölt 85 éves zsidó nőt gyilkosát.
Mireille Knoll késszúrásokkal teli, részben megégett holttestére 2018. március 23-án találtak rá abban a párizsi lakásban, ahol egyedül élt. Az asszonyt 11 késszúrással ölték meg, a lakásban legalább öt helyen gyújtottak tüzet szándékosan. Az eset óriási felháborodást keltett Franciaországban, a zsidó szervezetek és a politikai pártok pár nappal később többezres tiltakozó menetet szerveztek az antiszemitizmus ellen Párizsban.
A fővádlottat, a 31 éves Yacine Mihoubot életfogytiglani szabadságvesztésre ítélték, míg tettestársát, a 25 éves Alex Carrimbacust az emberölés vádja alól felmentették, de az áldozat meglopása miatt 15 év börtönbüntetést kapott. Súlyosbító körülményként ismerte el a bíróság az antiszemitizmust, és azt, hogy az idős beteg nő veszélyeztetett volt.
A bíróság úgy ítélte meg, hogy a bűncselekményt egy „általános antiszemita kontextusban” kell értelmezni. Frank Zientara bíró az ítélethirdetéskor kiemelte, hogy az elkövető „előítéletei”, általában a „zsidó vallás” és az áldozat zsidósága iránti gyűlölete motiválták a tettét, miután meg volt arról győződve, hogy Knoll vagyonokat rejthet a lakásában, annak ellenére, hogy az idős nő nagyon szerény körülmények között élt a lakótelepi otthonában.
„Igazságos ítélet született, ezt vártuk. A család most már el tudja kezdeni a gyászt” – mondta az ítélethirdetést követően Knoll unokája.
A két gyanúsítottat a gyilkosság után rögtön azzal vádolták, hogy valós vagy vélt vallási hovatartozása miatt gyilkolták meg otthonában az idős asszonyt, s az ügyészség másfél évvel később két súlyosbító körülménnyel egészítette ki a vádiratot: a megölt nő különösen veszélyeztetett volt, és a bűncselekményt egyértelműen az áldozat vallása miatt követték el.
Emmanuel Macron államfő is megszólalt az ügyben, s ő is úgy vélte, hogy Knollt azért ölték meg, mert zsidó volt.
Mireille Knoll 1932-ben született Párizsban. 1942 júliusában túlélte a Vel d’Hív razziát, amely Franciaországban a zsidók legjelentősebb tömeges begyűjtése volt a náci haláltáborokba történő deportálások előtt. A nő az édesanyjával Portugáliába menekült a második világháború idején, majd visszatért Párizsba, s egy holokauszttúlélőhöz ment feleségül.
A tragédia egy évvel azután történt, hogy egy 65 esztendős ortodox zsidó nőt, Sarah Halimit 2017-ben a 27 éves szomszédja, Kobili Traore súlyosan bántalmazott, majd „Allahu Akbar” kiáltással lehajította őt az erkélyről. Az eset közéleti vitát indított az iszlamizmushoz köthető „új antiszemitizmusról”. A francia bírósági rendszer legfelsőbb bírósága, a semmítőszék az idén április 14-én elismerte a gyilkosság antiszemita jellegét, ugyanakkor azt is kimondta, hogy nem lehet per az ügyben, miután az elmeorvos-szakértők szerint a kábítószert fogyasztó elkövető a gyilkosságot „delíriumos roham” hatására követte el, ezért nem vonható felelősségre. A férfi a gyilkosság óta pszichiátriai kezelés alatt áll egy kórházban.
