A magyar vállalatoknál használt táblagépek és okostelefonok 44 százalékán egyáltalán nem használnak biztonsági szoftvereket – derül ki a NETASQ tűzfalgyártó és az F-Secure antivírus hazai képviselete megbízásából készített felmérésből. A vizsgálat szerint a rendszergazdák negyede a célzott külső támadásoktól és a vírusfertőzéstől félnek a leginkább, a válság ellenére nőtt az it-biztonságra fordítható költségvetés. „A felmérésben a Sysadmin Dayre kilátogató mintegy 400 it-szakember közel fele vett részt. A kérdőívet kitöltő pontosan 180 rendszergazda összesen 75 000 számítógépet felügyel, így a válaszok tekintélyes mintán alapulnak” – jelentette ki Bódis Ákos, a NETASQ regionális igazgatója.
A magyarországi rendszergazdák által menedzselt okostelefonok többsége, 68 százaléka Android platformon fut, ami négy százalékponttal magasabb, mint a piackutatók által világszerte mért Android-penetráció. A második legnépszerűbb operációs rendszer az iOS: az Apple termékek 19 százalékot mondhatnak magukénak, ami megegyezik a globálisan mért iOS piaci részesedéssel. Harmadik helyen a Windows alapú operációs rendszert használó termékek végeztek hét százalékkal, míg a megkérdezett rendszergazdák mindössze hat százaléka kezel BlackBerry OS-t futtató készüléket.
Az okostelefonok több mint háromnegyede, 77 százaléka emailekhez és naptárakhoz fér hozzá, ám 24 százalékuk képes céges dokumentumokat is elérni. Ezen felül kilenc százalékukkal belső adatbázisokba, míg hét százalékukkal akár ügyviteli rendszerekbe is bejuthatnak a felhasználók. Ennek ismeretében megdöbbentő, hogy a gépek 44 százalékán semmilyen biztonsági szoftvert nem használnak, így az eszköz esetleges elvesztése, vagy eltulajdonítása során nem lehet távolról letiltani azt, így az új tulajdonos bizalmas adatokhoz férhet hozzá. Továbbá e kockázati tényezőkön túl az eszközök védtelenek a vírusfertőzések ellen is. Ennél is sokkolóbb, hogy a gépek 30 százalékán azért nincs biztonsági szoftver, mert a vállalat nem szabályozza a mobil eszközök használatát, 14 százalékukon pedig azért, mert biztonságilag nem tartják indokoltnak azok alkalmazását.
A felmérésből kiderült, hogy a rendszergazdák többsége a vírusfertőzéstől, a hálózati támadástól, illetve egy esetleges célzott külső támadástól tartanak leginkább. Harmadik helyre került az adatvesztés, a szándékos vagy véletlen adattörlésből származó károk, míg a manapság számos vitát gerjesztő felhő szolgáltatások biztonsága csupán a negyedik helyen szerepel. Az okostelefonok és táblagépek jelentette biztonsági kockázatok pedig még valószínűleg nem tudatosultak, hiszen ezek aggasztják a legkevésbé a rendszergazdákat.
