A törvényszék a vádlottat kizsákmányolás céljából üzletszerűen elkövetett emberkereskedelem bűntette, hozzátartozója sérelmére befolyási viszonyával visszaélve elkövetett kerítés bűntette, valamint kitartottság bűntette miatt négy év fegyházbüntetésre és négy év közügyektől eltiltásra ítélte. A prostitúciós tevékenységből jogellenesen szerzett pénzre vagyonelkobzást is elrendelt.
Az ítéleti tényállás szerint a büntetett előéletű vádlott 2016. év őszén Miskolcról az élettársával, kiskorú gyermekeivel, valamint egy megromlott családi viszonyai miatt kilátástalan helyzetbe került fiatal nővel Németországba utazott. A munkanélküli férfi a nők számára bordélyházban prostitúciós tevékenységet szervezett, amelyet személyesen felügyelt. A képzetlen, tanulatlan, nyelvismerettel sem rendelkező 18 éves sértett hasztalan reménykedett a gyors pénzkereseti lehetőségben. A vádlott ugyanis kiszolgáltatottságát kihasználva valamennyi keresményét elvette tőle, a pénzt a maga és a családjának fenntartására fordította. Megélhetésüket emellett az élettársa által szintén űzött, de általa szervezett prostitúcióból is fedezte. Az emberkereskedelem áldozata végül 3 hónapig tartó kizsákmányolását követően a német rendőrségtől kért segítséget, amely egy segélyszervezet révén biztosította a hazautazását.
Az ismeretlen helyen tartózkodó vádlottal szemben hozott törvényszéki ítélet ellen az ügyészség az eltúlzottan enyhe büntetés súlyosítása céljából, míg a védő felmentésért fellebbezett. A vádhatóság álláspontja szerint az emberi szabadságot sértő, valamint nemi erkölcs elleni bűncselekmények jelentős tárgyi súlyára tekintettel az elkövető szigorúbb megbüntetése szükséges. A törvény szerint kiszabható szabadságvesztés középmértéke hét év fegyház.
A Debreceni Fellebbviteli Főügyészség azzal érvelt, hogy a vonatkozó nemzetközi egyezmények, valamint európai uniós irányelv szellemében a határokon átnyúló, szervezetten elkövetett emberkereskedelem megelőzése, illetve felszámolása végett valóban a büntető törvény szigorának alkalmazása szükséges. Nemzetközi és egyben társadalmi elvárás az utóbbi években rendkívüli mértékben elszaporodott üzletszerű szexuális kizsákmányolás megfékezése. Az Országgyűlés az emberkereskedelem áldozatainak kizsákmányolása elleni fellépés érdekében 2020 tavaszán törvényt alkotott, amellyel a büntetési tételeket is megnövelte. Nem kétséges az sem, hogy a vádlott és kiskorú gyermekeinek eltartását az anya prostitúciós tevékenységéből származó jövedelemből jogszerűen nem fedezhette.
A büntetőügyben másodfokon a Debreceni Ítélőtábla határoz.
